A semmitmondó ombudsmani hivatal esete Orosvári Zsolttal
Nem mondják meg, mikor és mit írtak, mikor és milyen választ kaptak, lesz-e pozitív ajánlás vagy anélkül fejezik be az eljárást – mindössze ennyi derült ki az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában (AJBH), ahonnan öt hónapja várja Orosvári Zsolt, hogy panaszát megvizsgálják és ahová a válaszért két országgyűlési képviselő is elkísérte őt a héten. Tordai Bencét és Jámbor Andrást azonban először kitessékelték az épületből, majd megengedték nekik, hogy az előtérben várakozzanak, amíg tájékoztatják a panaszost és jogi képviselőjét. Orosvári egyébként jelenleg rokkant-ellátást kap, és azért fordult az ombudsmanhoz, mert méltatlannak tartja, hogy a minimálbér harmadát sem éri el az a pénz, amit a létfenntartására kap, amiből a kormány szerint meg kellene, hogy éljen. Példáját sokan követték, számos panaszt nyújtottak már be azóta a kormány „szociális szadizmusa” miatt.
Ahogy arról a Hírklikk beszámolt, Orosvári Zsolt tavaly ősszel az AJBH-hoz nyújtott be panaszt, amiért a kormány jóval a létfenntartáshoz szükséges minimum alatt tartja a rokkantsági ellátását. Azt kérte, hogy az ombudsman adjon ajánlást a szociálpolitikáért felelős miniszternek és a Belügyminisztériumnak. Zsolt betegségét még gyerekkorában félrekezelték, emiatt lett rokkant. Napjainkban két kislányt nevel. Sok helyen dolgozott már, de betegségei miatt szinte sehol sem tud elhelyezkedni.
Nem én vagyok az egyetlen, akinek fillérekből kell megélnie. Legalább 300 ezer rokkant embert érint közvetlenül, és milliós a létszám közvetetten a családtagokkal együtt. Mert a rokkantsági ellátásban élők 50-70 százalékának juttatása a minimálbér 30 százalékát sem éri el – mondta Orosvári Zsolt.
Emlékeztetett arra is, hogy kiszámolta, még a 2010-es évek elején az ő rokkant-ellátása is csak a felét érte el a minimálbérnek, de ez mára már csupán a harmada, miközben nőtt az infláció is. E méltatlan helyzet miatt tavaly ősszel az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához (AJBH) fordult panasszal. Azt kérte az ombudsmantól, Kozma Ákostól, hogy adjon egy olyan ajánlást, amelyben leírja: nem teszi jól a kormány, meg a Belügyminisztérium, hogy ennyire alacsonyan tartja a rokkantsági ellátása összegét.
Tavaly ősz óta azonban gyakorlatilag semmi nem történt, ahogy meséli Orosvári, még az ügyszámot is csak nagy nehezen tudták meg. Ezért elhatározta, hogy személyesen érdeklődik ügye felől. Ügyvédjével kért időpontot és kedden meg is jelentek egy civil aktivista hölgy és két országgyűlési képviselő kíséretében.
A hivatalba lépve, úgy tűnt, az AJBH munkatársainak nem tetszett, hogy Tordai Bence és Jámbor András is érdeklődik Orosvári ügye iránt, az meg végképp nem, hogy a panaszos kép- és hangfelvételt készít közben, még akkor sem, ha a személyiségi jogokat tiszteletben tartva, az arcokat nem mutatta.
„Amikor közölték, hogy ezt nem lehet, akkor elmondtam többször is, van nálam egy korábbi ombudsmani állásfoglalás, ami kimondja, kórházakban és közintézményekben a köz érdekében lehet fotózni, felvételt készíteni, csak személyiségi jogokat nem lehet közben megsérteni” – mesélte Orosvári, de arra hivatkoztak, hogy az ő ügye egyéni panasz, nem közérdek, és egyébként is csak azért mentek, hogy tájékoztatást kapjanak.
„Persze, hogy egyéni panasz, de ezen kívül még több százezer embert érint, mondtam is, hogy visszafelé elmondom majd a többieknek, mit mondtak, de hajthatatlanok voltak az ügyintéző hölgyek, akik hosszasan tanácskoztak arról, hogy egyáltalán beengedjék-e a civil aktivistát és a két országgyűlési képviselőt” – magyarázta Orosvári.
A végén úgy döntöttek, hogy csak a panaszt benyújtó és a jogi képviselője, Szepesházi Péter ügyvéd mehet be a tájékoztató ügyintézőhöz. A többieket először az épületből is ki akarták tessékelni, majd, amikor Jámbor András megkérdezte, hogy ki döntött így, milyen működési szabályzat alapján, újabb húsz perces várakozás után azt mondták, az országgyűlési képviselők a váróteremben maradhatnak.
Jámbor András rövid videóüzenetében ki is fejezte nemtetszését, amiért kizavarták őket az AJBH épületéből. Szerinte nevetséges, hogy egy országgyűlési képviselő nem hallgathatja végig az ombudsmani hivatal tájékoztatását egy öt hónapja várakoztatott ügyben, miközben az országgyűlési törvény bár nem garantálja, de lehetőséget biztosít arra, hogy ezt megtegyék.
Noha Orosvári és ügyvédje bejutottak az irodába, ők sem lettek sokkal okosabbak. Az ügyintéző ugyanis csak annyit közölt, nem mondja meg, hogy mikor, de megkeresték a Belügyminisztériumot – ami így lehetett ugyanúgy öt napja, mint tavaly novemberben – és a minisztérium már válaszolt valamit, aminek alapján készül az a jelentés, amelyben vagy helyt adnak a panasznak, és akkor készül ajánlás, vagy nem, de záros határidőn belül válaszolnak – idézte fel az elhangzottakat Orosvári Zsolt.
Szepesházi Péter ügyvéd is várja az alapvető jogok biztosának állásfoglalását, bár nem túl bizakodó. A Hírklikknek az mondta, szerinte az ombudsman Magyarországon nem az emberekért van, hanem úgy tűnik, hogy a végrehajtó hatalomnak próbál jobban megfelelni. Felidézte, sok esetben éveket kell várni, ami szintén azt mutatja, hogy sajnos nem vagyunk jogállam, mert szó nincs arról, hogy kemény, rázós témákban az ombudsman „odatenné magát”.
„Ne adja Isten, de úgy gondoljuk, hogy semmitmondó ajánlás fog készülni, valószínűleg nagyrészt elutasító jelleggel. Sajnos ez visszaigazolja azt, hogy a külföldi ombudsmanok szerint a magyar nem képviseli megfelelően az állampolgári jogokat, ami megerősíti a jogállamiságról szóló uniós aggodalmakat is” – tette hozzá Szepesházi.
