A WHO válságban, a járványok elszabadulhatnak, a BM-nek nincs véleménye

Ki veszít ezen a döntésen többet, Amerika vagy a világ?  

Mind a kettő. Nyilvánvaló, hogy veszít a világ is, hiszen az Egyesült Államok jelenleg a WHO költségvetésének 15-16 százalékát fedezi. A szervezet 2024-25-ös kétéves költségvetése 6,8 milliárd dollár, amelyet a tervek szerint 2026-tól 7,4 milliárdra szerettek volna felemelni, de január 21-ike óta ezt el kell felejteni. Az új költségvetés februárban kerül majd a Végrehajtó Tanács elé, alaposan át kell gondolniuk, mire költhetnek majd a következő években. A tagdíjból származó bevételek a működési költségek kisebbik hányadát fedezik, ezen kívül rendszeresen érkeznek az egyes tagállamoktól és más – főleg jótékonysági szervezetektől, alapítványoktól – önkéntes hozzájárulások. Kevesebb lesz a pénz legalább egymilliárd dollárral, vagy még valamivel több is hiányozni fog a büdzséből, ezért el kell venni forrásokat a fertőző betegségek elleni küzdelemtől, elsősorban a szegény országoknak e célra nyújtott támogatásokból. Köztudott, hogy a WHO nagyon sokat segít az afrikai régió államainak az egészségügyi rendszerük felépítéséhez, megszervezéséhez, ezen a téren várható a legnagyobb érvágás. Hiányoznak majd a források az olyan globális programokból, mint amilyenek a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek megelőzésére indított kutatások, és persze az európai térségben tervezett egyéb programok támogatásának kereteit is át kell gondolnia vezetőségnek. 

Váratlanul érte ez a bejelentés a WHO-t? 

Nem egészen. 2020-ban már ezt egyszer bejelentette Trump elnök, akkor el is kezdődött az egy esztendős kilépési folyamat, amelyet aztán az időközben belépő demokrata Biden adminisztráció leállított. Most annyiban más a helyzet, hogy az új elnöknek négy éve van beváltani az ígéreteit, és már az első napon vaskos döntéseket hozott. Elvileg 90 napra felfüggesztett minden amerikai külföldi segélyt, amiben nyilván benne van minden, az ENSZ égisze alatt folyósított támogatás is. Az elnöki döntés értelmében a Nemzetbiztonsági Tanácson belül új igazgatóságok és mechanizmusok jönnek létre, hogy biztosítsák a közegészségügy védelmét és a biológiai biztonság megerősítését. Ezzel párhuzamosan megteszik az intézkedéseket annak érdekében is, hogy az USA szüneteltesse nemcsak a WHO-nak ígért támogatásokat, hanem visszahívja a szervezettel együttműködő kormányzati személyzetet is. Azt sem lehet tudni, hogy folytatódik-e az a speciális elnöki projekt, amely immár 20 esztendeje sikeresen támogatja a nemzetközi AIDS kutatásokat. Most hirtelen minden egészségügyi program sorsa bizonytalanná vált, talán egyiket-másikat felülvizsgálják, de ezt ma még senki sem tudja megmondani. 

Mit gondol, a kieső amerikai támogatást a világ más országai képesek lesznek pótolni?

Amikor 2020-ban az USA meglebegtette a kilépési szándékát, akkor érdekes módon, a németek léptek előre a WHO legnagyobb támogatójának. Nagyon sok pénzt invesztáltak a különböző projektekbe. Az Európai Unió vezető országai, a franciák, az olaszok, és mások is mélyebben a zsebükbe nyúltak, úgy látszott, a világ Amerika nélkül is kezelni tudja majd a világ egészségügyi programjait. Csak azóta teltek az évek, Európa szomszédságában háború dúl, aminek terheit közösen viseli a világ számos országa, köztük az Európai Unió is. Most egyáltalán nem biztos, hogy a német, a francia, az olasz, vagy mondjuk a lengyel államkassza olyan állapotban van-e, hogy tudná pótolni a kieső dollár-milliárdokat. 

Ukrajnának is jut jócskán ebből…

Természetesen. De ezen kívül a WHO nagyon jelentős összegeket fordít a gázai övezetben humanitárius támogatásokra, a világ háborús övezeteiben sok millió dollárnyi támogatást adnak az elpusztult kórházaknak felszereléseik pótlására. Vannak olyan „rejtett” területek is, amelyek hírei nem kerülnek nálunk címoldalra: nincs a mindennapos gondolkodásunkban benne, hogy Nyugat-Afrikában és a Száhel-övezetben, a Szahara déli részén, Csádban, Szudánban, és másutt a térségben, az elmúlt években jelentősen romlott a biztonsági és a humanitárius helyzet. Egyre több terrorista csoport jelent meg, több millió embert fenyeget éhínség, a régióban drámai az éghajlatváltozás hatása. A WHO jelentős támogatást ad ezeknek az országoknak, hogy valamelyest pótolni tudják az egészségügyi infrastruktúrában keletkezett károkat. 

