Baka András jelölése újabb kérdéseket vet fel a Tiszánál

Több jelölt, de nem világos, milyen szabályok szerint

A KlikkTV Fordulópont című műsorában Bárándy Gergely és Szentpéteri Nagy Richard azt elemezte, hogyan jutott el a Tisza a köztársasági elnökjelölt kiválasztásáig. Bárándy szerint a folyamat egyik legnagyobb problémája, hogy a párt előbb társadalmi egyeztetést és az emberek véleményének kikérését ígérte, majd Polgár Judit nevét 24 órán belül, érdemi egyeztetés nélkül jelentette be. Miután az egykori sakkvilágbajnok visszalépett, ismét elindult a találgatás arról, ki lehet az új jelölt.

Bárándy szerint ha valóban Baka András lesz a Tisza választottja, az újabb kérdést vet fel, hiszen az ő neve a társadalmi szavazásokon nem jelent meg meghatározó módon. „Ha megint azzal fogunk szembesülni, hogy akkor minek kérte ki az emberek véleményét?” – vetette fel, hozzátéve, hogy Baka személyét ettől függetlenül jó jelöltnek tartja. A probléma szerinte nem az emberrel, hanem a módszerrel van: ha a párt maga választja ki a jelöltet, akkor ezt egyértelműen kellett volna kommunikálnia.

Szentpéteri Nagy Richard úgy vélte, két következetes út közül kellett volna választani. Az egyik a valóban megszervezett társadalmi egyeztetés lett volna, világos szabályokkal és egyetlen, előre meghatározott rendszerben. A másik az, hogy a Tisza mint kétharmados parlamenti többséggel rendelkező kormányzóerő egyszerűen kijelenti: a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja, ezért a frakció megnevezi saját jelöltjét, akit aztán megválasztanak. A mostani megoldás szerinte a két modell között maradt, és emiatt alakult ki kaotikus helyzet.

A beszélgetésben szóba került a 2009-es miniszterelnök-jelölési folyamat is. Bárándy, aki akkor az MSZP-ben aktív szerepet vállalt, úgy emlékezett vissza, hogy az akkori jelöltkeresés végül már-már nevetségessé tette a folyamatot. Szerinte nem lenne szerencsés, ha a köztársasági elnök kiválasztása is hasonló „castinggá” válna.

Nemcsak a jelölés, az államfő szerepe is változhat

A műsorban a köztársasági elnöki intézmény egészének helyzetét is bírálták. Szentpéteri szerint az elmúlt hetek történései nem tettek jót az intézmény tekintélyének, amely már az elmúlt évtizedekben is sok mindent átélt. Úgy fogalmazott, hogy az utóbbi időszak eseményei „nem voltak méltók az intézményhez”.

A vendégek szerint azonban nem csupán a jelölési procedúra hibás. A magyar államfő közjogi súlya is rendkívül korlátozott. Bárándy rámutatott, hogy a köztársasági elnök visszaküldhet törvényeket az Országgyűlésnek, illetve az Alkotmánybírósághoz fordulhat, de ha a parlament egy törvényt újra megszavaz, az államfő már köteles aláírni. Emiatt az elnök tényleges politikai súlya elsősorban a személyes tekintélyétől és társadalmi elfogadottságától függ.

Bárándy szerint ezért nemcsak a választás módját kellene átalakítani, hanem az államfő jogköreit is érdemes lenne újragondolni. Szerinte ha közvetlen elnökválasztás lenne, annak akkor lenne igazán értelme, ha az elnöknek érdemi hatáskörei is lennének. Szentpéteri ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a közvetlen választás nem feltétlenül jár együtt a jogkörök automatikus bővítésével, hiszen több európai országban is közvetlenül választják az államfőt anélkül, hogy az elnök hatáskörei jelentősen megváltoztak volna.

A szakértők szerint az új alkotmányozás során ezért többféle modell is szóba jöhet. Nem feltétlenül kell a jelenlegi közvetett választás és a teljesen közvetlen elnökválasztás között választani, létezhetnek köztes megoldások is. Magyar Péter korábbi nyilatkozatai alapján az új alkotmányban maga a Tisza is változtatna a jelenlegi rendszeren, így a most megválasztandó elnök akár átmeneti szerepet is betölthet.

Baka András múltja miatt különösen érdekes választás lehet

A beszélgetés egyik fontos része Baka András lehetséges jelöltségének értékelése volt. A korábbi legfelsőbb bírósági elnököt a Fidesz kétharmados többségével távolították el pozíciójából, miután a bírósági szervezetrendszer átalakítása miatt komoly konfliktus alakult ki. Az Emberi Jogok Európai Bírósága később jogsértőnek minősítette az eltávolítását.

Bárándy szerint Baka különösen azért lehet erős államfőjelölt, mert korábban határozottan kiállt a bírói függetlenség mellett, és bírálta a Fidesz igazságszolgáltatást érintő átalakításait. A jogász szerint az is fontos szempont, hogy Baka András hosszú időn keresztül ugyanazokat az elveket képviselte, nem változtatta meg álláspontját az aktuális politikai helyzetnek megfelelően.

„Az ő személye garancia arra, hogy kiáll az elvei mellett” – mondta Bárándy, aki szerint egy olyan időszakban, amikor jelentős közjogi változások várhatók, kifejezetten előnyös lehet, ha az államfő jogász, és érti az alkotmányozás kérdéseit. Szerinte Baka esetében éppen az életútja adhat biztosítékot arra, hogy ha a későbbi hatalom olyan lépéseket tesz, amelyek szembemennek az általa képviselt értékrenddel, akkor az államfő képes lesz megszólalni és fellépni.

A lehetséges jelöltek között ugyanakkor más ismert nevek is felmerültek. A műsorban Romsics Ignác, Fülöp Botond és Baka András neve azért került elő, mert mindhárman találkoztak Magyar Péterrel, és közös fotó is készült róluk. Baka esetében különösen beszédesnek tartották, hogy a találkozóról készült kép mellé Magyar Péter azt írta: „volt miről beszélnünk”. A társadalmi szavazásokon ugyanakkor más nevek szerepeltek előkelő helyen: Laczkó Adrián, Bárándy Péter, Hadházi Ákos, Forsthofer Ágnes, Romsics Ignác és Fülöp Botond is bekerült a támogatott jelöltek közé.

Szentpéteri szerint mindez ismét azt mutatja, hogy a társadalmi egyeztetés és a tényleges jelölési folyamat nem kapcsolódott össze. Bár a szavazások egyikén mintegy 60 ezren vettek részt, a várható befutó neve nem került a meghatározó helyekre. A szakértők szerint ugyanakkor Baka András személye önmagában alkalmas lehet arra, hogy az elmúlt hetek vitatott folyamata végül egy szakmailag komolyan vehető államfő megválasztásával záruljon. A Tisza frakciója szombaton dönthet a hivatalos jelöltről, az Országgyűlés pedig kedden szavazhat az új köztársasági elnökről.