A svéd uniós elnökség számára kihívást jelenthet Magyarország kezelése

Kérdés, hogy Ulf Kristersson svéd miniszterelnök le tudja-e győzni az európai fenntartásokat. Jimmie Åkesson, a jobboldali Svéd Demokraták pártelnöke november közepén egy parlamenti vitában dühösen szólt a „brüsszeli bürokratákról”, vagyis nem éppen üdvözölte az uniót. Åkesson szerint Brüsszelnek végre búcsút kellene mondani annak „az őrült elképzelésnek”, hogy Brüsszel túlságosan gyakran beavatkozik a tagállamok belügyeibe.

Most, alig hat héttel később, éppen Stockholm feladatává lett, hogy meghatározó szerepet töltsön be ebben a politikában: év eleje óta Svédország az unió soros elnöke – mutat rá a Der Tagesspiegel.

Ulf Kristersson miniszterelnök kedden már el is látogatott Párizsba, ahol a francia elnökkel tartott megbeszélések utáni sajtóértekezleten világossá tette, mely témákat akar napirendre tűzni, vagy ott tartani. „A legszörnyűbb természetesen az ukrajnai orosz invázió, de foglalkoznunk kell az energiaválsággal, a klímaválsággal és a növekvő inflációval is” – mondta.

Svédország újra válságos helyzetben veszi át az EU irányítását: amikor legutóbb 2009-ben soros elnök volt, a kontinens éppen a globális pénzügyi válságban volt. Svédországban tudatában vannak a feladatoknak. Jessika Rosswall Európa-ügyi miniszter a lapnak elmondta, hatalmas felelősség hárul a soros elnökségre: egyben kell tartani Európát. Rosswall az őszi kormányváltás óta van hivatalban. Jobbközép kormánya négy súlypontot határozott meg: ezek a biztonság, a versenyképesség, a zöld energiafordulat és a jogállamiság. Az Európai Politikai Tanulmányok Svéd Intézetének (SIEPS) egy kutatója a lapnak kifejtette: mindez egyébként is szerepel az európai napirenden. „A kormány jelzése világos: komolyan veszi a soros elnökség pártatlan voltát, és aktuális kérdéseket szándékozik előrevinni” – mondta.

Ugyanakkor mindenekelőtt maga Svédország szenvedheti meg az uniós feladatok ellátását: a szakértők abból indulnak ki, hogy a belpolitikai kérdések háttérbe szorulhatnak. Emellett kritikusan szemlélik Åkesson pártjának az európai politikára gyakorolt hatását is.

A jobboldali Jimmie Åkesson ugyanis a jelenlegi kisebbségi kormány királycsinálója, és ha Ulf Kristersson konzervatív miniszterelnök többségeket akar, akkor először Åkessonnal kell tárgyalnia. Åkesson pártja ma mérsékeltebbnek tűnik, de a gyökerei a kilencvenes évek neonáci szubkultúrába nyúlnak vissza, és a Brexit után egyenesen a Svexit mellett agitált. Kérdés, hogy a többség biztosítójaként most maga előtt fogja-e hajtani Kristersson kormányfőt is. Nézeteltérések a két politikus között főleg a klímaválság és a jogállamiság kérdéseiben állnak fenn. Elsa Vidding, a Svéd Demokraták képviselője novemberben a parlamentben még azt hangoztatta: „nem lát tudományos bizonyítékot a klímaválságra”. Åkesson ezt a hozzáállást rögzítette a koalíciós szerződésben is. Svédország most olcsó benzint akar, és jelentősen csökkentette a megújuló energiaforrások szubvencionálására szánt összegeket.

Kihívást jelenthet Magyarország kezelése is – írta a lap. A Svéd Demokraták inkább barátian állnak Orbán Viktorhoz. Åkesson egykor azt mondta, hogy ha Merkel és Orbán között kell választania, akkor Orbánt választja, mert ő konzervatívabb, és ellenzi az EU konföderációvá válását.

Mindenesetre a svéd kormány a soros elnökség négy súlypontja közül az egyikben a demokratikus értékeket és a jogállamiságot, mint Európa alapjait jelölte meg. A tervek szerint ezt júniusban egy szimpóziumon fogják megvitatni a tagállamok. Ott pedig alighanem szó lesz arról is, hogy hogyan lépjen fel a továbbiakban az unió Budapesttel és Varsóval szemben. Ám 2024 második félévében Magyarország, utána pedig Lengyelország lesz a soros elnök – emlékeztetett a lap.

Richard Jomshof, a Svéd Demokraták volt főtitkára például egy belső levélben 2016-ban méltatta a sajtószabadság magyarországi korlátozását. Kérdés azonban, hogy mekkora hatással lesz a svéd soros elnökségre a svéd jobboldal – idézett a lap egy svéd politológust. „Soros elnökként egy tagállam lehet visszafogottabb bizonyos kérdésekben, és e tekintetben a Svéd Demokraták nyilván fékeznek majd. Olyan azonban nincs, hogy egy-egy témát teljesen kihagyunk a napirendből” – szögezte le az illető.  Mindenesetre Jessika Rosswall Európa ügyi miniszter szerint a Budapest elleni jogállamisági eljárás szerepel a svéd napirenden. A miniszter azonban azt mondta: „még meglátjuk, hogyan fogunk ezzel dolgozni”.

Az is megmutatkozik majd, hogy milyen az egység Svédországon belül. Rosswall ezzel kapcsolatban derűlátó: úgy véli, a közös európai értékeket illetően „nem tér el a felfogás” a jobboldali partnerrel. Európa közös értelmezésével kapcsolatban ebben lehet kételkedni. Miközben Ulf Kristersson miniszterelnök hirdeti, hogy „Európa-barát” a kormánya, Jimmie Åkessonnál ez egészen másként hangzik. Åkesson a stockholmi parlamentben kijelentette: az európai együttműködéssel szembeni legnagyobb veszélyt az EU „föderalista szuperhatalmi ambíciói” jelentik. Orbánt azonban ekkor nem említette – mutatott rá a lap.