A világ mostanában kevesebbet beszél a járványok terjedéséről, a szükséges védőoltásokról. Ön is így látja?  

Ez is a probléma egyik kulcskérdése lesz. A WHO sok éves munkával elérte, hogy világszerte visszaszoruljon a járványos gyermekbénulás, és a korábban rettegett himlőt is úgy tűnik, egyszer és mindenkorra sikerült kioltani. Most már nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy hasonló „sorsra jusson” például a malária és a járványos gyermekbénulás.

Ez az oltásellenesség is az Egyesült Államokban volt a legerősebb. Mintha visszatérne.

Badarság azt állítani, hogy a WHO geopolitikai fenyegetést jelent, hiba azzal vádolni, hogy Kína-barát politikát folytat, mert állítólag a kínaiak nyomására eltitkolta a koronavírus eredetét. Ez nem igaz. Trump és környezete gondolkodását meghatározzák mindenféle összeesküvés-elméletek, és azt is a világszervezet szemére vetik, hogy a járvány elleni védekezéssel a világot egy évig gazdasági és politikai „karanténba” záratták. Ez is nettó hazugság. Ebből a szempontból most sem várhatunk semmi jót az új amerikai adminisztrációtól, ahol az egészségügyi tárca egyik várományosa éppen a vakcina-ellenességéről elhíresült ifjabb Róbert Kennedy. 

Amerikában mindebből semmit sem érzékelnek az emberek?

Ha Trump beváltja az ígéreteit, azzal az amerikaiaknak is sok gondot fog okozni. Ha elvágnak minden szálat a WHO-val, azzal nemcsak a forrásokat veszik el, hanem az amerikai szakértők által birtokolt szaktudás is veszendőbe megy. Meg fognak szakadni azok a kapcsolatok, amelyek a WHO adatbázisát összekötötték az amerikai egészségügyi rendszerekkel. Nem tudom, mit képzel Trump, hogy majd az újra támadó vírusokat megállítják a mexikói határnál? Ha visszahívja az amerikai szakértőket a WHO különböző testületeiből, a különböző szakértői bizottságaiból – ahol a világ legnevesebb tudósai tevékenykednek –, mit szólnak ahhoz majd az amerikai kutatók? Hogyan fogadják az amerikai kutatóintézetek a tudományos karanténnek ezt a formáját? 

Ha állami szinten meg is szakadnak a kapcsolatok, nem működhetnek esetleg „fű alatt” tovább?  

Nehéz ezt megjósolni. Trumptól kitelik, hogy büntetés terhe mellett megtiltsa az ilyen együttműködést is, megtorolja azt, ha akarata ellenére, amerikaiak bármilyen szakértői munkát vállalnak a WHO-ban, vagy egyáltalán kapcsolatban lépnek a szervezettel. Attól félek, valami hasonló sors vár a klímaválság kezelésével foglalkozó szervezetekre is. Tagadja a klímaváltozás hatásait, vissza akar állni a széntermelésre, az olaj képezi majd az ország energiabázisát. Nem véletlenül gondolom, hogy a texasi lobby ezért masszívan ki fog állni. 

Mit jelent Magyarországnak a WHO amerikai bojkottja?

Ma még ez is beláthatatlan. Az Orbán kormány szándékait nem ismerjük, de látjuk, hogy mindent meg akarnak tenni a jó viszony ápolásáért. Nem tudni, hogy ezért meddig hajlandóak elmenni. Az utóbbi időben Szijjártó Péter vette át Magyarország képviseletét a WHO legfelső fórumain, különösen jó kapcsolatokat ápol Tedrosz Adhanom Gebrejeszusszal, a testület etióp főigazgatójával, korábbi külügyminiszerrel. Hogy ez most elég erős lesz-e ahhoz, hogy az Orbán-kormány ne kövesse a nagy példaképét a WHO elhagyásában? Majd kiderül, de nem tartom valószínűnek. Ami a kérdés szakmai részét illeti? A magyar népegészségügy, a hazai közegészségügy számára is tragikus lenne kiszakadni a nemzetközi szakmai kapcsolatokból. Mindenesetre az is sokat mond, hogy a hazai egészségügyi kormányzat szakemberei pontosan tudják, gyengítheti a világjárványok elleni harcot az USA kilépése a WHO-ból, a minisztérium hivatalosan mégsem érzi illetékesnek magát, hogy véleményt alkosson az ügyben.