A szabad könyvkiadás halála

Éppen, hogy lezajlott a magyar könyv nagy ünnepe, az – sorrendben 94. – Ünnepi Könyvhét, s robbant a bomba: a kormányközeli Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) megszerezte a magyar könyvkereskedelmi és könyvkiadói piac meghatározó szereplőjének, a Libri Csoportnak a csaknem száz százalékos tulajdonrészét. Az eddigi kisebbségi tulajdonos, az MCC „rávette” a többségi tulajdonost, a Libri egyik alapítóját, hogy adja el a 67,48 százalékos részvénycsomagját az MCC leányvállalatának (SQ Invest Kft.). Így 98,41 százalékos tulajdonossá lett. Ezzel pedig a magyar könyvpiac domináns szereplőjévé vált, pontosabban válik várhatóan heteken belül, miután a Gazdasági Versenyhivatal az áldását adja majd az ügyletre. S ne legyenek kétségeink, a mai NER-világban, amikor a Magyar Írószövetség lelkesen tapsikol az újabb NER-ista térnyeréshez a kultúra területén, a kormányt rendre kiszolgáló GVH sem fog akadályokat gördíteni az ügylet elé. 

Erős a gyanú, a többségi tulajdonos Balogh Ákost egyértelműen rávezették arra, hogy jobban teszi, ha átadja a tulajdonrészét – erre utal a G7  cikke is. Balogh (aki a jövőben csak az igazgatótanácsban lesz benne), két éve még nem akarta eladni a részét az MCC-nek, de a jelek szerint részben pénzügyi nyomásra megváltoztatta a véleményét. Tegyük hozzá: a vevőnek meg persze van elég pénze, hiszen – ahogy a portál emlékeztet rá –, a Fidesz-közeli intézmény 2021-ben akkora állami vagyonjuttatásban részesült, amennyit a teljes hazai felsőoktatásra költ egy évben a magyar állam, megkapták többek között a Mol és a Richter részvényeinek is tíz-tíz százalékát.

Ezzel tehát kormányközeli érdekeltséggé vált a Libri-Bookline csoport, amely a könyvterjesztéstől a kiadáson át a bolthálózatig, az egész könyves vertikumban piacvezető. Részesedésük 50 százalék körüli – írja a G7. A csoport meghatározó tagja, a Libri Könyvkereskedelmi Kft. évente több millió vásárlót szolgál ki az 57 üzletből álló, országos méretű könyvesbolt-hálózatában, valamint webáruházában.

Az első döbbenetből felocsúdva, már van olyan szerző, aki a távozás mellett döntött. Péterfy-Novák Éva írónő egy Facebook-posztban jelezte, hogy távozik. Mint írta: „sajnos nem áll módomban megvárni, hogy ezután is azt írhatok-e majd, amit akarok. A Libri Kiadónál a jövőben nem kívánom megjelentetni a könyveimet.”

Bödőcs Tibor is megszólalt. A Facebookon közzétett metsző humorú posztjában a következőt (is) írta: „az igazgatóm/szerkesztőm...nem fogom cserben hagyni, de tényleg jó lenne, ha elmondanák: Origó, Index vagy ATV lesz a Libriből középhosszúrövid távon? Szinte mindegy, de jó lenne tudni, az ember kíváncsi, olvasó állat.”

Megszólalt a közösségi oldalon Vásárhelyi Mária szociológus is. Kedden még csak azt írta, hogy „Az milyen érzés lehet, amikor este még úgy fekszel le, hogy egy független könyvkiadó szerzője vagy és reggel arra ébredsz, hogy egy közpénzekkel kistafírozott, kormánypárti , populista ’think tank’ istállójába tartozol?”, szerdán már a következővel jelentkezett: „Tegnap rendeltem utoljára a Bookline-on, ma vásároltam utoljára a Libriben.”

Vásárhelyi Mária láthatóan – hasonlóan az ország, de legalábbis az értelmiség feléhez – igencsak felháborodott. Hogy mitől leginkább? Ezt kérdeztük elsőként tőle.

„Felháborodott vagyok, és elkeseredett, függetlenül attól, hogy sejteni lehetett, ez fog történni, ám amikor bekövetkezik az, amire az ember számít, mégiscsak sokkolóan hat” – mondta, majd részletesebben is kifejtette az okokat. 

