Akár újabb kötelezettségszegési eljárás is indulhat Magyarország ellen
„Beperelni biztos nem lehet az államot azért, mert a kormány a magáncégekre tolja át az üzemanyagár befagyasztásának költségeit. Ugyanis ezt is megteheti a vészhelyzeti felhatalmazás alapján. Viszont nem kizárt, hogy az Európai Unió megvizsgálja az ügyet, aminek nyomán, esetleg újabb kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen” Erről Holoda Attila beszélt a Hírklikknek. Az energetikai szakértőt annak kapcsán kérdeztük, hogy mától hatályosak az árplafonra vonatkozó, és az azzal összefüggő rendelkezések.
A rezsicsökkentést is hasonló elv mentén működteti a kormány – emlékeztetett Holoda, aki biztos abban, hogy a választásokig már nem enged a plafonból a Fidesz. „A tempó az komcsi, de nem tudunk mit kezdeni vele” – tette hozzá a szakértő.
A mától érvényes kormányrendeletben, a 95-ös oktánszámú benzin és a dízelolaj maximális kiskereskedelmi árát literenként 480 forintban rögzítették. Tették ezt azonban úgy, hogy ennek az árát a kutakat üzemeltető cégekkel fizettetik meg. Ugyanis sem az üzemanyagok jövedéki adóját, sem pedig a rárakódó általános forgalmi adót nem mérsékelték. A rendelet megalkotói tarthattak attól, hogy a kutasok nem akarják majd a beszerzési árral megegyezően, vagy még annál is alacsonyabban adni az üzemanyagot. Ezért a kormány egy másik jogszabállyal befenyítette a cégeket. A 13-án megjelent újabb kormányrendelet példátlan szigort vetít előre: a többi között arról rendelkezik, hogy az a kút, amely nem árul ilyen hatósági áras benzint, az nem működtetheti az egyébként jó pénzt hozó shopot. Bezárni is csak külön kérvény alapján lehet az ilyen töltőállomásokat, ám ez a nyilvántartásból történő törléssel járhat együtt. Komoly bírságok is jöhetnek, ha szabálytalanságokat találnak az ellenőrök. De talán még ennél is durvább az a kitétel, miszerint, ha egy kút üzemeltetőjét eltiltják, akkor az illetékes miniszter jelölhet ki új üzemeltetőt. Neki, az árukészletet beszerzési áron kell átadni, és minden egyéb tárgyi eszköz is az ő birtokába kerül. (Van még több is, ezekről itt olvashat bővebben.)
Ez igazi komcsi-tempó
Nem komcsi-tempó ez, akár azt vesszük, hogy a kormány a piaci szereplőre tolja az intézkedésből fakadó anyagi veszteséget, akár azt, hogy hatósági szigorral beavatkozik a piaci folyamatokba, s fenyegetik a piaci szereplőket? – kérdeztük Holoda Attilától.
„A tempó az komcsi, de nem tudunk mit kezdeni vele, ugyanis a kormány jelen helyzetben megteheti akár ezt is, különösen a veszélyhelyzeti felhatalmazás alapján. Még az indokrendszer is megáll, hiszen a járvány miatt alakult ki a magas ár, bár – teszem hozzá – nem szokta a Fideszt az sem zavarni, ha nem igaz, amit mondanak” – szögezte le az energetikai szakértő, aki mellesleg egy ideig a Fidesz-kormány helyettes államtitkára is volt. Ilyet utoljára az 1990 előtti hatalom lépett – emlékeztetett, hozzátéve, hogy ugyanakkor a Fidesz vonatkozásában nincs ebben új, hiszen a rezsicsökkentés is hasonló elven működik. Más szóval, volt már ilyenre precedens nálunk a Fidesz-érában, ráadásul – tette hozzá a szakértő – az EU sem vitatta korábban, hogy olykor bele lehet nyúlni a piaci folyamatokba.
Felmerül, hogy nem perelhető-e az állam amiatt, hogy áthárítja az anyagi veszteséget a piaci szereplőkre. Holoda azonban lehűtötte a kedélyeket, mondván: beperelni biztos nem érdemes, ám az kérdés, hogy esetleg az Európai Unió nem vizsgálja-e meg az ügyet, és nem indít-e kötelezettségszegési eljárást emiatt Magyarország ellen.
