A semmire ment el 13 milliárd az egészségügyben
Takács Péter egy tavasszal tartott előadásában fejtette ki, hogy egyes informatikai fejlesztések az egészségügyben kifejezetten használhatatlanok lettek.
A Szabad Európa tavasszal számolt be az előadásról, mert az egészségügyért felelős államtitkár a megszokottnál jóval őszintébben beszélt az egészségügyi rendszer problémáiról és a kormány átalakítási terveiről. Az államtitkár szólt a digitalizáció szükségességéről is, és élesen kritizált több fejlesztést.
Egyenesen tragikusnak nevezte a háziorvosoknak és szakrendelőknek kifejlesztett, miniHIS nevű rendszer első verzióját. Szerinte azóta már javult a program, de még mindig nem praktikus.
Használhatatlannak nevezte az ápolástámogató rendszert, amely az ápolók adminisztrációs munkáját hivatott segíteni. Kritizálta az NNGYK egészségügyi szolgáltatások elektronikus nyilvántartás rendszerét is. „Az ÁNTSZ informatikai rendszerével nagyon nem vagyok megelégedve, mert az nem sikertörténet, és akkor még finom voltam. Sok pénzt költöttünk rá, és nem lett jó.”
A lap ezek ügyében közérdekű adatigényléssel fordult az Országos Kórházi Főigazgatósághoz (OKFŐ), majd a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz (NNGYK) és az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központhoz (ESZFK). Április 17-én elküldött kérelmükre június 24-én érkeztek meg az utolsó válaszok, de azokat is csak korlátozottan tudták ellenőrizni.
Az államtitkár által is kifogásolt informatikai rendszer fejlesztésére eddig legalább 13,4 milliárd forint ment el, a legtöbb pénzt pedig egy olyan cég zsebelte be, amelyik rendszeresen dolgozik együtt Mészáros Lőrinccel, ráadásul kifogásolható minőségben.
A fejlesztésekben összesen 53 cég vett részt, leggyakrabban a kormányközeli 4iG nevével találkozni a nyertesek között.
Ha működne az európai uniós támogatásból fejlesztett ápolástámogató rendszer (ÁTR), valóban fontos lenne, mivel az ápolók is ezen keresztül végezhetnének minden adminisztrációt, akár közvetlenül a betegágyak mellől, mert mobileszközről is elérhető lenne. Ez egyelőre csak elmélet, az államtitkár tavasszal használhatatlannak nevezte az ÁTR-t, pedig a Szabad Európának megküldött adatok szerint 11,5 milliárd forint ment el a fejlesztésére.
A rendszert az i-Cell Mobilsoft (és leányvállalata, az Intellflow) szállította, több mint tíz milliárd forintot kaptak a fejlesztéséért. Az i-Cell tulajdonosa Emőri Gábor, az egyik leggazdagabb magyar, akinek cége szinte állandó beszállítója különböző állami szerveknek, például a rendőrségnek. Az általuk 25 milliárdért kiépített tengelysúlymérő rendszer hibásan működött a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete szerint. Emőri üzletelt Pintér Sándor belügyminiszter feleségével, és nagyot szakított a tömeges Covid-szűrési bizniszből is.
Az ÁTR-hez képest a miniHIS összértéke 1,58 milliárd forint volt. A miniHIS a háziorvosok és szakrendelések adatkezelését végzi, az ő rendszereiket köti össze az EESZT-vel, ezen keresztül tudnak elektronikus receptet és beutalót írni, kezelni a páciensek adatait; követhetővé teszi a betegéletutakat. Az első verzióját nevezte az államtitkár tragikusnak. Takács szerint most már nehezen, de használható. Ennek a kifejlesztésében is közreműködött az i-Cell, valamint a 4iG.
Az ESZENY (Egészségügyi Szolgáltatások Elektronikus Nyilvántartása) magában foglalja a működési engedélyekkel kapcsolatos nyilvántartást és ügyintézést és az egészségügy egészére kiterjedő személyzeti ügyek intézésére alkalmas rendszert. Mindenféle hatósági ügyeket is el lehet intézni ezen keresztül, tehát a népegészségügy átfogó informatikai rendszeréről van szó.
Ezzel kapcsolatban az NNKGY mindössze két közbeszerzés részleteit küldte el összesen 320 millió forint értékben (a nyertes egy, a 4iG vezette konzorcium), de a lap megtalálta, hogy az ESZENY fejlesztése ennek a 4,9 milliárd forint összköltségű uniós pályázatnak volt a része, méghozzá a leírások alapján, jelentős része.
