A volt főügyész szerint megmondták, ki ellen lehet nyomozni és kit nem lehet kihallgatni
Súlyos állításokat fogalmazott meg az ATV-nek adott interjújában Fürcht Pál volt főügyész az ügyészségen belüli beavatkozásokról. Elmondása szerint egy közérdeklődésre számot tartó eljárásban felettesei szóban határozták meg, ki ellen lehet nyomozni, kit nem lehet kihallgatni, és milyen irányba kell vinnie az ügyet az eljáró ügyésznek. Fürcht szerint mindezt úgy tették, hogy a beavatkozásnak lehetőleg ne maradjon írásos nyoma.
Fürcht Pál nem először beszélt arról, hogy az ügyészségen belül politikai szempontok is befolyásolhatták egyes eljárások menetét. Az ATV-nek most részletesebben is ismertette az egyik ilyen ügy történetét, amely az Orbán-kormány által idén tavasszal kirobbantott aranykonvoj-ügyhöz kapcsolódott.
A volt főügyész elmondása szerint egy általa tehetségesnek tartott kollégája az eljárás során arra lett figyelmes, hogy az ügy mintha nem a feltárt tények alapján haladna. Fürcht szavai szerint a kollégának az volt a benyomása, hogy "minthogyha egy kreált ügy lett volna".
A történtek miatt Fürcht belső jelentést tett a Legfőbb Ügyészség vezetésének. Állítása szerint azonban a jelentés nyomán nem indult érdemi vizsgálat. Ehelyett felrendelték a Legfőbb Ügyészségre, ahol egy vezető ügyész közölte vele, hogyan kell eljárni.
"Egy vezető rendelt föl, és lényegében elmondta, hogy ki ellen lehet nyomozni, illetve hogy kiket nem lehet kihallgatni, mi a nyomozás iránya."
Fürcht szerint ezzel gyakorlatilag meghatározták az eljárás kereteit. Arról is beszélt, hogy megpróbálták „irányba állítani”, miközben az egyik vezető ügyész kollégája jelenlétében sértegette.
A volt főügyész szerint az ügyészségi beavatkozás nem hivatalos, írásban rögzített utasítás formájában történt. Éppen ellenkezőleg: olyan szóbeli elvárásokat közöltek, amelyeknek az eljáró ügyésznek eleget kellett tennie.
Fürcht úgy fogalmazott, hogy az ügyet tudatosan olyan módon alakították, hogy a beavatkozásnak „ne legyen írásos nyoma, ne legyen hozzá visszavezető”. Szerinte ez azért is jelentett problémát, mert így utólag nehezebb volt megállapítani, pontosan ki és milyen utasítást adott.
A módszert egy bírósági példával érzékeltette: ahhoz hasonlította, mintha a Kúria előre megmondaná egy alsófokú bíróságnak, milyen ítéletet kell hoznia.
A volt főügyész szerint az ügy hátterében politikai szempontok is megjelentek. Állítása szerint bizonyos tények arra utaltak, hogy politikai elvárás befolyásolhatta az eljárás menetét, és ezt egy szervezet közvetíthette az ügyészség felé.
