Áder János védett övezetté nyilvánítaná az Északi-sarkvidéket

A cikk szerint a globális felmelegedés hatására egyre könnyebben hozzáférhetővé válhatnak az Északi-sarkkörön túli világ ásványi és nyersanyagkincsei. Komoly hatalmi vetélkedés indult el, amit jól jelez például Donald Trump amerikai elnök felfokzott érdeklődése Grönland iránt, Oroszország jégtörőflotta-fejlesztése, vagy a több ezer kilométerre fekvő Kína „Sarkköri Selyemút" kezdeményezése.

Most kellene megálljt parancsolni a profitéhségnek és a környezetrombolásnak – hangsúlyozta Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke.

„Miért ne lehetne azt mondani – mielőtt még az első fúrások megtörténtek volna –, hogy Északi-sarkvidék is egy védett övezet legyen. Ugyanúgy, ahogy kijelöltük a védett övezeteket a szárazföldeken, a tengereken és az óceánokon egyaránt" – fejtette ki.

Most kellene cselekedni, mert ha sok milliárd dollárt oda befektetnek, akkor sokkal nehezebb lesz megálljt parancsolni, és akkor már csak az lesz a kérdés, hogy a környezetszennyezés következményeit hogyan lehet elhárítani – fogalmazott.

Áder János úgy látja, hogy az Egyesült Államok és Kína felelőssége és szerepe megkerülhetetlen a környezetvédelem terén.

A két nagy szennyező nélkül nem lehet elérni a klímacélokat – mondta a volt köztársasági elnök. Hozzátette, ez már a harmadik alkalom, hogy az Egyesült Államok egy megkötött klímaegyezményből kilép. Kihátrált a kiotói egyezményből, és másodszor is kilépett a párizsi megállapodásból. Figyelemre méltónak nevezte ugyanakkor, hogy Trump első elnöksége alatt az Egyesült Államok kibocsátása csökkent, miközben a Biden-adminisztráció, amelyik visszaléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímamegállapodásba, „elképesztő mennyiségű" engedélyt adott ki például alaszkai olaj- és gázmezők feltárására és a palagáz-termelést is csúcsra járatták.

Áder János abban bízik, hogy a klímacélok szempontjából még lehet majd együttműködési lehetőségeket találni, már csak azért is, mert a szélsőségessé váló időjárási események az Egyesült Államokat is súlyosan érintik.

A volt köztársasági elnök szerint a nap- és a szélerőművekben megtermelt áram mennyisége nem lesz elegendő, ezért az Európai Uniónak megint „át kell lépnie saját árnyékát". Ennek az első lépése megtörtént azzal, hogy a nukleáris energiát átmenetileg, a következő 30 évre zöldenergiának minősítették. Azaz most már nem az az irány, hogy bezárnak atomerőműveket, hanem az a kérdés, hogy hányat építenek – mutatott rá.

Áder János szerint az emberek biztonsága az első és a legfontosabb, legyen szó atomerőműről, vegyi üzemről vagy éppen akkumulátorgyárról. Minden más a biztonság után következik. Ha ezt nem tartja be valaki, akkor meg kell bírságolni, adott esetben emelni a büntetés mértékét, ha ez sem elég, akkor be kell zárni az üzemet – mondta.

Rá kell kényszeríteni a cégeket arra, hogy az Országgyűlés által néhány hónapja elfogadott, a németekkel azonos szintű, Európában is a legszigorúbbak közé tartozó magyar szabályokat tartsák be – hangsúlyozta.

Emlékeztetett arra is, hogy az EU-ban tíz év múlva már nem lehet benzines vagy dízeles meghajtású járműveket gyártani. Ha nem akarunk lemondani az autózás előnyeiről, akkor ezeket az autókat valamivel meg kell hajtani, ez pedig az akkumulátor – mondta.

Áder János az interjúban kifejtette: a levegőt, a vizet és a termőföldet, amelyek nélkül nincs élet, részben elszennyezte vagy folyamatosan szennyezi az emberiség, és ezzel rontja a túlélés, a további élet feltételeit.

A mezőgazdasági termelés, az ipari termelés, a hétköznapi élet arról szól, „hogyan tesszük tönkre a környezetünket, hogyan rontjuk a további életfeltételeinket".

„Én erről beszélek, hogy ezen változtatni kellene, és láthatóan van rá fogadókészség" – fogalmazott a volt köztársasági elnök.

A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2024. február 19-i adása itt nézhető meg: