Nagy Attila Tibor: a Fidesz nem tud szabadulni Orbán tizenhat évének terhétől

A 16 éves örökség miatt nehéz hitelesen bírálni

Nagy Attila Tibor szerint a Fidesz jelenlegi helyzetének egyik legnagyobb problémája, hogy ellenzékként olyan kormány teljesítményét kellene számon kérnie, amelynek elődje maga volt 16 éven keresztül. Úgy látja, ez különösen a vízügyben szembetűnő, hiszen miközben a korábbi kormánypárt most kritikával illeti az új kabinetet, saját kormányzásának súlyos mulasztásaival kell szembenéznie. Az elemző ezt úgy fogalmazta meg: „Stadion épült, de víztározó nem”, miközben Lázár János korábbi vízügyi miniszterként maga is elismerte, hogy nem létezett megfelelő vízügyi koncepció.

Nagy szerint a Fidesz számára azért is különösen nehéz a konstruktív ellenzéki szerep kialakítása, mert a magyar politikában korábban nem volt példa arra, hogy egy 16 évig kormányzó párt kerüljön ilyen helyzetbe. A parlament legnagyobb ellenzéki erejét ma éppen a Fidesz–KDNP adja, ezért minden kritikájuk mögött ott áll a korábbi kormányzás felelőssége. Szerinte a párt akkor kerülhetne ismét kedvezőbb helyzetbe, ha a Magyar Péter vezette kormány valóban katasztrofálisan teljesítene, de „egyelőre itt azért korán tartunk”.

Az elemző szerint a Fidesz az elmúlt négy évben különösen rossz gazdasági és kormányzati teljesítményt nyújtott. A kormányzati ciklusok minőségének idővel bekövetkező romlását szerinte a Fidesz története szinte tankönyvszerűen mutatja. Úgy látja, Orbán Viktor politikai teljesítménye is jelentősen megváltozott. A 2015-ös, menekültválságról szóló parlamenti beszédét összevetve a mai megszólalásokkal szerinte egyértelmű a különbség: „Orbán Viktor már nincs a csúcson, tehát se szellemileg, se politikailag.” Nagy szerint a hosszú hatalomban töltött idő a politikusok teljesítményét is kikezdheti, és szerinte valami hasonló történik most Orbánnal.

A Tisza nemcsak a Fidesz politikáját, hanem hátországát is bontja

Nagy Attila Tibor szerint a Fidesz és a Tisza közötti konfliktus jelentőségét nem lehet kizárólag az Országgyűlésben zajló politikai viták alapján megérteni. Szerinte érdemes azt is megvizsgálni, hogy az új kormány intézkedései milyen hatással vannak a Fidesz korábbi háttérintézmény-rendszerére. A Tisza többsége számos olyan döntést hozott, amely az Orbán-rendszer intézményi struktúráját érinti, köztük az Alaptörvény módosítását és Sulyok Tamás eltávolítását is.

Az elemző szerint azonban ezek közül nem feltétlenül az egyes személyi döntések jelentik a legnagyobb problémát a Fidesz számára. Sokkal fontosabbnak tartja a közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerének felszámolását, hiszen ezek kuratóriumaiban számos Fideszhez közel álló személy kapott pozíciót. „A Fidesznek a kekvák voltak például nagyon fontosak” – mondta, hozzátéve, hogy az ott ülő, jól fizetett emberek megbízatásának megszüntetése már közvetlenül érinti a párt korábbi hátországát.

Nagy szerint ugyanez igaz a NER-hez kötődő vállalkozói és médiarendszerre is. Úgy látja, a Fidesz számára nem pusztán az a tét, hogy egy-egy törvényről milyen politikai vita alakul ki, hanem az is, hogy fokozatosan gyengül az a gazdasági, szellemi és médiakörnyezet, amely korábban biztos hátországot jelentett. Példaként említette a Mandiner nyomtatott hetilapjának megszüntetését, és azt is, hogy a NER-hez kötődő vállalkozások számára megváltozott a gazdasági környezet.

A vagyonvisszaszerzéssel és vagyonvédelemmel foglalkozó új hivatal kapcsán Nagy arra számít, hogy annak működése a NER-es cégeket is érintheti. Szerinte nem kizárható, hogy egyes vállalkozások számláinak befagyasztására, felügyelők kirendelésére vagy akár a cégek irányításába történő beavatkozásra is sor kerülhet. Éppen ezért úgy látja, a Fidesz tiltakozását nem kizárólag jogállami szempontokkal lehet magyarázni. „Itt a Fidesz háttérintézményeinek a meglehetősen módszeres leépítéséről van szó” – fogalmazott.

Gyengülő Fidesz, döcögő Tisza-kormány

Nagy szerint a Fidesz hosszú távú esélyeit az is rontja, hogy a párt gazdasági és politikai hátországa gyengül. Ha kevesebb pénzügyi, szellemi és intézményi erő áll mögötte, akkor Orbán Viktor azon terve is nehezebben valósítható meg, hogy egy későbbi politikai fordulat után visszatérjen a hatalomba. Az elemző szerint ehhez a Magyar Péter vezette kormánynak nagyon rosszul kellene teljesítenie ahhoz, hogy a választók tömegesen visszasírják a korábbi rendszert.

A Fidesz támogatottságának demográfiai szerkezete szintén problémát jelenthet. Nagy szerint a pártnak alapvetően idősödő szavazótábora van, miközben a középkorú és fiatalabb korosztályokban egyre gyengébb. Ha ezen nem tud változtatni, szerinte akár további jelentős visszaesés is következhet. A jelenlegi, mintegy 20 százalék körüli támogatottságot ezért nem tekinti feltétlenül mélypontnak. Mint mondta, a korábbi 45–50 százalékhoz képest ez már önmagában is hatalmas zuhanás, és „nem biztos, hogy itt a vége”.

Mindeközben Nagy szerint a Tisza-kormány helyzete sem problémamentes. Három hónappal a kormány hivatalba lépése után már érzékelhetők működési zavarok, egyes minisztériumokban pedig káoszról is jelentek meg hírek. Az elemző példaként említette, hogy még nem minden fontos államtitkári poszt töltődött be, és a szakszervezeteket, munkaadókat és a kormányt összekötő háromoldalú egyeztetési rendszer, a VKF működésével kapcsolatban is vannak kérdőjelek. Szerinte az önkormányzatok részéről is érzékelhető elégedetlenség, mert egyes településvezetők már régóta várják a kormány válaszát a megküldött javaslataikra.

Nagy Attila Tibor ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az új kabinetnek mindössze körülbelül száz napja volt arra, hogy átvegye egy 16 éves kormányzás rendkívül nehéz örökségét. Ez szerinte nem jelenti azt, hogy fel kellene menteni a kormányt a felelősség alól, de a problémák megítélésénél figyelembe kell venni, milyen rövid idő telt el a hatalomátadás óta.