A rendőri arcképek közzétételéről

Sokan elég bátornak mutatkoznak, hogy saját nevük alatt posztoljanak képeket a rajtuk felismerhető rendőrökről, de ezt nem jogtudatosan, hanem inkább „forradalmár” üzemmódban teszik. Ugyanis nem teljesen egyértelmű az, hogy a jelenlévő rendőrökről készült médiaanyagot mikor lehet jogszerűen nyilvánosságra hozni. Mivel az események megörökítésének és továbbításának igénye megnőtt azután, hogy a hatalom arcfelismerő rendszer használatával fenyegette meg a jövőben demonstrálni kívánókat, azaz valójában az összes magyar állampolgárt, röviden tisztázni kívánom az ezzel kapcsolatos jogi helyzetet.

1. A rendőr elsősorban ember, így rá is vonatkozik a személyiségi jogvédelem. A Ptk 2:48. § szerint a rendőrrel kapcsolatos képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett hozzájárulása szükséges, kivéve, ha tömegfelvétel keretében a nyilvános közéleti szerepléséről készül a rögzítés. Na de mi az a „közéleti szereplés”, és idetartozik-e a rendőri munka? 

2. A közszereplő fogalma nincsen pontosan meghatározva. Ide tartozik általánosságban a közhatalmat gyakoroló, vagy ennek gyakorlására kijelölt személy, vagy aki „feladatszerűen” alakítja a politikai közvéleményt. Egy ideje idesorolandók azok is, akik nyilvános társadalmi tevékenységükkel (például művészetükkel) a társadalom vagy egy helyi közösség életét befolyásolják. Mivel ezek a meghatározások is pontatlanok, végső soron a bírók az egyedi esetekben mérlegeléssel döntik el valakiről, hogy az adott ügyben közszereplő volt-e vagy sem. (Ebből is láthatjuk, mennyire fontos a bírói függetlenség és pártatlanság!)

3. Ez így még kevés lesz egy megnyugtató álláspont kialakításához, mivel a rendőröknek soha nem (tetten érhető) feladata a politikai közvélemény alakítása, és konkrétan nem is közhatalmat gyakorló személyek, ezért szükség van kiegészítő szabályok megismerésére. A leginkább idetartozó norma szerint a nyilvános eseményekről, rendezvényekről, táj- és utcarészletekről készült felvételekre nem vonatkozik a képmás nyilvánosságra hozatalának tilalma. Azaz mentességet ír elő minden olyan esetre, amikor a felvétel összhatásában örökíti meg a nyilvános eseményt, és nem egyedileg ábrázol jelenlévőket. Na de azért csak kell különbségnek lennie egy tüntetés és egy turisztikai felvétel felhasználhatósága között? Igen, s mivel a törvényalkotó nem akarta vagy nem tudta feloldani a problémát, ezért a kérdés egyszer csak landolt az Alkotmánybíróság asztalán.

4. Az esetek kezelhetősége érdekében mondta ki az Alkotmánybíróság, hogy a közhatalmat gyakorló személy képmása nem önmagában és nem bármilyen körülmények között, hanem csak a jelenkori közéletet befolyásoló eseményekről szóló tájékoztatással összefüggésben közölhető hozzájárulás nélkül. Azaz a kulcsfogalom tehát nem is a rendőr, vagy az intézkedés, hanem a „jelenkori közéletet befolyásoló eseményekről szóló tájékoztatás”! Mivel a rendőri jelenlét (biztosítás, irányítás) egyértelműen „a jelenkor eseményének” minősül (még akkor is, ha esetleg nem is aktív résztvevők, ezért az ilyen eseményekről, helyzetekről készült felvétel szabadon közvetíthető, az érintettek hozzájárulása nélkül is. 

5. Fel szeretném hívni azonban a figyelmet arra, hogy a demonstrációkon kívül, közterületen megvalósuló rendőri beavatkozásnál megint az a döntő, hogy a rögzítendő eset a közhatalom gyakorlása szempontjából tartalmazhat-e olyan információt, ami közérdeklődésre tarthat számot. Ha igen, a rendőri képmás engedély nélkül hozható nyilvánosságra, ha nem, akkor viszont nem. Ez azért fontos, mert ki mondja meg azt, hogy egy blokád alá vett hídtól kétszáz méterre a mellékutcában megvalósított egyszerű igazoltatás közérdeklődésre tarthat-e számot? Pontosabban, igazolható-e az, hogy ez az intézkedés összefüggésben van a blokáddal, azaz része a „jelenkori közéletet befolyásoló eseménynek”?

7. Összefoglalóan azt tudom mondani, hogy a demonstrációk során nyugodtan lehet képeket, felvételeket készíteni, azokat posztolni vagy akár megszakítás nélkül közvetíteni az eseményt, de észnél kell lenni a felhasználás tekintetében akkor, amikor egy intézkedés a demonstráció körén kívül történik, vagy benne ugyan, de a képen csak egyedül egy, beazonosítható rendőr látható.

Továbbá alapelvként kezeljük azt a szabályt, hogy a rendőrök képi bemutatása nem lehet sértően beállított (tényszerűnek kell lennie), valamint a felhasználásnak is a tájékoztatási körben kell maradnia, azaz nem lehet öncélú, és nem eredményezheti a rendőr emberi méltóságának a sérelmét. 

A konklúziót a közéleti szereplő személyiségi jogának védelméről szóló PTK 2:44. § (1) bekezdése összegezi: „A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.”