A Szülői Hang lefordította magyarra a státusztörvény Fidesz-paneljeit

A törvényjavaslat benyújtását minden idők legátfogóbb és leghosszabb egyeztetése előzte meg.

Magyarul: a kormány csak az általa támogatott, a kormánytól anyagilag függő szervezetekkel egyeztetett érdemben, a független szervezetekkel csak látszat egyeztetések voltak.

*

A törvénytervezetet a Belügyminisztérium 2023. március 2-án társadalmi egyeztetésre bocsátotta. 

Magyarul: 8 napot adtak a több mint száz oldalas, érdemi magyarázat nélküli jogi szöveg véleményezésére, a beérkezett véleményekre pedig több mint három hónap elteltével sem reagáltak a beküldőknek sem egyénileg, sem összegezve.

*

A benyújtása előtt szakmai és társadalmi megmérettetésre bocsátott törvénytervezet elkészítését (…) a szülőkkel folytatott online konzultáció előzte meg. 

Magyarul: a szülői online konzultáció kérdései más témákról szóltak, mint a benyújtott státusztörvény módosításai. Érdemi konzultáció a szülői szervezetekkel nem volt, csak olyanokkal egyeztettek, akik eleve sem kritizálták a törvénytervezetet.

*

A baloldali pártok szakértői számára kért újabb egyeztetésen a hét meghívottból mindössze hárman jelentek meg. 

Magyarul: a kormány a pártokkal folyó egyeztetésen nem adott szót a civil szakértőknek, ehelyett másnap reggelre összehívott egy újabb egyeztetést nem átruházható meghívóval, tudva azt, hogy ezen várhatóan a civil szakértők nem tudnak megjelenni. Ezen az újabb egyeztetésen a kormányzat részéről sem a miniszter, sem az államtitkár nem jelent meg. 

*

Az érdemi egyeztetés eredményeként az 58 témakört felölelő törvénytervezet szabályozási tartalma 34 területen változott. 

Magyarul: a benyújtott 164 oldalas törvénytervezetben az eredetihez képest számos szövegezési változtatás van, de ezek a lényeget nem érintik, illetve olyan szövegrészeket vettek ki, amikről eleve tudható volt, hogy a gyakorlatban irreálisak

*

A pedagógusok körében végzett kérdőíves felmérésnél a válaszadók 74 százaléka értett egyet azzal, hogy a munkavállalók fizetése teljesítmény alapján differenciált legyen. 

Magyarul: amikor a pedagógusokat megkérdezték a teljesítmény alapú bérezésről, még nem voltak ismertek ennek részletei, és a felmérés résztvevői nem tudhatták, hogy a törvénnyel egyúttal a munkaterhük és a kiszolgáltatottságuk is nő.

*

Az értékelés objektivitását a teljesítmény-értékelési rendszer biztosítja.

Magyarul: a pedagógiai munka minőségét a rendszer nem tudja objektíven mérni; az objektivitás elsősorban a tanórán kívüli tevékenységekre és a pedagógus munkájával közvetlenül nem összefüggő mérőszámokra vonatkozik. Az értékelés tartalmaz szubjektív elemeket is, amelyeket az igazgató állapíthat meg.

*

Az új bérstruktúrában vagy az éves teljesítményértékelés során a munkáltató az esetleges többlet terhet anyagilag is elismerheti. 

Magyarul: a bérezés kimenetele sok tényezőtől függ és bizonytalan. A többlet terhet lehet, hogy anyagilag is elismerik, lehet, hogy csak részben, és az is lehet, hogy egyáltalán nem.

*

Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkózásával, a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, magasabb jövedelmet fog elérni. 

Magyarul: a tervezett teljesítményértékelési rendszer összehasonlítja a pedagógusokat az intézményen belül, és a pedagógusok negyedét mindenképpen alul teljesítőnek minősíti, ők nem kaphatnak többletbért; béremelést a pedagógusok egynegyede kapna. Hiába végez egy pedagógus kiváló munkát, ha nem kerül be a legmagasabb pontszámot szerzők közé az intézményben, munkájáért nem jár többletbér. A pedagógusok között bérfeszültség alakulhat ki, és az igazgató kegyeitől függ a bérük.

*

A kormány elkötelezett a pedagógusok béremelése iránt. 

Magyarul: a pedagógusok már évek óta megszégyenítően alacsony bért kapnak. Csak az elmúlt két évben több mint 8 ezren hagyták el a pályát, a kormányzat mégsem adott számottevő béremelést, még az inflációnak megfelelő béremelés is elmaradt, pedig mindez csupán a kormányzati szándékon múlt volna.

*

A törvény elfogadásával további bérintézkedésekre kerülhet sor.

Magyarul: nincs szükség a státusztörvényre ahhoz, hogy a pedagógusoknak béremelést adjanak, miközben a törvény nagyrészt a pedagógusok számára kedvezőtlen változásokat tartalmaz

*

Magyarország az Európai Uniónak tett minden eredeti vállalását teljesítette, így már nincs akadálya az uniós forrásokhoz való hozzáférésnek és annak, hogy a magyar pedagógus-béremelés megvalósuljon.

Magyarul: a pedagógusbérek emelésének nem feltétele az uniós támogatás. Elvárás viszont Magyarország felé, hogy olyan jogszabályt kell alkotni, amely a pedagóguspályát vonzóvá teszi; mely szerzett jogokat nem von el és az autonómia csökkentésével nem jár.