Áfát kellett volna csökkenteni
Holoda kérdésünkre arra is kitért, hogyan másként kellett volna piackonform és elfogadható módon megoldani a kérdést. Szerinte az általános forgalmi adó kulcsát kellett volna csökkenteni, pontosabban: az üzemanyagok jelenlegi, 27 százalékos áfakulcsát 18 százalékosra kellett volna mérsékelni (át kellett volna sorolni a 27 százalékos áfakulccsal adózó csoportból a 18 százalékosba, azaz még csak nem is a legalacsonyabb 5 százalékosba).
Legalább ideiglenesen, három hónapra meg lehetett volna ezt tenni (elvben három hónapra fagyasztották be a maximált árat is). Szerinte ez még többet is hozott volna, mint az árplafon elrendelése.
S hogy miért nem a jövedéki adóhoz nyúlt a kormány? Holoda emlékeztetett arra, hogy az vélhetően nem tetszett volna az EU-nak. A jövedéki adót az unió euróban rögzítette, s ahhoz nem lehet hozzányúlni, „bár valójában csak elvben nem, mivel az EU – igen humánusan – eddig nem tett lépéseket amiatt sem, hogy a forint gyengülése miatt folyamatosan csökkenő értékének (a benzin esetében 120, a dízelnél 110 forint/liter) a kiigazítását a magyar kormány évek óta elszabotálja”.
Nyilván az áfabevétel az állam bevételeinek jelentős része, s nem merték megkockáztatni a pénzek egy részének elmaradását – húzta alá Holoda, aki szerint ez jellemző a Fideszre. Már a rezsicsökkentésnél is megszokhattuk: a jóságos kormány biztosítja az olcsóbb üzemanyagot, energiát stb. Drámai módon ezt a szavazóik jó része el is hiszi.
Ez einstand
„Ez gyakorlatilag einstand” – röviden így jellemezte a szakértő azt, hogy nem csak pénzbírsággal, de bezárással, vagy akár a kútjaik elvételével (és másnak átadásával) büntethetik azokat, aki az előírtnál drágábban adják az üzemanyagot, vagy nem is tartanak hatósági áras benzint, gázolajat. „Csak tudnám, kinek adják majd át a kutakat, hiszen elvben csak olyan üzemeltetheti azokat, aki érvényes engedéllyel rendelkezik, s tudtommal Mészáros Lőrincnek ilyen nincs” – jegyezte meg némileg szarkasztikusan. Kiderült, hogy a maga részéről azon sem lenne meglepődve, ha a hazai nagy olajvállalat állna az egész dolog mögött, amely nemigen bánná, ha csökkenne a versenytársainak száma, miközben maga – integrált vállalatként – a három hónapot kibírná.
Kamu a három hónapos időtartam
Komolyan gondolja bárki is, hogy három hónap múlva, a választások előtt nem sokkal visszaállítják a normális piaci rendszert, ami áremelkedéssel járna együtt? – kérdeztük. Holoda egyetértett azzal, hogy ez bizony kamu. Mint rámutatott: nagyon úgy néz ki, hogy a következő hónapokban tovább fognak emelkedni a nemzetközi kőolajárak. De még ha szinten is maradnak az árak, a forint – a trendek alapján – minden jel szerint tovább fog gyengülni, azaz a három hónapos ideiglenes befagyasztás után, február 15-én 40-50 forinttal vissza kellene emelni az árakat. Ez elképzelhetetlen, s borítékolhatóan a február 15-e előtti utolsó kormányülés után majd szépen bejelentik, hogy marad a maximalizált ár. Ha Orbán nyer áprilisban, akkor majd megoldják a dolgot, ha meg nem, akkor lehet mutogatni az ellenzékre azzal, hogy ők előre megmondták, a baloldal emelni fogja az árakat”.
Egy akna a sok közül
„Ez is éppen úgy egy akna, mint az a számos, amit elrejtettek-elrejtenek, hiszen mást sem csinálnak, csak aknákat helyeznek el a következő kormánynak” – vonta le a következtetést Holoda. Nekik eddig sem volt drága más pénze – és persze ez a mostani intézkedés sem őket sújtja. Ahogy a rezsicsökkentés esetében is történt, a végső árat mi, fogyasztók fogjuk megfizetni – zárta mondandóját Holoda Attila.