A vezér ráunt országára, már Európát is ugráltatná

„Az orbáni külpolitika alapvető gondja, hogy mindig szeretne nagyobbnak látszani, mint amekkora. Legnagyobb bánata az, hogy egy közepes méretű, tízmilliós ország vezére és már ráunt erre. Itt van több mint tíz éve a nyakunkon, azt csinál velünk, amit akar, mert a magyar választók többsége mindent lenyel. Háromszor nyert kétharmados többséggel, ami példátlan Európában. Értem én, hogy erre ráunt és azt gondolta, mégiscsak jobb lenne, ha Európát is ugráltathatná”.

Kéri László iménti magyarázatához hozzátette, hogy a miniszterelnök hét pontos terve, amellyel – szavai szerint – hozzájárulna az unió megújításához, nem előzmények nélküli. Többek között a tusványosi nyári szabadegyetemen elhangzott beszédeiben vázolt hasonló nagyratörő terveket. A politológus ezekhez képest most két újdonságot észlelt. Az egyik az, hogy az utolsó szovjet katona kivonulásának 30. évfordulóját teljes egészében annak a gondolatnak szentelte, hogy egykor Moszkvától kellett megszabadulnunk, most pedig Brüsszeltől. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy amiről beszélt, lényegében nem a külvilágnak szólt, vagy legfeljebb csak másodsorban. Orbán Viktor tisztában van vele, hogy éppen a 2022-es választások előtti legkínosabb időszakban, vagyis ősztől, többszörösen szembe kell néznie európai uniós eljárásokkal. Így ez nem más, mint elővágás az őszi kampány-szezonra, amikor nem tudja megakadályozni, hogy az uniós intézmények ne minősítsék rendkívül negatívan az orbáni korszak politikáját. Ez pedig nagy fegyver lesz az ellenzék kezében. Orbán már előre igyekszik elérni, nehogy bárki komolyan akarja venni az Európai Parlament felől jövő kritikákat.

Mindez indokolhatja, hogy azok a giccses meghatározások, amelyeket az utóbbi években elmondott az unióról, most már a politikai doktrína szintjére emelkedtek – fogalmazott az elemző. Két évvel az európai parlamenti választás után a miniszterelnök végre felfogta – folytatta Kéri László –, hogy ebben a parlamentben, ahol korábban is rendre csatákat vesztett, ezután sem számíthat semmi jóra. A választáson nem az történt, amit remélt, hogy a populisták szereznek többséget, hanem a zöldek és a liberálisok erősödtek meg. Olyan többség jött tehát létre, amely képes érvényesíteni kritikáit a magyar kormánnyal szemben. Igaz, Orbán még számíthat a francia szélsőjobboldali Marine Le Pen-re, a lengyelekre, olasz barátaira és még egy-két kisebb országra és pártra, vagyis olyanokra, akik – hozzá hasonlóan –, túlhajtott nemzeti érdekekre és patriotizmusra hivatkoznak. El is érhetik, hogy övék legyen akár a harmadik legerősebb frakció az Európai Parlamentben. Ez a csoport azonban nem meghatározó és nem is túl erős. Bár nem megkerülhető, de nem tudja megakadályozni a kétharmados többséget. Ilyen körülmények között vizsgálják majd a jogállamiság megsértését és azt, hogy a magyar kormány valóban szembemegy-e az uniós alapértékekkel.

Orbán most annyit tud tenni, hogy nekitámad az Európai Parlamentnek, megpróbálja azt sugallni, mennyire jelentéktelen. A hét tétel közül az egyik arról szól, hogy ezt a parlamentet alá kellene rendelni a nemzeti parlamenteknek. Kéri László szerint ez olyan, mintha Magyarországon Zala megye alá akarnák rendelni az országgyűlést, mert ott a legerősebb a Fidesz. Nevetséges, lényegében fából vaskarika – tette hozzá. Nem is nagyon érthető, ez miképpen működne, ráadásul az Európai Parlament legerősebb legitimációja az, hogy minden országban közvetlenül választják a küldötteket. Ezt változtatná meg a miniszterelnök, ha tehetné, ami amúgy összhangban van azzal az elképzelésével, hogy az egyes államok mondhassák meg az uniónak, mit csináljon. Kikelt tehát az uniós alapszerződésnek azon cikkelye ellen, amely szorosabb integráció tűz ki célul, vagyis tagadja, hogy a közös politikát egyeztetni kell és így szintetizálni.

