A Szuverenitásvédelmi Hivatal igazán a 2026-os választásra keményít majd be
„A magyarországi már nem hibrid rezsim, leginkább zsarnokságnak és önkényuralomnak nevezném, diktatúrát ne mondjunk, mert még nem tartunk ott, ahol Irán, s még nem jön értünk a fekete autó, mint Észak-Koreában, bár a lehetősége azért már ennek is benne van” – véli Szentpéteri Nagy Richard, akinek ez a szuverenitásvédelmi törvény és az annak nyomán alakuló hivatal kapcsán jutott az eszébe. Mint az alkotmányjogász, politológus leszögezte, „Ezzel a törvénnyel és az alaptörvény módosításával ki lehet mondani, hogy a hibrid rendszer megszűnt Magyarországon”.
Ahogy a Hírklikk is beszámolt róla, Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke egy, a Facebook-oldalán megosztott videójában bejelentette, hogy február elsejével megkezdi működését a szervezet, amely szerinte nem hatóság, hanem csak hivatal. Azt állította, hogy a hivatal így nem nyomoz és nem szankcionál, csak vizsgálatokat folytat, kutat és feltárja azokat a kockázatokat, amelyek „a magyar szuverenitásra leselkednek”. Továbbá igyekszik elhárítani ezeket az általa veszélyesnek minősített lépéseket. Azt is bejelentette, hogy a júniusi európai parlamenti és helyhatósági választásra kell elsőként felkészülniük, hogy „ne ismétlődhessen meg 2022”, a maga „befolyásolási kísérleteivel”.
| A hivatal December 12.-én fogadta el a törvényhozás a szuverenitásvédelmi törvényt, a hozzá kapcsolódó Alaptörvény módosítást és a büntető törvénykönyv kiegészítését. A törvény és a kapcsolt jogszabály-módosítások tág teret biztosítanak a hivatal szubjektív módon történő tevékenységének, s a célkeresztbe állítandó szervezetek, csoportok, személyek stb. „kipécézésének”. Egyidőben rendkívül széles tárháza van az általa bevethető eszközöknek és módszereknek. Bármely, az adott ügyben érintett állami vagy önkormányzati szervtől, szervezettől vagy személytől tájékoztatást, adatszolgáltatást kérhetnek, s még titkosszolgálati információkhoz is hozzájuthatnak. |
Nincs szükség még csak komolyabb politikai érdeklődésre, vagy a sorok között olvasásra ahhoz, hogy nyilvánvaló legyen a törvény és a kapcsolt jogszabály-változtatások célja: a rezsim hatalmon maradásának az elősegítése, támogatása. De vajon mennyire befolyásolja a soron következő választásokat, a választási kampányokat a Szuverenitásvédelmi Hivatal működése? Szentpéteri Nagy Richardot kérdeztük.
„Nagyon befolyásolja” – válaszolta lakonikus rövidséggel az alkotmányjogász, politológus. Majd így folytatta: persze ez is a legfőbb célja, konkrétan a választások megnyerése. Szerinte azonban nem elsősorban a 2024-es júniusi európai parlamenti és helyhatósági választások az igazi célpont, hanem a 2026-os országgyűlési, amikorra már igazán beletanul, sőt, bekeményít majd a hivatal.
Emlékeztetett arra, hogy a hivatal még a szervezetét is maga alakítja ki, s azt is, hogy kit, mit, milyen módszerekkel, hogyan és kikkel vizsgál(tat). Erről egyelőre nemhogy a közvélemény nem tud semmit, hanem talán maguk a tervezők sem. Annyi bizonyos csupán, hogy bárkit vizsgálhatnak, szervezetet, csoportot, személyt stb.
Nem véletlenül egészítették ki a btk.-t egy új büntetőjogi tényállással, a választói akarat tiltott befolyásolásának tényállásával, ami három évig (!) terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Ezzel majd bárkit megvádolhatnak, az ügy persze végül a bíróság elé kerül, de a bírósági döntésig akár évek is eltelhetnek. Csak majd akkor derül ki, hogy valóban megvalósította-e a tényállást az azzal megvádolt illető. De a hivatal a maga felhatalmazásával bárkivel szemben a világon, bármikor lefolytathatja a vizsgálatot, s ehhez bevethet bármilyen – akár titkosszolgálati – eszközt.
„Nem tudjuk, hogy kit, mikor, hol vádolnak majd meg, de azt már most tudjuk, hogy a politikai klímát, a közhangulatot, a választások egész miliőjét rendkívül befolyásolja a hivatal tevékenysége és az, amit képvisel” – szögezte le. Az egyik folyományként azt prognosztizálta, hogy az emberek majd nem mernek semmit sem csinálni, mert senki nem tudhatja, mivel kelt gyanút a hivatalban, kire fogják majd rá, hogy befolyásolt valakit, beszélt valakivel, aki azután esetleg megsértette a szuverenitásvédelmi törvényt, akár csak gondolkodott külföldi támogatás elfogadásán. Ezzel elterjesztik és állandósítják a félelmet. Elrettentik az embereket, a csoportokat a politizálástól, „bár talán a szavazástól talán nem rettenti el a magyarokat, de minden politikai tevékenységtől igen, miután bárkire, bármire bármit rá lehet húzni” – fogalmazott, megjegyezve, hogy ezt tulajdonképpen a törvény ki is mondja.
S hogy ezek után hogyan látja a magyar helyzetet? Az alkotmányjogász, politológus ennek megválaszolásakor emlékeztetett arra, hogy van egy vita arról, vajon micsoda a jelenlegi magyar politikai rendszer. Mint ő kifejtette: az utóbbi 12 évben inkább a hibrid rezsimet szokták rá mondani, hogy félúton van a demokrácia és a diktatúra között. A hibrid rendszer azonban nem összevissza mozgott, hanem konzekvensen egy irányba menetelt. „Most pedig, ezzel a törvénnyel és az alaptörvény módosításával már ki lehet mondani, hogy a hibrid rendszer meg is szűnt. Bár még nincs Magyarországon diktatúra, mert egy annál valamivel enyhébb rezsim alakult ki, amit zsarnokságnak vagy önkényuralomnak lehet nevezni” – szögezte le. Hozzátette, hogy azért nem illetné a jelenlegi Orbán-rezsim berendezkedését diktatúraként, mert akkor az emberek például Iránra asszociálnának, s ott azért még nem tartunk. „És azt sem mondom, hogy Észak-Korea, mert azért még nem jön éjjel a fekete autó, de elvileg akár jöhetne is, a lehetőség már benne van”. Ami biztos, hogy ez már nem hibrid rezsim – ismételte meg a véleményét Szentpéteri Nagy Richard.
