A pedagógus szakszervezetek kitartanak a sztrájk szervezése mellett

Az EMMI-vel folytatott sztrájktárgyalásról kijövő Szabó Zsuzsát, a PSZ elnökét, és Nagy Erzsébetet, a PDSZ Országos Választmányának tagját pedagógusok élőlánca fogadta. A résztvevők „A sztrájk alapjog!” feliratot tartották a kezükben. Ám úgy tűnik, hiába mentek oda a sztrájkjogot védelmezni, és megerősíteni, hogy nem mondanak le a sztrájkkövetelésekről, a tárgyalások ezúttal sem közeledtek a kormány és a szakszervezetek között.  Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke azonban azt is közölte, legalább már tisztázódott valami. Mint mondta, a helyettes államtitkár megkérdezte, tekintettel a Covidra, és a környező háborús helyzetre, lesz-e sztrájk március 16-án.

„Határozottan kijelentettük, és ezt üzenem mindenkinek, március 16-ától sztrájkot hirdetnek a pedagógus szakszervezetek! Kérem, hogy készüljetek!”

Hozzátette, ismét egyértelművé vált, a kormánynak, az oktatásirányításnak az a feltétele, hogy meg kell felelni a sztrájkot lényegében lehetetlenné tevő kormányrendeletnek.

Szabó Zsuzsa arról is beszélt, a február 11-i kormányrendelet ellenére a szakszervezeteknek „van forgatókönyvük”, és ígérik, mindenképpen „tisztességes és jogszerű” munkabeszüntetésre készülnek. Az érdekképviseletek követelései nem változtak, de ezek teljesítésére a kormány nem tett ígéretet, csak odáig jutott, hogy maradjon el a sztrájk. A kormány szerint „nincs idő” a követelések teljesítésére, ami az elnök szerint azért is nevetséges, mivel már 2018 óta ugyanazokat akarják elérni.

Nagy Erzsébet arról beszélt, a pedagógushiány súlyosabb lehet a menekült gyermekek érkezésével, hiszen őket – törvényi kötelezettség alapján – el kell látnia majd az oktatási rendszernek. Pedig ez a rendszer már a meglévő diákokat sem tudja teljes körűen ellátni. Erre azt a választ kapták a helyettes államtitkártól, hogy „a rendelet felülvizsgálata folyamatban van”, de erről majd később kapnak „tájékoztatást”. Ugyanezt a választ kapták arra is, hogy mikor lesz a következő tárgyalási forduló. 

A szakszervezetek egyébként azt ígérik, hogy be fogják tartani a kormányrendeletet, miközben „kreatív megoldásokkal” is készülnek a sztrájkra. Ötleteiket azonban egyelőre nem hozzák nyilvánosságra, mert attól félnek, hogy ha előre elmondják, mire készülnek, újabb sebtiben hozott kormányrendelettel lehetetlenítik el őket. A kreatív megoldásokkal a jövő hét elején állnak elő, de számítanak a szülők szolidaritására is.

Bebizonyosodott tehát a PSZ alelnökének, Gosztonyi Gábornak az előérzete, hiszen amikor még a tárgyalások előtt megkérdeztük, mire számítanak, azt válaszolta: „semmi jóra". Emlékeztetett rá, hogy a kormány a szakszervezeteknek az elégséges szolgáltatásokra vonatkozó nem peres eljárásban beadott kérdésére egy viszont-kérelemmel válaszolt, amiben ismét megkérdőjelezte a követelések jogszerűségét. Vagyis – mondta – megint a bírósággal akarják kimondatni, hogy a követelések jogszerűtlenek.

Gosztonyi Gábor azt sem értette, hogy miről is akart valójában a minisztérium velük tárgyalni szerda délután. Hiszen a kormány hozott egy rendeletet, amiről korábban az Emmi képviselője azt mondta, hogy abban minden benne van. (Emlékeztetőül: a Magyar Közlönyben 2022. február 11-én megjelent 36/2022 (II. 11.) sz. kormányrendelet a járványhelyzetre hivatkozással igen szigorú szabályokat ír elő a közoktatási intézményekben zajló sztrájkok idején érvényes még elégséges szolgáltatásról. A rendelet értelmében egy esetleges sztrájk esetén a tanulóknak minden, a sztrájkkal érintett munkanapon reggel hét órától késő délutánig valamennyi intézményben szakképzett pedagógus által vezetett felügyeletet kell biztosítani. A kormány továbbá arról is rendelkezett, hogy míg az óvodai foglalkozások elmaradhatnak, a sztrájk által érintett iskolákban kötelező a tanórák 50 százalékának megtartása, az érettségi előtt álló diákoknak pedig a kötelező érettségi tantárgyak egyetlen tanórája sem maradhat el a sztrájk miatt. Vagyis a kormány arra kényszerítené a pedagógusokat, hogy a sztrájk idején is dolgozzanak, miközben nem kapnának fizetést – a szerk.)

