Világhírű oxfordi professzor: Milosevics sorsára juthat Orbán Viktor
A szakértő szerint Európa vezetői végre ráébredtek a geopolitikai veszélyekre, azonban liberális és antiliberális erők küzdelméről szól a mostani időszak.
Az öreg kontinensen liberális és antiliberális, internacionalista és nacionalista küzd egymással. Az összefogás, illetve a széthúzás hívei. Az egész jó három éve, az Ukrajna elleni invázióval kezdődött, de egy új korszakot nyitott meg – írja Timothy Garton Ash a Financial Timesban megjelent vendégkommentárjában, amelyet a hvg360 szemlézett. A világhírű brit történész szerint a földrész vezetői végre ráébredtek a veszélyre, de ehhez három megrázkódtatás kellett Vlagyimir Putyin orosz, Hszi Csin-ping kínai és Donald Trump amerikai elnök részéről. Az ugyanakkor meglepő, hogy a liberálisellenes Európát jelenleg mind Moszkva, mind Washington támogatja.
„Európa kénytelen lesz küzdeni a revansista Oroszországgal, amely szeretne annyit visszaszerezni a korábbi birodalomból, amennyit csak tud. Már most hibrid háborút folytat, szabotázzsal, gyújtogatással, digitális akciókkal, dezinformációval. Befolyásos szövetségese Kína, de India, Dél-Afrika és Brazília is. E csoportnak most először van annyi ereje, hogy ellensúlyozza a Nyugatot. A legnagyobb sokk azonban az USA-ból indult ki, amely három szempontból jelent kihívást a liberális Európa számára. Ukrajna, illetve a biztonsági garanciák miatt geopolitikai értelemben, a gazdaságban a vámokkal és a nacionalista piacvédelemmel, valamint az ideológiában, hiszen nyíltan beállt az antiliberális pártok mögé a földrészen” – hangsúlyozta az oxfordi professzor.
Mint rámutatott, sok szélsőjobbos, nacionalista, populista erő Trump-párti, ugyanakkor EU-ellenes.
„A politikai középen ez pont fordítva van. A harc kimenetele e pillanatban teljesen nyitott. Döntően befolyásolja, hogy mennyire lesz radikális az amerikai elnök, mi történik az USA gazdaságával, és hogy az ország erőszakos káoszba süpped-e, vagy inkább az Orbán-féle választási tekintélyelvűség irányába halad. Meg hogy mit hoz a jövő évi időközi választás, és hogy ki költözik be a Fehér Házba legközelebb. A korábbi Amerika immár sosem tér vissza, de sokféle lehetőség kínálkozik, ha Trump eltűnik a színről. Kezdődik rögtön Ukrajnával. A politikai közép visszatérően elköveti azt a hibát, hogy a bevándorlás ügyében a szélsőjobb retorikáját veszi át. A közel-keleti háború és a tajvani viszály alakulása szintén közvetlenül érinti Európát. A történész kiemelte, hogy a populisták főként a vidéki, szegényebb körzetekben élő, kevéssé iskolázott rétegeket tudták megnyerni. Az elégedetlenség leginkább a migránsok kapcsán nyilvánul meg. A fiatalok ugyanakkor félnek attól, hogy rosszabbul élnek, mint szüleik. Sokan ezért beállnak közülük az elitellenes pártok mögé.
A másik oldalnak hatékonyan fel kell lépnie az illegális határátlépések ellen, ám egyúttal meg kell magyaráznia, hogy az országoknak szükségük van a külső munkaerő-utánpótlásra. Fontos, hogy legyenek hadra fogható politikusok a soraikban. Mert például Orbán Viktor a legsikeresebb demagóg a földrészen, de most Magyar Péter feladta neki a leckét. A jövő évi választás nem lesz sem tisztességes, sem szabad, ám – ahogy ezt Slobodan Milosevic saját kárára megtapasztalhatta Szerbiában 2000-ben – még így is meg lehet vívni a kellőképpen népszerűtlen hatalom ellen” – hangsúlyozta Timothy Garton Ash. Megjegyezte, hogy a lengyeleknél egyre több fiatalnak van elege Jaroslaw Kaczynski és Donald Tusk torzsalkodásából. Franciaországban pedig sok múlik azon, ki lesz Marine Le Pen vagy Jordan Bardella ellenfele az elnökválasztáson.
A professzor feltételes módban zárta az elemzését: „Ha a liberális Európa megnyeri a nemzeti küzdelmek zömét, ha segít Ukrajnának legyőzni Vlagyimir Putyint, és ha az USA-ban négy év múlva a transzatlanti lelki társak kerekednek felül, a fordulat egy ragyogó új korszak kezdete lehet a földrészen. Nem valószínű, de elképzelhető.”
