A szexuális célú emberkereskedelem gyermek áldozatai közül a legtöbb magyar
Az Európai Unió területén az uniós tagállamokban a szexuális célú emberkereskedelem gyermek áldozatai közül a legtöbb magyar, és több magyar gyermek áldozat van, mint felnőtt. Az áldozattá vált gyerekek legtöbb esetben hátrányos helyzetűek, szegény családi háttérrel rendelkeznek, és marginalizált társadalmi rétegek tagjai. A fizikai, pszichológiai, érzelmi erőszak és az elhanyagolás már az áldozattá válást megelőzően is gyakran része volt az életüknek. Mélyszegénység, roma származás, állami gondozás, egyenes út a gyerekek szexuális kizsákmányolásához. Erről tanúskodik az ez ellen küzdő legnagyobb nemzetközi szervezet, az ECPAT és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány most megjelent közös országjelentése.
A szexuális célú emberkereskedelem magyarországi adatairól a jelentés készítői elsősorban EU-s és nemzetközi anyagokból kaptak képet. A legaggasztóbb tények közé tartozik, hogy az EU területén azonosított magyar nemzetiségű, szexuális célú emberkereskedelem-áldozatok több mint fele, 64 százaléka gyermek, a gyermek áldozatok 7,4 százaléka 11 éven aluli. A nyilvántartásba vett emberkereskedelem-áldozatok közül a legtöbb magyar nemzetiségű, 1310-ből 647. A szexuális kizsákmányolás legtöbb áldozata Magyarország legelmaradottabb régióiból származik. Az állami gondozásban élő gyermekek fokozottan veszélyeztetettek az áldozattá válás szempontjából – a magyar gyerekek hozzávetőleg nyolc százaléka él gyermekvédelmi szakellátásban. A vizsgálat során 11 évesen áldozattá vált gyerekeket is azonosítottak.
Az online tér veszélyei
Az elmúlt években nagy figyelem irányult az online térben zajló szexuális kizsákmányolásra, amelyre Magyarországon továbbra is helytelen terminológia van használatban. A jogalkotás a „gyermekpornográfia” definíciója és tényállása alatt bünteti ezt a magatartást. A Kaleta-ügy kapcsán derült fény arra, hogy a magyar bíróságokon nincs egységes gyakorlat a „gyermekpornográfia” bűncselekményének szankcionálása területén. Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy egy több mint 9000, 18 év alatti kamaszt megkérdező tanulmány szerint a kamaszok 39 százalékától kértek már erotikus képet online chatbeszélgetés során. Magyarországon egyre nagyobb szükség van a gyermekek szexuális bántalmazását megjelenítő tartalom nemzetközi dokumentumokkal összhangban történő meghatározására is, mivel az NMHH adatai szerint 2020 első felében az Internet-hotline-on jelentett illegális tartalmak 41,6 százaléka minősült „pedofil tartalomnak”. 2011-ben ez az arány még csak 7,7 százalék volt. A 2020-ban jelentett „pedofil tartalom” 23,7 százalékát minősítette az NMHH feltételezhetően gyermekek szexuális bántalmazását megjelenítő tartalomnak.
A turizmus szexuális kizsákmányolása
A Covid19 járvány időszakát megelőzően, a magyar turizmus évről-évre nőtt. 2019-ben a Magyarországon eltöltött vendégéjszakák száma elérte a 31 milliót. Ennek ellenére, a jelentés elkészítése során nem tudtunk azonosítani olyan intézkedéseket, amelyek figyelembe vennék a növekvő turizmus kockázatait, a potenciális veszélyeket, pedig döntő fontosságú lenne annak felmérése, hogy milyen mértékben és módon érintettek a magyar gyerekek a turizmus területén zajló szexuális kizsákmányolásban. Egyetlen helyi cég sincs a The Code, azaz a gyermekek turizmus és idegenforgalom keretében zajló szexuális kizsákmányolással szembeni védelméről szóló magatartási kódex aláírói közt, azt csak a Magyarországon is működő nemzetközi cégek írták alá. A turizmus Covid19-időszakot követő újraindítása kiváló lehetőség lenne Magyarország számára, hogy a turizmus új alapokra helyezésekor fokozott figyelmet fordítsanak a gyermekek védelmére.
Törvényesen lehet 16 évesen házasodni
Magyarországon 16 év felett gyámhatósági engedéllyel hivatalosan is köthetnek házasságot a magyar gyermekek. Szükség lenne a házasságkötési korhatár 18 évre emelésére, annak érdekében, hogy a gyerekek védve legyenek a szexuális kizsákmányolásnak a házasság köntösébe bújtatott formájától is. A szakértők egyéni tapasztalatai alapján elmondható, hogy a roma kisebbséghez tartozó lányok kiemelten veszélyeztetettek a hivatalos és a 16 év alatti nem hivatalos házasságkötésekben.
Hibás gyakorlatok vannak a gyerekek védelmében
Az elmúlt években a gyermekek szexuális kizsákmányolással szembeni védelme területén számos nagyon fontos és pozitív változás is végbement. A hazai civil szervezetek, a szakmai szervezetek kritikájának eredményeként Magyarország kormánya jelentős erőfeszítéseket tett a gyermekek szexuális kizsákmányolásának felszámolása, az áldozatok védelme és azonosítása érdekében. 2020 elején lépett hatályba egy törvénymódosítás-csomag, amely bevezette az „emberkereskedelem feltételezett áldozata” definíciót. Automatikusan ennek minősül minden szexuális szolgáltatás nyújtására felajánlkozó kiskorú, akivel a hatóságok kapcsolatba kerülnek. Számukra általános védelmi intézkedést kell biztosítani és a kijelölt gyermekotthonokba kell őket szállítani. Korábban ezek a kiskorúak akár szabálysértési eljárás alá is kerülhettek, és büntethetőek voltak. További előremutató intézkedés, hogy 2019-ben a megyei rendőrkapitányságokon 22 képzett emberkereskedelmi szakvonalvezetőt neveztek ki, akiknek feladata az emberkereskedelemmel kapcsolatos nyomozások és rendőri intézkedések koordinálása és felügyelete. A magyar kormány 2020–2023 éveket érintően elfogadta az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló nemzeti stratégiát, amely különös figyelmet fordít a 18 éven aluli áldozatokra.
Az említett pozitívumok ellenére, több hibás gyakorlat és gyakorlati hiányosság is jelen van a magyar jogrendszer és az áldozatok ellátása területén. Az áldozatok számára nyújtott szolgáltatások ritkák, nem összehangoltak és nem kielégítőek. Hiányzik egy olyan összehangolt válasz és áldozatsegítő szolgáltatási rendszer is, amely a szexuális kizsákmányolás áldozataivá vált gyerekek valós, egyénenként azonosított szükségleteit szem előtt tartva, segítséget nyújt nekik a felépüléshez és a társadalomba történő reintegrációhoz.
Minderről bővebben olvashatnak a Hintalovon Alapítvány honlapján.