A politológus azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a terveknek van egy másik síkja is, ami miatt nem teljesen értelem nélküli, amit mond. Elkezdődött ugyanis egy hosszú vita az unió jövőjéről. Ebben akarta letenni a voksát és olyanokat mondani, amikre hívei évek múltán hivatkozhatnak majd. Vagyis elmondhatják, hogy Orbánnak világos tervei voltak, merre kellene keresni a kibontakozást a megrekedt európai szerkezetből.

Reális probléma ugyanis – folytatta az elemző –, hogy Európa sokat veszített súlyából. Erre utalt nemrég a vezető gazdasági hetilap, az Economist, amely arról írt, hogy ebben az évszázadban az európai gazdaság vészesen szorul ki a világgazdaság meghatározó folyamataiból. A jelek szerint Orbán – vagy tanácsadói – olvasták a cikket, csak egészen más következtetéseket vonnak le belőle, mint kellene. Az ugyanis nem megoldás – sőt, életveszélyes –, hogy a nemzetállamok erősödjenek az unió rovására – mondta Kéri László, aki felidézte azt is, hogy mindennek kapcsán a magyar kormányfő példaképpen állítaná szövetségesei elé az Oroszországgal és Kínával fenntartott kapcsolatait. Amiket ugyan gyümölcsözőnek igyekszik beállítani, de lényegében alárendeltséget jelent, aminek Magyarország megfizeti az árát. A politológus emlékeztetett rá, hogy nálunk jóval tehetősebb országok, mint például a franciák és a németek ezt már rég megoldották. Szoros kapcsolatokat építettek ki Kínával, ami azt is jelzi, hogy Európa elég képmutató, hiszen a Pekinggel szemben hangoztatott politikai fenntartásokat nem viszik át a gazdaság területére. Eközben a magyar-kínai külkereskedelmi kapcsolatok volumene az utóbbi tíz évben egy százalékkal nem nőtt, csak a negatív szaldó szaporodott.

Több mint nevetséges azt hinni, hogy ezeket a kapcsolatokat akarná másolni bárki Európában – tette hozzá Kéri László, majd megjegyezte, hogy ennek a fajta kötéltáncnak persze ugyancsak van racionális alapja. A következő évek ugyanis sokoldalú amerikai-kínai mérkőzésből állnak majd az informatikában, a biztonságpolitikában, az űrkutatásban, a világpiac újrafelosztásáért és a Csendes-óceáni térségért vívott harcban. Ez egy kemény háború, s az új amerikai elnök, Joe Biden felfogta, hogy ebben szüksége van Európára. Orbántól viszont elég nagy mutatványt követel, ha ebből úgy akar kilépni, hogy közben Magyarország a NATO és az Európai Unió tagja maradjon. Ezt csak úgy lehet megoldani, ha valaki olyan beszédeket tart – mint szombaton is –, amiknek van valamilyen valóság-magva, némi köze van a realitásokhoz is, de közben csak a szónok fejében léteznek a felsorolt összefüggések.

Mindez végső soron irracionális mentalitást jelez. És Kéri László szerint felidézi azt az orbáni kijelentést, amely szerint minden mérkőzés addig tart, amíg meg nem nyerjük. Az Európai Unióhoz és a szövetségeseihez fűződő viszonyt ennek jegyében igyekszik alakítani a magyar miniszterelnök. Ebben az összefüggésben pedig sosem kell feltenni azt a kérdést, hogy mi lesz a vesztesekkel.