Aki annyit keres, mint az uniós átlag, az a magyar társadalom felső két százalékához tartozik
Ha az országok közötti eltérő árszínvonalat is figyelembe vesszük, akkor már a magyarok hat százalékának a jövedelme éri el legalább az EU-átlag szintjét.
A tavalyi jövedelemadatok szerint az uniós átlag szintjén Franciaország középosztálya él, ahol az EU-szinten átlagos évi nettó 23 ezer eurós jövedelem alatt és felett a társadalomnak szinte éppen két egyenlő nagyságú része keres. Hasonló a helyzet Németországgal kapcsolatban is, az ott élőket jövedelmük szerint sorba állítva és száz egyenlő méretű csoportba sorolva (ezek a jövedelmi századok vagy szakszóval élve percentilisek) a 44. században jellemző kereset esik a legközelebb az uniós átlaghoz. Összehasonlításképp, a magyarországi 44. percentilisben a 6500 eurós szintet közelíti az éves nettó átlagjövedelem – írja a G7.
Magyarország esetében a felső két százalék, azaz ötvenből egy ember keres legalább az uniós átlag szintjén.
A helyi árakkal kiigazított, vásárlóerő-paritáson mért jövedelmeket nézve némileg változik a fentebb vázolt kép. A német és francia középosztályok mellett ebben az esetben a belga, a dán, a holland és a svéd társadalmak középrétegei is csatlakoznak az uniós átlaghoz viszonylag közel eső körhöz. Mindez arra utal, hogy az említett országokban jellemző magas árak tekintélyes részt emésztenek fel az ott jellemző jövedelemtöbbletből.
Magyarországon és a környező országokban még az árkülönbségek kiszűrése után is csak a legjobban kereső elit jutott az uniós átlag közelébe. Idehaza konkrétan a felső hat század jövedelme éri el legalább az uniós átlagot ezen számítás szerint.
