Ahogy a „Nyugat alkonyát”, azt sem kell komolyan venni, hogy a szélsőjobbé lesz Európa
Amikor Orbán Viktor arról beszél, hogy a szélsőjobboldali pártok Európa legnagyobb politikai erejévé válnak, csúsztat, jól hangzó szlogeneket mond és bíztatja híveit – véli Szent-Iványi István. A külpolitikai szakértő szerint ugyanis bíztatni kell a tábort, amiben megindult egyfajta elbizonytalanodás azzal kapcsolatban, vajon biztos-e, hogy jól látja a vezető a dolgokat. Többekben már meginogni látszik a hit, hogy Orbán valóban az, akinek nemhogy igaza van, hanem egyenesen igaza lesz. Ha pedig ez a hit már a saját táborában is megdől, az gyengíti őt.
Nagy tetszéssel fogadták Orbán Viktort Olaszországban, ahol a lombardiai Pontidában részt vett és felszólalt a Liga Párt kétnapos találkozóján. Matteo Salvini pártjának a rendezvényén osztrák, spanyol, portugál, cseh és amerikai „patrióták” is jelen voltak. A magyar kormányfő beszédében a többi között a következőket fejtegette: „Ha Brüsszelt átengedjük a baloldalnak, sorra fogják megbuktatni a Patrióták nemzeti kormányait, mint ahogy azt Lengyelországgal tették. Ezért Brüsszelből nem kivonulni kell, hanem bevonulni. Brüsszelt el kell foglalni! Brüsszelt vissza kell venni a bürokratáktól, és vissza kell adni az európai embereknek...Össze kell fognunk. Az első lépést megtettük: Olaszországban jobboldali kormány alakult. A második lépést megtettük: Wilders győzött Hollandiában. A harmadik lépést megtettük: Kickl győzött Ausztriában. A negyedik lépést megtettük: Babiš győzött a cseh szenátusi választáson. Az ötödik lépést megtettük: megalakítottuk a Patrióták csoportját, a harmadik legnagyobb csoportot az Európai Parlamentben. Most megerősítjük a Patrióták európai pártját, és továbbmegyünk a jobboldal európai egyesítésének útján. Nincs megállás. A küzdelem végén megfordul majd Párizs, visszavesszük Varsót, és Európa legnagyobb politikai ereje leszünk. Akkor kézbe vesszük a brüsszeli politikát, és újra naggyá, erőssé, biztonságossá, gazdaggá és szabaddá tesszük Európát.”
Felmerül a kérdés, vajon a szélsőjobb tényleg Európa legnagyobb politikai erejévé válhat – már ahogyan Orbán jósolja? Szent-Iványi Istvánt kérdeztük.
„Orbán már régóta mondogatja ezt: először 2017-ben arról beszélt, hogy az lesz a lázadás éve, majd a 2019-es EP-választásra a szélsőjobb nagy áttörését jósolta, az idén tavasszal meg azt mondogatta, hogy bevesszük Brüsszelt” – emlékeztetett a külpolitikai szakértő. Mint megjegyezte: ez körülbelül annyira valósul majd meg, mint a korábbi jóslatai.
Ahogy korábban, most is arról fantáziál, hogy nagy jobboldali egység lesz, de erről szó sincs – mondta Szent-Iványi. Szerinte furcsa is lenne, de baj is, ha az Európai Parlament eme két frakciója, a Patrióták Európáért és a Szuverén Nemzetek Európája egyesülne, hiszen az utóbbiban olyan pártok vannak, mint a német AfD és a magyar Mi Hazánk Mozgalom. Az egyesülésük mindazonáltal nem is lehetséges, hiszen nagyon széles a jobboldal spektruma: például az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport tagja, s ő nem akar a fentiekkel közösködni. Hasonlóképpen a cseh Andrej Babis sem, akinek a pártja, az ANO ugyan legutóbb jól szerepelt a regionális és a részleges szenátusi választásokon, de ő sem árulna egy gyékényről az AfD-vel vagy a Mi Hazánkkal.
„A hétvégi olaszországi a Patrióták találkozója volt, amely ugyan akkora, amekkora, s amely büszke is arra, hogy a hartmadik legnagyobb pártcsoport az Európai Parlamentben, kérdés azonban, hogy meddig” – mutatott rá a szakértő. Szerinte ugyanis már most is vannak feszültségek a csoporton belül: például a Fidesz és a spanyol Vox között a venezuelai választások kapcsán. Mint emlékeztetett rá: ugyan nagy meglepetést okozott Szijjártó Péter, aki kénytelen volt felhívni a venezuelai ellenzék vezetőjét, biztosítani őt támogatásáról, miután a frakcióban nagy volt a felháborodás amiatt, mert a Fidesz nem fogadta el az EP közleményét a venezuelai választásról.
Ami pedig Európa szélsőjobbos meghódítását illeti, Szent-Iványi szerint „azt lehet mondani, hogy Orbán csúsztat, amikor sorolja, hogy hol, kik jutottak hatalomra” – szögezte le. Nem csak Olaszországról van szó, hiszen hiába bízott Orbán annyira Giorgia Meloniban és kormányában, ő rendre a fősodorral megy az Európai Unióban: ráadásul hiába része a Liga a koalíciónak, a Salvini-féle párt mégiscsak nagy vesztes lett, hiszen 30-ról 10 százalék körülire csökkent a támogatottsága. Herbert Kickl ugyan győzött Ausztriában, de nagy kérdés, mire megy vele, hiszen ő biztosan nem lesz kancellár, s bár a pártja, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) kormányzati tényezővé válhat, de még azért az sem biztos. A holland Geert Wilders is nyert ugyan, s a pártja, a Szabadságpártja részese a koalíciónak, de ő nem kapott közvetlen szerepet a kormányban.
Azok a szövegek is érdekesek, hogy majd Varsót is visszavesszük – hiszen Jaroslaw Kaczinsky pártja, a PiS nem is a Patriótákhoz, hanem az Európai Konzervatívok és Reformerek csoporthoz tartozik. És bár a PiS, egy ideig valóban fontos szövetségese volt a Fidesznek, de az Ukrajna ellen elkövetett orosz agresszió óta már nem az, ahogy Andrzej Duda is mondta: Lengyelország és Magyarország útjai elváltak.
„Mindez mutatja, hogy Orbán kijelentései csupán jól hangzó szlogenek, amelyek a célja a tábor biztatása, ami nem véletlen, hiszen megindult egyfajta elbizonytalanodás a tekintetben, vajon biztos-e, hogy a vezető jól látja a dolgokat” – állapította meg Szent-Iványi. Nem véletlenül annyira fontos Orbán számára Donald Trump győzelme az amerikai elnökválasztáson, hiszen, ha nem válik be ez a jóslata, akkor elkezdenek kételkedni a jóstehetségében. Ez – mondta kérdésünkre – elsősorban Magyarországra igaz, mert itt fogadják el jóslatait, itt mondogatják róla, hogy „neki nem igaza van, hanem igaza lesz”. Ha ez a hit megdől a saját táborában, akkor az gyengíteni fogja, nem véletlenül tesz fel mindent erre.