*

Amint Magyarország hozzáfér a jogosan járó uniós forrásokhoz, a költségvetési mozgástér megnő, a rendszerváltás óta a legnagyobb mértékű pedagógus béremelés következhet.

Magyarul: Magyarország azért nem fér hozzá az uniós forrásokhoz, mert nem tudta teljesíteni vállalásait az igazságszolgáltatás területén, és nem nyújtott be megfelelő oktatási stratégiát. A költségvetés elsősorban értékrend kérdése. A magyar gyerekek oktatása tőlünk, magyaroktól függ, nem pedig más országok segítségétől.

*

2025 januárjára – a mostani számítások alapján – a pedagógusok átlagbére elérheti a 800.000 forintot. 

Magyarul: a törvénytervezetben nincs konkrétum a fizetésemelésekkel kapcsolatban. A bérsávokra csak tág intervallumokat adtak meg, ami alapján nincs garancia a számottevő béremelésre.

*

A pedagógusok munkaterhe nem nő, heti munkaidejük, a lehetséges eseti helyettesítések mennyisége az eddigi marad. 

Magyarul: az elrendelhető eseti helyettesítések számát évi 30-ról 60-ra emeli a törvény, a heti munkaidő pedig esetenként jelentősen nőhet, mivel a munkateher átcsoportosítható egyik hétről a másikra.

*

32 óra marad a kötött munkaidejük, amit az iskolában kell eltölteni, nyolc óra felhasználásáról az igazgató engedélyével szabadon rendelkeznek. 

Magyarul: az igazgató elrendelheti, hogy az eddigi 32 helyett 40 órát kelljen az iskolában eltölteni. 

*

A pedagógusok mobilitásának megkönnyítése céljából létrejöhet az úgynevezett vendégtanári kategória, ami lehetővé teszi, hogy azok a tanárok, akik például a tantárgyuk alacsony óraszáma miatt csak félállásban vannak egy iskolában, az adott fenntartó intézményeiben egyidejűleg óraadók is lehessenek. 

Magyarul: eddig is volt lehetőség arra, hogy a pedagógus más intézményben óraadó is lehessen. Viszont a munkáltató ezentúl kötelezheti a pedagógust arra, hogy más intézményben is végezzen munkát.

*

A nevelőtestületek feladatait tekintve a 2011 előtti helyzetet szeretné a javaslat visszaállítani, eszerint az intézmény egyes alapvető dokumentumait (a pedagógiai programot, az SZMSZ-t és az éves munkatervet) az igazgató a nevelőtestület aktív bevonásával készíti el, és a fenntartó hagyja jóvá. 

Magyarul: 2011 előtt önkormányzati fenntartásban működtek az iskolák, ők általában lehetőségeikhez mérten támogatták az intézmények törekvéseit, míg a mostani tankerületi fenntartók erőteljesen spórolnak, és a törvénytervezet szerint könnyebben tudják majd érvényesíteni a költségcsökkentési szempontokat a nevelőtestületekkel és egyben a gyerekekkel és szülőkkel szemben is.

*

Új pedagógus életpálya törvény: a 22 tanóra feletti órákért többlet bér jár!

Magyarul: továbbra is megmarad a heti 22-26 tanóra kötelezettsége és bizonytalansága, és továbbra sem jár automatikusan többletbér a 22 tanóra feletti munkáért, mindezekben nincs változás. A teljesítmény alapú bérezés keretében figyelembe vehetik a többletórákat, de hogy ezért jár-e többletbér és mennyi, az sok más szemponttól is függ. A teljesítmény alapú bérezés összehasonlítja a pedagógusokat az intézményen belül; ha mindenki ugyanolyan sokat dolgozik, akkor ezzel nem jut pontelőnyhöz a többiekhez képest, és így emiatt több bért sem kap. Ha például egy intézményben minden pedagógus 26 tanórát tanít hetente, akkor a rendszer közülük is kijelöli más számpontok szerint az alul teljesítőket – minden negyedik pedagógus mindenképpen ilyennek minősül –, ők semmiképpen sem kaphatnak többletbért; a többletbér csak a legtöbb pontot elérőknek jár.

*

Abban bízunk, ha ezek az intézkedések megvalósulnak, akkor jelentős vonzereje lesz a pályának, és akkor az óraterhelés is csökkenhet. 

Magyarul: a törvénymódosítás miatt több ezer pedagógus felmondása várható, hozzáadódva ahhoz, hogy a megelőző két évben több mint 8 ezren mondtak fel, mindez pedig jelentősen növelheti a pályán maradók óraterhelését. A benyújtott törvénytervezet egyértelművé teszi, hogy a kormányzat is a pedagógusok terheinek növekedésére számít.

*

Akkor emeljük a pedagógusok fizetését, amint megállapodunk az unióval.

Magyarul: a kormányzat értékrendje szerint a pedagógusok béremelése nem fontos, a miniszterelnök úgy döntött, hogy arra a nemzeti költségvetésből nem áldoznak jelentős forrást. Ugyanúgy, mint ahogy a miniszterelnök azt sem tartotta fontosnak, hogy az oktatásért hozzáértő miniszter feleljen, pedig ez nem pénzkérdés.

Arról, hogy mi mit jelent magyarul, bővebben a https://szuloihang.hu/fidesz-magyar-statusztv/ oldalon olvashatnak.

Összeállította: Millei Ilona