A szuverenitás nem azt jelenti, hogy szabadon lehet lopni a saját állam területén

Június elsejével megkezdi tényleges működését az Európai Ügyészség, amelynek első feladata a 750 milliárd eurós helyreállítási alap költségvetésével kapcsolatos korrupciós kérdések vizsgálata lesz. Magyarország a jelen állás szerint azonban kimarad a szervezetből. 

Jóllehet, az uniós helyreállítási alap egy magyar aktuálpolitikai kérdéssé avanzsálódott az elmúlt hetekben, azonban a szakértő fontosnak tartotta megjegyezni, nem ez az összeg hívta életre az Európai Ügyészséget.

„Általában elsikkad, hogy az Európai Ügyészséget nem most, nem Magyarországra szabva találták ki, hanem már a 2007-ben aláírt lisszaboni szerződés tartalmazta ennek a kereteit” – kezdte Lattmann. Majd hozzátette, a kormány szuverenitással kapcsolatos panaszait tehát már 2007-ben megtehette volna, amikor Magyarország aláírta és ratifikálta a szerződést.

„Nem foglaltak állást annak idején, pedig olyan kiválóságok voltak az Alkotmánybíróság kötelékében, mint Trócsányi László, aki miniszterként később már úgy látta, hogy ez bántja a szuverenitást” – mondta a szakértő.

Nem Magyarország az egyedüli, amely kimarad a szervezetből, a tagállamok közül négy további sem tagja: Dánia hosszú távon elhatárolódik, Svédország még gondolkodik, Írország és Lengyelország pedig Magyarország mellett áll a kérdésben.

„Érdemes azt is rögzíteni, hogy amikor ez a lisszaboni szerződés szövegében megjelent, a tagállamok nem egy kötelező intézményként hozták létre, ezért van az, hogy egy külön csatlakozási aktusra van szükség” – jegyezte meg Lattmann.

A szakértő kifejtette, megerősített együttműködés esetén azokban a kérdésekben, ahol az Európai Unió nem egyértelműen átadott hatásköröket gyakorol, ott opcionális együttműködési lehetőségek vannak. Egy tagállam tehát megteheti minden további nélkül azt, hogy kimarad.

„A szuverenitás egy létező dolog, de szemben a mai értelmezésekkel nem azt jelenti, hogy mindenki szabadon lop el bármit a saját államának területén. Létezik tehát egy teljesen legitim vita az Európai Ügyészségről, aminek része a szuverenitás is” – fogalmazta meg a magyar kormány érvrendszerének alapját is jelentő szuverenitási kérdést. Lattmann ugyanakkor rávilágított, ott már hibásak az érvek, amikor az Alaptörvény azon passzusára hivatkoznak, hogy legfőbb ügyészi hatalmat csak és kizárólag magyar ügyészség gyakorolhat.

A szakértő ennek kapcsán megjegyezte: „az Alaptörvény azt is kimondta, hogy a legfőbb bírósági szerv a Legfelsőbb Bíróság, ugyanakkor ehhez képest senkit sem zavart, hogy ’94 óta benne voltunk a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának rendszerében. Szakmailag tehát elég inkonzisztensek ezek az érvek.”

Lattmann reagált Hadházy Ákos kijelentésére is, miszerint „ha nem vagy tagja az Európai Ügyészségnek akkor lopsz”: „Én úgy fogalmaznék, ha valaki nincsen benne ebben a rendszerben, akkor tágabb a lehetősége annak, hogy megússza, vagy megpróbálja megúszni a lopásokat” – vélekedett a nemzetközi jogász.

Azt ugyanakkor nem érdemes elfelejteni szerinte, hogy az uniós ügyészség csak az uniós költségvetéssel kapcsolatos kérdésekkel fog foglalkozni, tehát egy átlagos, nem EU-s pénzeket érintő korrupciós bűncselekményre nem lesz rálátása az Európai Ügyészségnek, pont úgy, ahogy az utcai rablásra sem.

„Nagyon fontos tudatosítani azt is, hogy olyan igazán nagy hatalma nem lesz, ami maximum megtehet ott, ahol létezik, hogy a tagállami ügyész helyett elviszi a vádat a tagállami bírósághoz, ezzel kikapcsolva a tagállami ügyészséget. A döntés azonban ugyanúgy a szuverén kezében marad, hiszen a bíróság a tagállam bírósága lesz. Azt már a politikai értelmezésre bízom, hogy egyes tagállamoknál milyen partikuláris és pszeudo érvek jelennek meg azzal kapcsolatban, hogy miért nem akar csatlakozni” – mondta.

Érdekesség, hogy az Európai Ügyészség főügyésze Laura Kövesi, az egykori román korrupcióellenes főügyész magyar származású, akivel kapcsolatban számos ellenvélemény is megfogalmazódott, vajon tényleg ő a legalkalmasabb-e a feladatra. Lattmann Tamás úgy véli, az egykori román főügyész tökéletesen alkalmas arra, hogy a téma arca legyen, ugyanis Kövesi pályaíve szépen ráépül a korrupcióra. Majd hozzátette: a kritikákkal érdemes vigyázni, ugyanis ezek a román belpolitika termékei, ami pedig egy picit sem szebb, egyértelműbb vagy becsületesebb, mint a magyar – vélekedik a szakértő.

„Most, hogy uniós szinten fog tevékenykedni, sokkal többen fogják látni és vizsgálni a munkáját, tehát pár év múlva meg tudjuk majd mondani, hogy jó és eredményes választás volt-e a személye” – összegzett Lattmann.

A szakértő zárásként elmondta, az esetleges kormányváltást követően Magyarország csatlakozását semmi sem akadályozza majd az uniós ügyészséghez, ugyanis ehhez nincsen szükség kétharmadra, egyszerű parlamenti többséggel is eldönthető. „Azt gondolom, hogy az ellenzék annyira elkötelezte magát ebben a témában, hogy muszáj is lesz, nem teheti meg, hogy nem csatlakozik majd” – zárta Lattmann.