Felháborítónak tartja az egészet amiatt is, hogy biztos benne: Balogh Ákos nem jószántából adta el az üzletrészét. Nyilván olyan helyzetet alakítottak ki, hogy nem volt más választása. „Tudjuk, hogy 13 éve így megy, így szereznek befolyást a piacon mindenhol, megzsarolják a tulajdonost, s kényszerítik arra, hogy eladja a cégét” – mutatott rá.

A keserűségének pedig az az alapja, hogy a könyvkiadás és -terjesztés volt a magyar kultúra utolsó szabad szegmense, ahova még nem nyomult be a NER, ez volt az a piac, amit még elsősorban nem a politikai szempontok működtettek – ennek pedig most vége van. „Vége van ezzel a szabad könyvkiadásnak és -terjesztésnek” – vélte, hozzátéve: nem a könyvkiadás a legfájdalmasabb, hiszen a minőségi szerzők találnak majd más kiadót maguknak, bár persze egyetlen más kiadó sem tud olyan jó feltételeket biztosítani, mint a Libri. Ám az igazi tragédia a könyvterjesztés: ezen a piacon ugyanis messze a Libri a legbefolyásosabb szereplő, a Bookline-t is beleértve. Tudjuk, hogy hiába adnak ki egy könyvet, ha fékezik, ellehetetlenítik a terjesztését, akkor azzal ki lehet végezni – fejtegette, leszögezve: „azzal, hogy ilyen erős politikai befolyás érvényesül a piacon, ugyanúgy uralják azt, ahogy a film, a színház, a kultúra minden más területét, s ettől fogva, már a politikai szempontok határozzák majd meg, hogy mit, hogyan, hol terjesztenek.” Röviden összefoglalva, ez a szabad könyvkiadás halála – mondta.

Vásárhelyi szerint azon azonban nem nagyon lehet csodálkozni, hogy viszonylagos csend övezi az ügyet. Az emberek nagy része nem érti és nem is foglalkozik azzal, hogy a könyvterjesztésnek milyen döntő szerepe van, azt csak a szerzők tudják, hogy egy könyvet a terjesztéssel meg lehet ölni vagy éppen sikerre lehet vinni. Nem mindegy, hogy egy könyvet hol lehet kapni, hová rakják a boltokban – a laikusok nem tudják, hogy ez a kulcsa az egésznek. 

Ilyen körülmények között vajon miért maradt ott Balogh Ákos, illetve Sárközy Bence, a Libri Könyvkiadó Kft. ügyvezetője? – kérdeztük Vásárhelyi Máriától. Úgy véli, Balogh esetében minden bizonnyal a tranzakció egyik feltétele az lehetett, hogy maradjon. Rákényszeríthették, de persze a szava sokat nem számíthat – fogalmazott. Sárközy Bence nyilatkozataiból pedig az érezhető, hogy ő is eléggé bizonytalannak látja a saját jövőjét. De nem is annyira egyszerű ez számukra, egyrészt ők építették fel a cégcsoportot totál nulláról, másrészt a szerzőkkel sem tehetik meg, hogy veszik a kalapjukat és ott hagyják őket (no meg persze nehéz is ilyen pozícióról lemondani). 

A nagy kérdés inkább az, hogy ki megy, illetve ki marad a szerzők közül. Vásárhelyi szerint nem csak azt kell megfontolniuk az érintetteknek, hogy ilyen hátterű, ilyen finanszírozású és ideológiájú kiadónál szeretnének-e maradni, hanem azt is, hogy ha maradnak, kikkel kerülnek egy istállóba. Aki szeretné, hogy egy Bencsik, egy Bayer stb. szélsőjobboldali uszítóval legyen közös istállóban, az marad – mondta, hozzátéve: a Libri ugyanis nyilvánvalóan nagy teret enged majd a saját hordószónokainak. 

A beszélgetés végén Vásárhelyi Mária – mintegy összefoglalva mondandóját – ismét kiemelte, hogy a Libri csoport felvásárlása „nagyon tragikus dolog; az értelmiség, az olvasóközönség nagy része még fel sem fogja, hogy milyen nagy csapás ez a szabad kultúrára; s persze afelől sem lehet kétségünk, hogy ugyanúgy bedarálják majd ezt a területet is, mint ahogy az összes többivel tették”.