Az EP-képviselők válaszokat követelnek az állítólagos magyar kémhálózatról
Az Európai Bizottság egyre fokozódó bizalmi válsággal néz szembe, mert az EP-képviselők válaszokat követelnek arra, hogy mit tudott egy állítólagos magyar kémhálózatról, amely a brüsszeli nagykövetségen működött.
Az uniós törvényhozók szerdán faggatni fogják a Bizottságot a hónapban felmerült állításokkal kapcsolatban, miszerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök kormányának hírszerzői 2012 és 2018 között EU-tisztviselőket próbáltak meg kémként toborozni – írja a Politico.
Az EU-intézményekben dolgozó magyar tisztviselők nyílt titoknak nevezték, hogy a hálózat jelen van Brüsszelben. A Bizottság megerősítette, hogy belsőleg vizsgálja a vádakat.
Egy, az ügyhöz közel álló személy, aki neve mellőzését kérte, elmondta, a belga hírszerző szolgálatok együttműködnek a Bizottság vizsgálatában.
Egyes EP-képviselők szerint Várhelyinek le kell mondania, ha a vizsgálat során kiderül, hogy kapcsolatban áll az állítólagos kémhálózattal.
Néhány európai parlamenti képviselő szerint akkoriban figyelmeztetéseket kapott a bizottság. „Voltak vészjelzések” – mondta Terry Reintke, a Zöldek társelnöke. „A Bizottságnak most el kell végeznie a dolgát, ki kell vizsgálnia az ügyet, és ha nyilvánvalóvá válik a vizsgálat során, a következő logikus lépés Várhelyi elmozdítása.”
Ha a Bizottság tudott az állítólagos magyar kémkedésről, az felveti a kérdést, hogy milyen lépéseket tett, ha egyáltalán tett valamit akkoriban.
A Bizottság nem reagált a vádakkal kapcsolatos megkeresésre.
A jobbközép Európai Néppárt (EPP) azonban ellenezné egy politikai vizsgálóbizottság felállítását – mondta Daniel Köster szóvivő a portálnak. Ez azt jelenti, hogy az eszközt valószínűleg nem fogják alkalmazni, mert ahhoz szükség lenne az EPP támogatására.
Több, Várhelyivel Brüsszelben együttműködő személy is elmondta: a városban köztudott, hogy kémhálózat működik az állandó képviseletről. Mindannyian névtelenséget kértek.
Egyikük elmondta: kollégái felvetették ezt feletteseiknek az uniós intézményekben. Az illető úgy vélte: ha a bizottság nem tudott az ügyről, az katasztrófa, a másik lehetőség pedig az, hogy tudott, de nem cselekedett. A valódi kérdés az, hogy miért hagyta ezt a kémhálózatot működni? „Mert tudták, de nem voltak eszközeik, hogy fellépjenek ellene. Vagy tudták, de annyira amatőrnek találták, hogy azt hitték, nem kell lépni” – mondta az illető.
Az ügy azt is felveti, hogy miért próbálta von der Leyen megtartani Várhelyit a helyén. Többen azt mondták, hogy az elnök közbelépett, hogy nyomást gyakoroljon az európai parlamenti képviselőkre, hogy fogadják el Várhelyit biztosként 2024-ben.
Várhelyi jelenleg egészségügyi biztos, Von der Leyen első ciklusában az EU bővítéséért volt felelős.