A szakszervezetek ezek után úgy vélik, az elégséges szolgáltatások részleteiről nem a kormánnyal, hanem az intézményekkel kellene tárgyalniuk, ráadásul nem is a sztrájktárgyalásokon résztvevő szakszervezeti vezetőknek, hanem az ottani sztrájkbizottságnak. Ezért egyelőre fogalmuk nincs, hogy mi várható a mai sztrájktárgyaláson.

De akkor mégis miért vesznek részt a sztrájktárgyalásokon? Erre a kérdésre Gosztonyi Gábor azt mondja, „Mi, ellentétben a kormányzati oldallal, tiszteletben tartjuk a jogszabályokat. Azért megyünk el a sztrájktárgyalásra, mert ez nekünk kötelezettségünk. Ahhoz, hogy sztrájkot tarthassunk, nekünk a tárgyalásokat folytatni kell. Még akkor is, ha ezek ilyen Patyomkin-falura hasonlító építmények, látszattárgyalások, ahol semmi érdemleges szakmai választ nem ad a kormány egyetlen követelésünkre sem. Egyébként egy másfél oldalas, a még elégséges szolgáltatásról szóló javaslatunk értelmezéséhez másfél hét kellett a kormánynak. Arra a négy és fél oldalas dokumentumra viszont, amely arról szólt, hogy a legutóbbi tárgyalásról szóló emlékeztetőjük tele volt csúsztatással, és a kormányoldal még véletlenül sem azt és úgy említi, ahogy elhangzott, már két óra múlva tudtak válaszolni, és persze a kifogásainkat elutasították. Ez olyan pitiáner, lekezelő viselkedés a kormány részéről, amit szóban ki kell kérnünk magunknak, még akkor is, ha a 2016-os sztrájktárgyalásokhoz hasonlóan a látszat, a külső máz – a pogácsa, a víz, a vendéglátás – megvan. Csak ha lefejtjük a külső mázat, akkor kiderül, hogy légüres tér van mögötte. De nekünk továbbra is küzdenünk kell az oktatásban dolgozókért, mert ez a mi feladatunk.”

Egyébként a szakszervezetek a héten több vidéki városban, ma Szombathelyen, csütörtökön Pécsett, szombaton Tatabányán szerveztek tüntetést.

Közben pedig a polgári engedetlenség tovább nő, újabb és újabb iskolák, egyre több pedagógus csatlakozik a mozgalomhoz, amely a budapesti Szent László Gimnáziumból indult. Ott 12 tanár döntött az ellenállás ezen formája mellett, mert úgy vélték, a kormány legfrissebb rendelete ellehetetleníti későbbi sztrájkjukat. Mivel naponta hat-hét újabb iskola csatlakozik a sztrájkjogért indított akcióhoz, mára 206 óvoda, általános és középiskola, állami és egyházi intézmény, és több mint 3000 pedagógus neve szerepel az ehhez csatlakozók listáján. 

A szakszervezetek nem hagynak fel a sztrájkjog védelmezésével

A pedagógusok ma, az egyeztetés ideje alatt élőláncot alkottak az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szalay utcai épülete előtt. Sinkovicsné, Pirigyi Katalin a PSZ budapesti szervezetének elnöke, a mintegy 40-50 fős lánc egyik tagja a Hírklikknek elmondta: a PSZ és a PDSZ közös sztrájkbizottsága a köznevelésért felelős helyettes államtitkárral folytatja a tárgyalást sztrájkkövetelésekről. Ezek az azonnali béremelésről és munkateher-csökkentésről szólnak mind a pedagógusok, mind a nem pedagógusok körében, valamint a kötelező oltásról szóló rendelet felfüggesztéséről, amelynek következtében egyre több kolléga esik ki az oktatásból, akik pótlása nem lehetséges, és az immár drámai szakemberhiányt fokozza. Az élőlánccal a sztrájkjogot védelmezik, és azt kívánják megerősíteni, hogy a sztrájkkövetelésekről nem mondanak le. Bár a sztrájkot törvényesen akarják megtartani, a még elégséges szolgáltatásról meg kívánnak egyezni, de nem tesznek le a március 16-i sztrájk szervezéséről sem. A résztvevők fekete (vagy kockás) esernyővel kockás sálban, vagy kockás szalaggal jelentek meg. A néma élőlánc tagjai „A sztrájk alapjog!” feliratot tartották a kezükben.