Akár a jövő év közepéig visszatarthatják az újjáépítési alap pénzeit
Az Európai Bíróság kedden kihirdetett, Magyarországgal szembeni elmarasztaló ítélete szerint, az alárendelt bíróságok egyenesen a luxemburgi testülethez fordulhatnak az olyan kérdésekkel, amelyek az uniós joggal való összeegyeztethetőséget érintik. A Frankfurter Allgemeine Zeitung brüsszeli és bécsi tudósítója által jegyzett, előfizetők számára elérhető cikkében, az ítéleten túl, részletesen foglalkozik az Európai Bizottság által Budapestnek és Varsónak küldött levéllel, s azzal, hogy van esély rá: Magyarország jövő év közepéig nem kap pénzt az újjáépítési alapból.
A tagállamok nemzeti legfőbb bíróságai nem akadályozhatják meg a kérdések benyújtását azzal az indokkal, hogy az jelentéktelen. Végképp nem indíthatnak fegyelmi eljárást a Luxemburghoz forduló bíró ellen – írja az ítélettel foglalkozó cikkében a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A magyar szabályozás szerint, a Kúria elmeszelheti az ilyen megkereséseket, ha úgy ítéli meg, hogy azok nem szükségesek az érintett ügyben való ítélkezéshez, emellett fegyelmi eljárást is indíthat a bíró ellen.
Hasonló ítéletet az Európai Bíróság hozott már lengyel ügyben is, de Varsó egyelőre ragaszkodik a saját szabályozásához. Érdekes kérdés, hogy vajon Magyarország is a végsőkig akarja-e feszíteni a húrt – írta a lap brüsszeli és bécsi tudósítója által közösen jegyzett cikkében.
Az érintett magyar bíró elleni fegyelmi eljárást egyébként már a luxemburgi ítélet előtt leállították. A konkrét esetben arról volt szó, hogy egy svéd állampolgár rendelkezésére bocsátott tolmács megfelelően kvalifikált volt-e ahhoz, hogy a vádlott egyáltalán megértse, mit hoznak fel ellene? Egy kerületi bíró az Európai Bíróság előzetes döntését kérte, hogy ez sérti-e a vádlott alapvető jogait. Az ilyen megkeresés célja az: ne lehessen hosszadalmasan tárgyalni az igazságügy különböző szintjein, ha már eleve felmerül a gyanú, hogy végül az Európai Bíróság semmisnek minősítheti az ítéletet.
A luxemburgi testület itt újra hangsúlyozta álláspontját abban a kérdésben is, hogy az uniós jog élvez-e elsőbbséget a nemzeti jog felett. Rámutatott, hogy a magyar kormány igyekszik az alsóbb szinteken ítélkező bírákat beszorítani a nemzeti hierarchia keretei közé, és elijeszteni attól, hogy az Európai Bírósághoz forduljanak.
Ha az ilyen megkeresések ügyében a nemzeti legfelső bíróság dönt, akkor az alkalmas arra, hogy „gyengítse a luxemburgi bíróság válaszainak tekintélyét, és hogy korlátozza a hozzá forduló bíróságok lehetőségeit…Bizonyos körülmények között az uniós jog elsőbbségének alapelve kötelezi a bíróságokat arra, hogy figyelmen kívül hagyják az ország legfelső bíróságának döntését”, és ez összefüggésben áll a bírák függetlenségével, valamint az uniós jog egységes alkalmazásával – mutatott rá a testület.
A cikk felhívja figyelmet arra, hogy ez csupán a legutóbbi, a Magyarországot elmarasztaló luxemburgi döntések sorában, és a szerzők még felsoroltak számos korábbi példát is. Emlékeztettek arra: Lengyelország és Magyarország egyelőre nem kap pénzt az EU újjáépítési alapjából, és különösen Magyarországnak kell arra számítania, hogy az EU költségvetéséből származó összegek folyósítását is visszatartják. Végül ismertették azon levelek tartalmát, amelyeket az Európai Bizottság küldött a napokban Varsónak és Budapestnek.
A Varsóba küldött levélben a bizottság rámutat, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban lát ugyan kockázatokat, de a korrupció gyanúja nem merül fel. A Budapestre küldött levél – amely a lap rendelkezésére áll – viszont jóval szigorúbb hangvételű, mint amit Varsó kapott. Ebben az uniós pénzekből fedezett közbeszerzések ellenőrzése körüli „rendszerszerű hiányosságokról és gyenge pontokról” van szó, valamint arról, hogy a bizottság vizsgálatai a pénzek felhasználása körül „súlyos szabálytalanságokat és hiányosságokat tártak fel”. Emiatt 2019-ben már megtagadtak Magyarországtól egymilliárd eurót, de semmi nem változott – írta a levelet jegyző Gert Jan Koopman, az unió költségvetési főigazgatója. Utalt arra is, hogy az OLAF, csalás elleni hivatala, egyetlen más tagállamban sem hívta fel annyi csalásra a figyelmet, mint éppen Magyarországon. Itt a gyanús kifizetések összege eléri a többi tagállamban feltárt ilyen esetek átlagának a tízszeresét. A levél felsorol több példát is.
A FAZ idézi a levél összegzését, ami szerint: „komoly a veszélye annak, hogy a jövőben is károsul az unió költségvetésének megvalósítása, és sérülnek az EU pénzügyi érdekei”.
„Ez pontosan az a határ, ahol az EU Bizottsága nem tehet mást, mint hogy fellépjen Budapest ellen” – mutatott rá a két tudósító. Végül leszögezték: Magyarországnak két hónapja van a levél megválaszolására, de sokkal hamarabb kellene lépnie, mert a bizottság a közbeszerzési rendszer teljes reformjához köti az újjáépítési alapból származó összegek kifizetését, és ha a kifizetéseket az év végéig nem szabadítják fel, akkor Magyarország az első utalásokra legkorábban csak 2022 közepén számíthat.
