A párttöredezettség helyett, az ellenzéki egység erejét az adatok is bizonyítják

A legjobb családban is előfordulnak belső viták, csak legfeljebb nem viszik le a sarki piac nyilvánossága elé – nagyjából ennyivel le is szűrhetné az ellenzék az éppen legutóbbi, gödi vita tanulságát. Ezzel szemben, túlfűtött pártcsatározássá merevedik a helyzet és az érintett pártok nem győzik mind a saját álláspontjuk igazát, mind a pártjuk pozicionálását motiválni. Holott már kellő szakmai visszatekintéssel bizonyítható, hogy a közvélemény-kutatási adatok kiegyensúlyozottabb látleletet mutatnak, ha a kormánypárttal szemben, az össz-ellenzéki egység eredményéről számolnak be a statisztikák. 

Amint ennek bizonyítékát már 2018 óta tapasztalja Pulai András és az általa vezetett Publicus Intézet tevékenysége, mivel nem csak szigorúan a pártparamétereket, de az ellenzéki egység népszerűségét, avagy annak gyengülését is folyamatosan figyelemmel kísérik. 

A kétpólusú közvélemény-kutatási gyakorlat a Publicusnál már legalább az országgyűlési választások óta következetes gyakorlat, aminek eredményeit a választások rendre be is igazolták.

– Már több mint egy éve nyilvánosságra hozzuk az egységes ellenzéki adatokat is, amit főként akkor lehet megvalósítani, ha maguk az oldal választói nem megosztottak és a fő kérdésekben egyetértenek. 

Arra a kérdésre természetesen nem lehet egyértelmű választ adni, hogy mindez mennyiben segíti az ellenzék minél hatékonyabb fellépését, de az bizonyítható, hogy a választóknak segít eligazodni az ellenzéki tömb adott kérdéseiben és az arra adható válaszokban. Ezt most némileg megakasztja az aktuálpolitika, a Gödön feszülni látszó ellentét, ami a helyi ellenzék vitája miatt, átmenetileg kihathat a többi pártra is. S hogy mindez miként mutatkozhat meg a felmérésekben, arra a Publicus Intézet stratégiai igazgatója szerint még korai lenne válaszolni.

– Ez a mérhető eredményeken egyelőre nemigen látszik, mert annál egy frissebb történet, sőt, akár el is halhat, míg az újabb felmérés adatai kijönnek, de természetesen, ha egy ilyen konfliktus eltart akár egy fél évig vagy tovább, az az egységes ellenzéki adatokra is visszaüthet. Hogy mindennek milyen nyoma lesz, azt most nem tudhatjuk, de két eset képzelhető el. Az egyik, hogy potenciálisan bizonyos kérdésekben pluralizálódhat az ellenzék, de az az érdekes eset áll fenn, hogy érdemi tartalmi vita valójában nincs a felek között szakpolitikai kérdésekről. A másik elmozdulás az lehet, hogy mindezt a választók valamilyen módon lereagálják és kérdés, hogy mit fognak büntetni avagy támogatni. 

Pulai András hangsúlyozta, hogy 2017 óta egyértelmű, hogy az ellenzéki választók összefogást akarnak. Amikor azt látják, hogy valaki valamilyen irányba elmozdul, azt büntetik, amint tették ezt az LMP-vel az országgyűlési választások idején. Ez a veszély megvan a mostani konfliktusban is és a visszájára fordulhat bármelyik, a vitában szereplő párt esetében – mindezt a tűzzel való játszás tipikus eseteként értékeli.

– Az elmúlt tíz évben volt legalább három-négy legnagyobb ellenzéki párt: először az MSZP, aztán a Jobbik, most hol a DK, hol a Momentum pályázik erre a címre, de azt azért látni kell kellő politikai bölcsességgel, hogy ez mulandó állapot. Ez egyik szereplő esetében sem tart örökké és ezzel a lehetőséggel adott alkalommal tudni kell élni – és nem visszaélni a közös összefogás rovására.   

Azt a kormánylapban megjelent felvetést, hogy az ellenzéken belül igyekeznek két pólust kialakítani, maga is érzékeli, sőt, a most kialakult feszültségnek véleménye szerint ez is lehet az oka. Akik különálló entitást akarnak létrehozni, azok szítják – a gödi történet erről szól. Mindennek csak apropója a Samsung nagyberuházása – mindezt az országos politika csak kihasználja, hogy a saját céljait próbálja megvalósítani. Arra a felvetésre, hogy a 2022-es választás közeledtével, mennyire lehet hatékony iránytű a választók számára az eddigi, össz-ellenzéki felmérések további gyakorlata, a tapasztalat egyértelműen pozitív. Pulai szerint, az a tény, hogy az egységes ellenzéki népszerűségi adatokat másfél-két éve folyamatosan nyilvánosságra hozzák, még ha nem is befolyásolja közvetlenül a választásokat, de azt egyértelműen igazolja, hogy nem csak pár tízezer ember, de milliók gondolkozhatnak egy irányban. 

Azon a sajátos tényen pedig, hogy a kormányközeli felmérés miként mutat fideszes budapesti többséget, miközben egy másik kimutatás alapján, Karácsony Gergely népszerűsége rendíthetetlen, véleménye szerint nincs mit csodálkozni, mindkettő megállhat a maga helyén, de tény,

– Ha összevetjük az ellenzéki oldal támogatottságát a 2019-ben összefogott ellenzéki támogatottsággal, az változatlanul jóval magasabb Budapesten, mint a Fideszé. Budapesten a Fidesz egyértelműen elvesztené az országgyűlési választásokat

– nyilatkozta a Hírklikk megkeresésére Pulai András, a Publicus Intézet vezetője.