A titkosszolgálat is jelentette, hogy bajok vannak Gödön

Lesz-e következménye az ügynek, vagy ez is egy lesz a sok szőnyeg alá söpört botrány közül?

Legkésőbb két hónap múlva ennek az ügynek egészen biztosanan lesznek következményei. A kérdés persze az, hogy a nyomozó hatóságok elkezdik-e már addig is feltárni a történteket, vagy meg kell várni vele tényleg a kormányváltást, s azt, hogy a nyomozók és az igazságszolgáltatás végre ismét független legyen a mindenkori hatalomtól. Ez egy elképesztő bűncselekmény-sorozat, a gyárban az emberek ezreinek életét évek óta tudatosan veszélyeztetik. Nem lesz könnyű kideríteni, hogy hányan szenvedtek bizonyíthatóan súlyos egészségkárosodást, vagy akár lelték a halálukat ezek miatt a mérgezések miatt. Ami Gödön történt, történik, nem egy hétköznapi kis botrány, amilyennel az elmúlt másfél évtizedben rendszeresen találkoztunk. Ez nem arról szól, hogy valaki valami sértőt mondott, hiszen a falakon belül konkrétan emberéletek ezrei voltak és vannak minden nap kitéve mindenféle mérgezésnek, a közeli település családjai szintén a gyár veszélyzónájában élnek.  

Kap valakitől segítséget, hogy utána tudjon járni a történteknek? ​

A feljelentés beadásához a jogász kollégáim segítettek, környezetvédelmi szakemberek dolgoznak a mérések hitelesítésén, de a tényleges nyomozati munkát a hatóságnak kell elvégeznie. Azért tegyük hozzá: a Göd-ért Egyesület tagjai szinte a gyár indulásának első napjaitól figyelték, hogy a Samsung betartja-e a hatósági előírásokat, elvégeztek egy sor olyan munkát, amelyet jelentős részben a hatóságok rendre elmulasztottak. ​

A Samsung vezetése nyilván nem áll szóba sem a helyi lakosokkal, sem önökkel. Lehet velük valamilyen kapcsolatot teremteni?​

Az is kiderült a Telex cikkéből, hogy Szijjártó egyik korábbi munkatársa, Szabó László egykori külügyminiszter-helyettes ment oda kormányzati kapcsolatokért felelős vezetőnek, illetve Paplanos Péter, Szabó korábbi munkatársa lett a közkapcsolatokért és a PR-ért, a kommunikációért felelős vezető is. PR-igazgatóként azóta hozzá futnak be a céghez érkező újságírói megkeresések, amelyekre következetesen soha nem válaszolnak. Ennek az okáról több verziót hallottunk, az egyik szerint a Samsung SDI dél-koreai központja eleve nagyon keveset kommunikál, és hasonló hozzáállást várnak el a magyarországi leányvállalattól is. Paplanos követi ezt az elvárást, s azt a fideszes gyakorlatot is, hogy nem mondanak senkinek semmit, a kellemetlen hírekre nem reagálnak. Én a mai napig nem láttam a Samsung részéről bármilyen nyilatkozatot a botránnyal kapcsolatban.​

Azzal, hogy a külgazdasági miniszter korábbi belső emberei kerültek a gyár vezetésébe, az egyfajta kádermenekítés, vagy más oka lehet?

Szerintem ez sokkal inkább arról szól, hogy „stratégiai partnernek” tekinti egymást a külügyminiszter, illetve a Samsung vezetése. Szijjártó Péternek személyes, politikai és büntetőjogi felelőssége van abban, hogy a Samsung gyár ilyen körülmények között működhet ebben az országban. Az, hogy a hatósági vizsgálatok miként egyengették a szabálytalanságok eltussolását, mennyi mindent hazudhattak a vizsgálati jelentésekben, mi oka lehetett annak, hogy még a gyár belső jelentéseinél is kedvezőbb mérési „eredményeket” mutattak ki a környezeti hatóság nevében eljáró kormányhivatali vizsgálatok, az egészen elképesztő. Én nem megyek el addig, ameddig Magyar Péter a cikk megjelenése után elment, nem firtatom, mekkora és pontosan mennyi pénzzel teli táskák cserélhettek gazdát, de azért azt nem lehet kizárni, hogy ne lettek volna személyi érdekeltségek a háttrében. Ne legyünk teljesen naivak, nem kizárólag a Samsungnak a magyar gazdaság eredményeihez való nagyszerű és csodálatos hozzájárulása miatt bántak kesztyűs kézzel a dél-koreai üzemben történt hiányosságok elhallgatásakor. 

