Aki parancsra állított le nyomozásokat, az bűnrészes vagy elkövető?
Mi történhet az igazságszolgáltatás legfőbb bástyájával, az ügyészséggel egy esetleges politikai fordulatot követően, és kiknek kellene felelniük a korábban fiók mélyére süllyesztett ügyekért? A KlikkTV Hölgyválasz című műsorában Németh Péter vendégei – Kocsi Ilona, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, Laczó Adrienn ügyvéd, volt bíró, valamint Mérő Vera jogvédő – járták körül a szervezet átvilágításának égető kérdéseit. A szakértők szerint a politikailag kényes eljárások sorsa és a vezetői szintek elszámoltatása nem tűr halasztást, ám a módszereket illetően komoly szakmai viták feszülnek a felszín alatt.
Kívülálló vagy belső ember vezesse a szervezetet?
A beszélgetés során Németh Péter felvetette, hogy a bírósági pályát korábban elhagyó Laczó Adriennt szívesen látná a legfőbb ügyészi székben. A volt bíró azonban határozottan visszautasította a teoretikus felkérést, rávágva, hogy nagyon nagy hibának tartaná, ha a legfőbb ügyész nem ügyészi múlttal rendelkező szakember lenne. Úgy véli, egy ekkora hibrid szervezet irányításához elengedhetetlen a belső viszonyok mélyreható ismerete. Korábbi bírósági tapasztalataira utalva elmondta, hogy a máshonnan érkező vezetők borzasztó sokat szenvedtek azzal, hogy nem ismerték a helyzetet és az embereket. Mögöttük hiányzott az a specifikus tudás, hogy ki honnan jött, ki kivel van jóban, vagy éppen kik járnak együtt pecázni évtizedek óta. Laczó szerint egy teljesen kívülről érkező embert a meglévő vezetői kar egyszerűen megenne reggelire, hiszen az ügyészség tele van olyan befolyásos szereplőkkel, akik kiterjedt kapcsolati hálóval, saját beosztottakkal és egykori mentoráltakkal rendelkeznek.
A nulladik lépés: az elszámoltatás és átvilágítás
Mérő Vera jogvédő némileg más aspektusból közelítette meg a kérdést, és a szervezet radikális megtisztítása mellett érvelt. Szerinte a nulladik lépésnek mindenképpen az ügyészség teljes körű átvilágításának kell lennie, mivel a fő pozíciókban és a helyettesi szinteken jelenleg is a NER kinevezettjei ülnek. Mérő úgy látja, fel kell tárni a büntetőjogi felelősségeket, és ki kell deríteni, hogy melyik ügyben ki és mit állított le. Ez a folyamat leginkább a rendőrségen keresztül indulhatna el, ahol a nyomozók nyíltan elmondhatnák, milyen felsőbb utasítások alapján kellett eljárásokat megszüntetniük. Aki ugyanis ezeket a történeteket nem meséli el, az a jogvédő szerint vagy bűnrészes, vagy elkövető. Kocsi Ilona ehhez csatlakozva hangsúlyozta, hogy az átvilágítást éppen azért vezényelhetné le hatékonyabban egy külső szereplő, mert ő semmilyen módon nem érintett a meglévő hálózatokban, így könnyebb szívvel küldheti el a kompromittálódott embereket.
A polip csápjai a politikamentes ügyekben
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a visszaélések nem a mindennapi, járási szintű ügyészségeken történtek, hanem a dedikált egységeknél. Laczó Adrienn rámutatott, hogy a Központi Nyomozó Főügyészségen és a kiemelt részlegeken szinte kizárt volt, hogy valaki anélkül fusson be karriert, hogy beállt volna a sorba. Mérő Vera egy sajátos, korábbi személyes tapasztalatát is megosztotta a nézőkkel, felidézve a hírhedt lúgos orvos ügyét a 2010-es évek közepéről. Elmondása szerint a nyomozó akkoriban fű alatt súgta meg neki, hogy ha tudná, kik telefonálnak felülről azzal a céllal, hogy ezt az ügyet el kell süllyeszteni. Ez a példa jól mutatja, hogy az elmúlt évtizedben a politikai befolyásolás polipsápjai milyen mélyre fúródtak a rendszerben. A jogvédő arra figyelmeztetett, hogy az eltusolások messze nemcsak a közvetlen politikai ügyeket érintették, hanem a látszólag politikamentes büntetőeljárásokat is. Elég volt egy családi bekötöttség vagy egy jó ismeretség, és a háttérben máris elintézték, hogy a kellemetlen ügyek a lefolyóba kerüljenek.
