„A PDSZ-nek semmi sem jó, a PSZ némileg konstruktívabb"
A Klebelsberg Központ vezetője szerint összesen 140 ezer köznevelésben dolgozó pedagógust érint a béremelés, ebből 80 ezer tanár állami fenntartású iskolában dolgozik. Hajnal Gabriella a Mandinernek adott interjújában hozzátette, a Klebelsberg Központ a jogszabályoknak megfelelően, alapvetően egységes elosztási mechanizmusról döntött.
Beszélt arról, hogy az egyetemi diploma esetén még két százalék, a kormány által meghatározott hiányterületeken tanítók esetében pedig még további négy százalék a többlet. Ez utóbbi a természettudományos, valamint a matematika és a digitális kultúra tantárgyakat jelenti. Esélyteremtési illetményrészként mindehhez hozzájön még húsz százalékos többlet azoknál a tanároknál, akik hátrányos helyzetű településeken vagy olyan iskolákban tanítanak, ahol a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók aránya eléri a tíz százalékot és felzárkózási programot végeznek.
Arról, hogy a sajtóban leginkább arról írtak, hogy akad olyan tanár, akinek csupán pár százalékos emelés jut, Hajnal Gabriella annyit mondott, hozzá ilyen jelzés nem érkezett, márpedig csak konkrétumokkal tudnak foglalkozni.
A PDSZ felmérésére, amelyben a válaszadók 62 százaléka szerint a béremelésnél csupán az adott minimum összeget veszik figyelembe annyit reagált, „a minimum összeg azt jelenti, hogy annál kevesebbet senki sem kereshet a maga kategóriájában. Az eddig is előfordult, hogy pályakezdők és több évtizede oktató pedagógusok is közel azonos illetményt kapnak, az új szisztéma szerint azt akartuk elérni, hogy az esetleges bérfeszültség semmiképp ne nőjön."
Hozzátette, „kétségtelen, az elmúlt években bizonyos sorok összecsúszhattak, éppen ezért én annak vagyok a híve, hogy a következő évben esedékes, nagyjából húsz százalékos újabb emelést már jóval differenciáltabban oszthassuk ki.”
Megerősítette, hogy a ciklus során összességében megduplázzák a tanári béreket. „2016-hoz képest már most triplázásról beszélhetünk! Abban az évben 177 ezer volt a kezdő kereset, ebből lett idén csaknem 529 ezer forint.”
Hajnal Gabriella szerint az is álhír, hogy amelyik iskolában sztrájkoltak, ott nem jár magasabb bér. „Mindenki a korábban említett elvek alapján kapja meg a fizetésemelését. Azt szeretnénk kérni, ha bárhol valami probléma merül fel mégis, forduljanak a fenntartóhoz mielőtt fellármáznák az ellenzéki sajtót! Az esetleges hibákat kijavítjuk, amire lehet, találunk megoldást.”
A szakszervezetekkel való együttműködésről azt mondta, legfeljebb bizonyos tanárok véleményét tükrözhetik a PDSZ és a PSZ nyilatkozatai. „Ami az egyeztetéseket illeti: tapasztalataim szerint az előbbi szervezetnek tényleg semmi sem jó, míg az utóbbi csapat némileg konstruktívabb.”
Az oktatási vezető teljes mértékben egyetért Gulyás Gergellyel, aki a Kormányinfón egyenesen úgy fogalmazott, a szakszervezetek akadályozták, hogy megvalósuljon a béremelés. „A szakszervezetek a baloldal választási kampányát szolgálják rendszeresen. Rengeteg valótlanságot állítva, próbáltak negatívan beállítani külföldön és itthon mindent, ami az oktatásban történik. Márpedig ez hátráltatta az uniós források megszerzésének folyamatát.”
Arról, hogy hányan nem írták alá a bosszútörvénynek kikiáltott jogállási jogszabályt, azt mondta, 1215 főről tud beszámolni, ami nyilván nem nulla, de a „nagyon soktól” azért messze van – tekintve, hogy mintegy nyolcvanezer pedagógus jogviszonnyal rendelkező kolléga tartozik a tankerületekhez. „Ebből a körből egyébként többen szeretnének visszakerülni, akad, aki máshol próbálkozik, míg olyan is, aki a korábbi tankerületénél.”
Úgy fogalmazott, ha a PDSZ azt állítja, a tankerületek diszkriminálnak, amikor nem veszik vissza ezeket a kollégákat, akkor emlékezzenek arra, hogy „az érintettek felmondtak, sőt, sok esetben ráborították az asztalt a munkaadójukra, miközben valótlanságokat hirdettek az oktatásról, a kormányról és a fenntartójukról, felvették a végkielégítést, hónapok óta nem dolgoznak, majd most a béremelés hírére visszasomfordálnának az iskolarendszerbe.”
A kirúgott tanárokról, akik összesen tizenhárman vannak, annyit említett, zajlanak a munkajogi perek, „mert ezek a tanárok nem sztrájkoltak, hanem a következmények ismeretében megtagadták a munkavégzést."
Szerinte szó sincs súlyos tanárhiányról, ha betartanák az intézmények a szabályokat, messze nem panaszkodnának annyian túlterheltségre. A pedagógusképzésbe jelentkezők száma 2023-ban kiemelkedően magas volt, de azt elismerte, hogy ezen a téren van még tennivaló. El kell gondolkodni bizonyos tantárgyi integráción. „Jelentősen megváltozott körülöttünk a világ, a kommunikációs platformok és egyéb viszonyaink, amihez a köznevelésnek is alkalmazkodnia kell.”