A miniszter maga is ott lakik néhány kilométerre a gyártól. Őt nem zavarja a szomszédságában a levegőt mérgező gyár?

Dunakeszi valóban nincs messze, nem tudni, hogy az uralkodó szélirány merre viszi a kéményekből kikerülő nehézfémek porát. Egyébként teljesen jogos a kérdés, ha másért nem, azért aggódhatna a miniszter úr is, hogy a gyermekei azt a levegőt szívják be, amit a Samsung gyár néhány kilométerrel odébb elszennyez. Korábban azzal próbálták megnyugtatni a gödieket is, hogy a kémény mellett látható fekete elszíneződés az kizárólag grafitpor. Véletlenül sincs benne sem nikkel, sem mangán, sem magnézium, sem alumíniumpor, vagy más egyéb, a levegőben szálldosó rákkeltő, mikroszkopikus méretű szemcse. Pedig köztudott, hogy a termelési folyamatba beépített szűrési rendszer ezeket a nagyon kicsi, szemcseméretben egyszerűen megfoghatatlan anyagokat képtelen kezelni. Szóval, nem tudom, hogy miben érdekelt Szijjártó Péter, de az biztos, hogy a felelős politizálásban a legkevésbé. 

A levegő szennyezése csak az egyik dolog, az ivóvízbázist is elérték a gyárból kikerülő szennyező anyagok. 

A környező talajban szintén találtak LMP oldószert, aminek magzatkárosító hatása közismert. Igen, a Samsung gyárban feltárt bűncselekményeknek három irányuk van. Az egyik az emberi egészség veszélyeztetése, ez a foglalkozási körben elkövetett szándékos veszélyeztetés. A másik a környezetkárosítás, ez a kettő kéz a kézben jár egymással. A harmadik pedig a különböző hivatali visszaélések. Amikor egy hatóság azért tesz, vagy nem tesz meg valamit, mert abból nem akar bizonyos felelős vezetőknek kellemetlen „pillanatokat” szerezni (hadd utaljak finoman bizonyos korrupció gyanújára), ott egyszerre van jelen, mint a cseppben a tenger, a cinizmus és az emberek érdekeit semmibe vevő, a távol-keleti nagytőkét minden határon túl kiszolgáló politika, amit a Fidesz büszkén vállal is.​

Erről szól a kormány akkumulátor ipari stratégiája. A gödi gyár csak egy a sok közül Magyarországon. A többinél is hasonló a helyzet? 

Jöttek olyan jegyzőkönyvek már korábbi hatósági vizsgálatokról, amelyek a másutt működő akkumulátorgyáraknál is nagyon súlyos hiányosságokról számoltak be. Itt elsődlegesen a szintén dél-koreai SK On Co., Ltd. tulajdonában álló komáromi, illetve iváncsai üzemeiről van szó, de például a bátonyterenyei üzemben is nagyon súlyos jogsértéseket, illetve egészségügyi kockázatokat mutattak ki. Úgy tűnik, hogy az egész hazai hatósági szabályozási rendszer „bűzlik”, ami nem véletlen. 2010 után az Orbán-kormány nagyon tudatosan számolta fel a hatósági autonómiát, a független és kompetens zöld hatóságokat, az egészségügyi vagy éppen munkavédelmi hatóságokat. Mindent besöpörtek a kormányhivatalok alá, s ahogy – büszkén mondják – azóta politikai kormányzás folyik. Ennek a „politikai kormányzásnak” a részei a kormányhivatalok, s az alájuk bedarált, korábban független hatóságok. Innentől nem meglepő, hogy nincs érdemi ellenőrzés, hogy kvázi kávézni járnak az ellenőrök az üzemekbe. Ezért nagyon más, ahogyan Magyarországon vagy mondjuk Németországban működnek az olyan veszélyes üzemek, mint az akkumulátorgyárak. Nyugat-Európában komolyabbak a környezet- és egészségvédelmi standardok, de a legnagyobb különbség mégis az, hogy ott betartatják azokat a szabályokat, amiket a törvényhozók papírra vetettek.