A színész ne menjen le a politika szintjére

HírKlikk 2021. július 25. 10:45 2021. júl. 25. 10:45

Vidnyánszky Attila óriási hibája, hogy politikus lett. Egyebek mellett ezt állapította meg Trokán Péter Jászai Mari-díjas színész abban a beszélgetésben, amelyet Veiszer Alinda folytatott vele a Patreonon nézhető sorozatában. Sok szó esett ennek kapcsán a művészet és a politika viszonyáról. 

„Vidnyánszky, aki egy művészember, politikus módon akarta megoldani a művészeti kérdéseket” – magyarázta a színész, amikor a Színház- és Filmművészeti Egyetem ügye került szóba. A korábban a Fidesz mellett többször kiálló Trokán Péter úgy fogalmazott: „nem szabad egy művészembernek politikusnak lennie, mert devalválódik, értéktelen lesz, és nem fogja érteni a világot”. Arra a kérdésre, hogy az SZFE diákjai hol hibáztak, úgy válaszolt, hogy sehol. Emlékeztetett rá, már egy korábbi interjúban elmondta, hogy szégyelli magát a szakmája miatt, amiért az lement a politika szintjére.

Szerinte ugyanis „nem politizálni kell, hanem politikus színházat csinálni. Ez óriási különbség”. Majd a színész kitért arra, hogy nagyon szerette és szereti is a riporter munkáit, de elkeseredett, amikor elkezdett politizálni. „Egy kicsit savanykás liberális újságíró hangján elkezdtél szólni, ami van annyi, hogy a Dunát lehet velük rekeszteni. Veiszer Alinda hangja nem az volt nekem, mint egy akármilyen oldali, de kicsit savanyú újságírói hang, amely nem tud megszabadulni a politika hatásától” – mondta. Majd megemlítette, hogy ő már meg tudott szabadulni ettől. A riporter viszont úgy vélte, nem lehet megszabadulni a politikától, „mert abban élünk, kénytelenek vagyunk reagálni a minket körülvevő világra”. 

Trokán erre azt válaszolta, nem szabad, hogy politika és művészet viszonya a politika javára változzon. „Nem szabad, hogy a művészt behúzza a politika az ő futballpályájára. Ha saját pályáján játszik a politika, akkor a művész csak veszíthet benne. Én már a rendszerváltás előtt, a Kádár-korszakban is intenzíven foglalkoztam a politikával, vagy ami körülvett minket, hiszen érinti a színházat, és reagálni is kell rá. De hogy hogyan reagál egy művészember a politikára.(…) Abban a Kádár-korszakban úgy tudtak fölé nőni a politikának, ahogy kötelessége a művésznek fölé nőni. Példaképpen pedig megemlítette, hogy annak idején, Kecskeméten egy színházigazgató egymás háta mögött ki tudta játszani Gajdócsi István megyei tanácselnököt, aki „egy régi vágású gazda volt valahonnan Baja környékéről” és a megyei párttitkárt, Horváth Istvánt, a későbbi belügyminisztert. Trokán Péter ezt abszolút pozitív példának tartja, hiszen a színházban nem kell azzal foglalkozni, hogy a két ember közül melyiknek van igaza, „mert ők politizáljanak, intézzék el maguk között, de én fölöttük vagyok”.