A Sulyok-Kövér akció

De nem szabad; nyilvánvaló propaganda módszer ez, amit kötelező megtanulni. És aki nem képes, nem akarja megtanulni, azt nem is alkalmazzák. Nem kell már bizonyíték ahhoz, hogy valakit bűnelkövetésekkel vádoljanak, elég csak használni az újra felfedezett Tényi Istvánt (ifjabb, az idősebbről sosem hallottam), ő szorgalmasan feljelent mindenkit, akit a Fidesz tömlöcbe akarna juttatni, vagy éppen kriminális hírbe akarna hozni. Ez az ifjabb Tényi hosszú időre eltűnt a nyilvánosság elől, most azonban nagyon aktív lett, naponta produkál új és újabb feljelentéseket, a kormánypárt örömére/megbízásából. 

És még csak – hivatalosan – el sem kezdődött a kampány, mi lesz itt még júniusig. Mostanság persze érthető ez a mindennapost támadás-sorozat; a köztársasági elnök kegyelmi ügye körüli botrány teljes defenzívába kényszerítette a kormánypártot, muszáj valahogy átirányítani a fókuszt az ellenzékre. A korábbi ügyektől eltérően, most, egyelőre, nem nagyon sikerül, feltehetően azért, mert túl sok a hazugság. És ráadásul, hiába a villámgyors elsüllyesztése Novák Katalinnak, akinek már neve sincs, hiába a hirtelen előkapott új köztársasági elnök, a téma csak nem akar eltűnni a nyilvánosságból. 

De miért is tűnne, ha egyszer az új ember sem makulátlan, ráadásul az a magyarázkodás, amit előadott, inkább terhelő rá nézve, mint valódi, elfogadható indok. Sulyok Tamás nem állt ki a nyilvánosság elé, nem adott választ valódi kérdésekre, inkább a „házi” médiát választotta; garantált hazai pálya. 

Hagyjuk azonban most Sulyok családi problémáját, ne firtassuk azt, hogy a papa a kommunizmus üldözötte, vagy éppen náci beütésű volt, és engedjük el azt a kérdést is, hogy miért hazudott az új elnök. (Amúgy, kormánypárti stílusban azt írhatnánk: feljelenthetik Sulyok Tamást, vagy éppen felvetődhet Sulyok Tamás lemondatása… mellesleg ennek kellene történnie…) Hagyjuk, mert azért történt itt más érdekes, normális országban magyarázatra szoruló dolog. Fentebb már jeleztem, hogy Sulyok kiválasztása és funkcióba helyezése vihar-gyorsan történt. Azt is tudjuk, miért. Illetve nem teljesen pontosan. Annak ugyanis nincs hivatalos magyarázata, hogy mi szükség volt a parlament előtti eskütételre, majd például a svéd NATO-csatlakozás aláírására a hivatalos ceremónia előtt. Hisz' tudjuk, hogy arra csak most vasárnap kerül sor, majdnem egy héttel azután, hogy már elnökként működik. 

A Fidesz, bizonyára, abból a feltételezésből indul ki, hogy egy ilyen apróság senkinek nem tűnik fel, nincs is semmi jelentősége, kit érdekel, hogy Sulyok már elnökként működik, és csak azután iktatják be, ceremoniálisan legalábbis. Pedig ennek is megvan a magyarázata, mégpedig nagyon is logikus. Mármint Fidesz-logikus. Ami azt jelenti, hogy nem Sulyok miatt történt így, és nem is azért, mert nem volt idő az ünnepélyes aktus megszervezésére. Nyilván lett volna, az ilyesmi a hatalom számára csak ujjgyakorlat. Hanem hát…  

Ha húzzák az időt, és még napok telnek el Sulyok Tamás elnöki kinevezése előtt, akkor jelentősen csúszik – értsd: napokat – a NATO-döntés elnöki aláírása. Pontosabban, egyáltalán nem kellett volna csúsznia, csak hát ebben az esetben Kövér László jobb kezére, golyóstollára lett volna szükség. Igen ám, de Kövér László mégsem írhatta alá a dokumentumot, hiszen ő volt az, aki korábban kijelentette: tiltakozik a svéd csatlakozás ellen. És amikor ezt mondta, akkor még Novák Katalin volt a kijelölt aláíró. De időközben történt, ami történt: megbukott Novák, miközben maradt a rendszer, csak egy új elnököt kellett találni. Az átmeneti időre pedig – újra – Kövér került az elnöki pozícióba, azaz feltétlenül rá várt volna az a végső lépés, ami hitelesíti az országgyűlés döntését. Tehát: ebből a helyzetből ki kellett menteni Kövért. Így, elnökként, szavaznia sem kellett a svéd csatlakozásról, majd aláírnia sem azt. 

Bravúros megoldás. Amelyből jól látszik, hogyan is működik ez a rendszer. Hazugságok, manipulációk, trükkök, törvénymódosítások. Semmi sem az, mint aminek látszik. Az egész életünk feltételes módban zajlik…