A súlyos vízhiány miatt 185 tonna hal pusztult el Rétimajorban

Tájékoztatása szerint a tavak 6-8 hete érdemi vízpótlás nélkül maradtak, miközben a tartós hőség és a párolgás tovább csökkenti a vízszintet a szigorúan védett természetvédelmi területen. Több tó kritikusan sekély, egyes tavakban teljes vagy részleges halpusztulás következett be.

Kiemelte: kezdeményezték a kialakult helyzet hatósági felülvizsgálatát, és együttműködnek az érintett szervezetekkel a további halpusztulás és természetvédelmi kár megelőzése érdekében. A veszteség nemcsak piaci méretű halakat érint, jelentős kár keletkezett az egy- és kétnyaras növendékállományban, valamint a többéves tenyészhalakban, ezek pótlása pedig több évet vehet igénybe.

A helyzetet nehezen érthetőnek nevezte annak fényében, hogy miközben Rétimajor hetek óta alig jut vízhez, ugyanennek a vízrendszernek a felső szakaszán továbbra is zajlik az öntözéses mezőgazdasági termelés.

Rámutatott arra, hogy a vízgazdálkodásról szóló törvény egyértelmű sorrendet állapít meg vízhiány esetére: a haltermelési és természetvédelmi vízigény megelőzi az öntözési célú vízhasználatot. Rétimajorban ez jelenleg nem érvényesül: miközben a halastavak vízpótlása gyakorlatilag megszűnt, a rendszer felső részén az öntözés tovább folytatódik.

A probléma túlmutat a haltermelésen, fűzte hozzá, mivel a Rétszilasi-tavak országos jelentőségű természetvédelmi terület, Natura 2000-terület és nemzetközi jelentőségű Ramsari terület. Mintegy 220 madárfaj jelenlétét dokumentálták, és a jelenlegi rendkívüli aszály idején is több ezer madár használja a tavakat táplálkozó-, pihenő- és élőhelyként. A halastavak természeti értéke nem független a gazdálkodástól. A tavak feltöltése, a vízszintek szabályozása, a nád- és élőhelykezelés, valamint maga a haltermelés együtt tartja fenn ezt a különleges vizes élőhelyet.

A vezérigazgató azt mondta, hogy megoldást keresnek, ugyanakkor nehéz elfogadniuk, hogy miközben egy törvényben előrébb sorolt vízhasználatnál élő állatok százezrei pusztulnak és egy nemzetközileg védett vizes élőhely szárad ki, ugyanabból a vízrendszerből továbbra is jut víz öntözésre. Ha egy halastó kiszárad, nemcsak a hal pusztul el, hanem vele együtt egy teljes vizes élőhely kerül veszélybe - mondta Lévai Ferenc.

A halgazdaság területén 800 hektárnyi vízterülettel rendelkeznek, a feltöltésükhöz 10,5 millió köbméternyi víz kell, és 5 millió köbméter víz szükséges a vízszint fenntartásához. Jelenleg nagyjából 3 millió köbméternyi víz maradt a tavakban, és folyamatosan pusztul a halállomány, mert annyi víz sem érkezik, hogy a párolgási veszteséget pótolja. Már 60 hektárnyi vízterület cserepesre száradt, az egyik tó fenekén 15 hektáron aprómagkeveréket - görögszénát, szóját, retket - vetnek a bivalyoknak szükségmegoldásként, mivel a szárazlegelőn nem lesz más táplálékuk - sorolta. Jelezte: Rétimajor turisztikai és vendéglátó szolgáltatásai továbbra is zavartalanul működnek, a vendégeket fogadják.

Az Aranyponty Halászati Zrt. árbevétele tavaly meghaladta az 1 milliárd forintot, az előző évhez hasonlóan, adózott nyeresége 4 millió forintra csökkent a 2024-es 119 millió forintról.

Magyarországon 26 ezer hektáron üzemelnek tógazdaságok.