Ahogy megszoktuk, Orbán most is csúsztatott

„Lassan többségbe kerülök. Tehát ma a színpadon egyedül állunk, a szlovákok néha mellénk állnak, egy-egy részletkérdésben is van, aki hasonló húrokat penget, mint mi, de a nem nyilvános megbeszélések alapján azt mondhatom, hogy egyre több ország érzi úgy, mint Magyarország, hogy bele fogunk sodródni egy háborúba, és előbb-utóbb jönnek haza a koporsóink, benne a meghalt, elesett fiataljainkkal. Ez a veszély egyre nő, nem akarják ezt vállalni” – szó szerint így fogalmazott Orbán Viktor a Kossuth Rádióban péntekenként elhangzó, interjúnak nevezett, ám valójában egy „humán mikrofonállvány” közreműködésével készülő kinyilatkozás-csokrának legutóbbi példájában. Mondta ezt az Európai Politikai Közösség október eleji koppenhágai csúcstalálkozója, illetve uniós állam-, és kormányfők annak mentén tartott nem hivatalos ülése után. Az egyik fő téma Ukrajna uniós csatlakozása, a másik a befagyasztott orosz vagyon felhasználása, illetve az EU keleti határán drónfal segítségével kiépítendő – védelmet és felderítést egyaránt szolgáló – védelmi pajzs kérdése volt. Nem váratlan módon, Orbán ismét egyedül maradt a döntéseket ugyan nem igénylő, de az október 23-24-i uniós csúcs előtt fontos tanácskozáson. 

Milyen következményei lehetnek, hogy Orbán megint egyedül maradt? Illetve, az igazat mondja, amikor arról beszél, mint a Kossuth Rádióban, miszerint lassan többségben vannak a vele egyetértők? Szent-Iványi Istvánt kérdeztük. A külpolitikai szakértő válaszként azt fejtegette, hogy a magyar miniszterelnök két dolgot összemos és túlmagyarázza. 

Egyrészt a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről volt szó, amit valójában mindenki támogat, kivéve őt. Ezzel kapcsolatban került szóba ismét az egyhangúságtól való eltérés kérdése, amit már nem csak ő ellenez, hanem a többi között a horvátok is, például Szerbia, Bulgária viszont Észak-Macedónia, Ciprus és Görögország pedig Törökország csatlakozási lehetősége miatt. Ezzel együtt is a tanácskozáson csak Orbán Viktor szólalt fel ellene, majd utána rajta kívül egyetlen vezető, a holland miniszterelnök mondta azt, hogy ő sem ért egyet a csatlakozási szabályok megváltoztatásával. Magyarán szólva: az uniós vezetők nem állnak Orbán Viktor mellett abban, hogy megakadályozzák Ukrajna uniós csatlakozását, s nem is deklarálják, hogy módosítsanak a vonatkozó szabályokon. „Amiről beszélt az a szokásos orbáni csúsztatás” – foglalta össze, megjegyezve, hogy ez most neki jól jön, hiszen marad a vétólehetősége.

A másik ügy a lefoglalt orosz állami vagyon folyósítása – magyarázta. Ebben a belga miniszterelnök a legerősebb támogatója Orbánnak. Ennek oka egyértelműen az, hogy a befagyasztott orosz vagyon zöme Belgiumban, a Euroclear klíringházban van, s a belga kormány attól tart, hogy megrendülhet a pénzügyi bizalom a belga pénzügyi rendszer egésze iránt, ha nem kap bombabiztos felhatalmazást a tranzakcióhoz.

„Persze messziről jött ember azt mond, amit akar” – mondta Szent-Iványi, kitérve arra is, hogy nem is olyan régen Orbán külgazdasági és külügyminisztere, Szijjártó Péter úgy fogalmazott: a piszoárban sokan szokták neki mondani, hogy ugye vétózni fogtok? De hát tudjuk, mennyit érnek az ilyen kijelentései, hiszen nem egyszer le is bukott – például a Covid alatt, az orosz Szputnyik vakcina beszerzését bejelentve, azt hazudta, hogy egyenesen megrohanták őt, és sorra kértek tőle telefonszámot, a kínai vakcina kapcsán meg arról beszélt, hogy sorban állnak Pekingnél a többi uniós ország vezetői az oltás beszerzése miatt. Közben pedig láthattuk: Szputnyikot egyedül Szlovákia vásárolt, senki más nem is akart, kínai vakcinát pedig még ők sem. „Lebukott a hazugság, az, hogy titokban mindenki mellettük van” – állapította meg.

„Persze állandóan ezzel a módszerrel élnek Orbánék, rendre ellenőrizhetetlen állításaik vannak, ami több mint gyanús” – szögezte le a külpolitikai szakértő. Aki kérdésünkre, vajon ennek milyen hatása lehet, annyit válaszolt: nem oszt és nem szoroz az, hogy ismét egyedül maradt. Hiszen már szokásos dolog, hogy partnerei nem nagyon vannak ebben a politikai közösségben, holott, ha valahol, hát itt még lehetnének, például akár a georgiaiak (azaz a grúzok), akikkel jóban van. De Orbán még arra sem tudta kihasználni a konferencia kínálta alkalmat, hogy fontos emberekkel beszéljen meg fontos dolgokat.

Megkérdeztük, vajon mi várható az október 23-24-i uniós csúcson. Szent-Iványi szerint döntéseket kell majd hozni, a többi között a befagyasztott orosz vagyonról, az ukrán csatlakozás felgyorsításáról, a közös drónfalról, amelyről a hírek szerint Koppenhágában is voltak viták. A külpolitikai szakértő ezzel kapcsolatban még egy orbáni anomáliára hívta fel a figyelmet. Mint rámutatott: Orbán azt közölte, hogy ha van drónfal, ha nincs, a határon túlról berepülő drónt le kell lőni. Igen ám, de volt már ilyenre példa és a magyarok sem lőtték le azokat – ilyen volt az, amikor Magyarország felett átrepült egy drón, egészen Horvátországig jutott, ám a magyarok letagadták, hogy lett volna ilyen incidens, ám a horvátok radarképekkel igazolták, hogy Magyarország felől érkeztek a drónok az ő légterükbe. Ezután már Budapest elismerte a tényt.