Alapvetően a MOL extraprofitját félti Orbán, kell az a pénz az árstop és a rezsicsökkentés finanszírozásához

Miközben a magyar kormány „szócsövei” (Szijjártó Pétertől kezdve Kovács Zoltánig) már korábban nyilatkozgattak arról, hogy Magyarország  számára elfogadhatatlan az orosz olajimportra kivetendő közös uniós szankció, Orbán Viktor ma először állt ki ország-világ elé, hogy közölje, nem hajlandó megszavazni az EU közös szankciócsomagját annak jelenlegi feltételei mellett. A Kossuth Rádióban péntekenként  elhangzó, a „zemberekhez” intézet – interjúnak álcázott – szózatában ma leszögezte, „Amíg a magyar kérdés nincs megoldva, addig nincs magyar igen, úgyhogy ezt a javaslatot postafordultával vissza is küldtem az elnök asszonynak átdolgozásra, várjuk az új javaslatot”.

Mire véljük ezt, vajon valódi vétó-fenyegetés-e Orbán „üzenete” vagy pusztán egyfajta zsarolási kísérlet?  Esetleg bosszú amiatt, mert nem jönnek az uniós pénzek, miközben pedig elindult a jogállamisági mechanizmus életbe léptetése? Szent-Iványi Istvánt kérdeztük.

„Ez idegjáték, nevezhetjük akár zsarolásnak is” – mondta. Szerinte Orbán minél jobb eredményt akar kicsikarni, „ugyanakkor abban biztos vagyok, hogy a végén be fogja adni a derekát”. Orbán ugye azt mondta, hogy a másfél év kevés, de most már  – a hírek szerint – két és fél évre kapnánk meg a halasztás az embargó bevezetésére – idézte fel a szakértő.

Ami pedig a mai Orbán-beszélgetés egyes részeit illeti, Szent-Iványi szerint hazugságok hangoztak el benne. Nem igaz – például az sem –, hogy Magyarország csak Oroszországtól tud olajat vásárolni – ott van az Adria vezeték, arról nem szólva, hogy több helyen össze vagyunk kötve az európai rendszerekkel. Most is már az a helyzet, hogy – uniós adatok szerint – az olaj 58 százaléka származik máshonnan, mutatott rá.

Orbán emellett eltúlozza az átálláshoz szükséges időt és a rá fordítandó összegeket is – mondta. Az „interjúban” a miniszterelnök öt évet emlegetett, s több ezermilliárd forintnyi beruházást. 

„Alapvetően az igazi oka ennek a zsarolásnak nem más, mint hogy a MOL extra profitra tesz szert az olaj árából, amiből finanszírozzák az üzemanyagok árstopjának és a rezsicsökkentésnek a költségét. Erről pedig Orbánnak nem akaródzik lemondani”  – mutatott rá. Most 70 dollár/hordó körüli árat kell fizetni az orosz olajért, miközben a Brent világpiaci ára 110 dollár felett van. Ezen pedig nagyon komoly profitja van a MOL-nak. (Szerk.megj: erről a G7 portál közölt elemzést egy hónapja, érdemes elolvasni.) 

Ez még akár érthető is lehet, hiszen legalább zsebbe vágó kérdés. De mi értelme volt belekeverni a Kirill pátriárka külföldön tárolt vagyonát és az utazását érintő tervezett szankciót is? – kérdeztük. Orbán a mai „interjúban” ugyanis leszögezte, „Azt mi nem fogjuk támogatni, hogy egyházi vezetőket tegyenek föl szankciós listára, ez érinti a magyarországi közösségek vallásszabadságának kérdését, és ez szent és sérthetetlen”.

„Ez inkább nevetséges, vélhetően Orbán megpróbál más, emelkedettnek tűnő indokot is behozni” – reagált Szent-Iványi, aki szerint ráadásul az indok ebben az esetben is hamis, hiszen Orbán azt mondta, hogy a vallásszabadságot sértené ez a büntetőintézkedés, ami egyszerűen nem igaz, csak a vagyonát és az utazgatásait érintené a szankció bevezetése ellene. „Amúgy pedig Kirill meglehetősen kétes figura, mind a múltját, mind a jelenét illetően, bizonyítékok vannak arra, hogy Mihajlov fedőnéven KGB-ügynökként szolgált, nem véletlen, hogy a volt KGB-s Putyin mellett áll minden ügyben” – emlékeztetett a külpolitikai szakértő.  Most, az Ukrajna ellen indított háborúban is az orosz elnököt támogatja, s olyan nézeteket is hangoztat, mint hogy akár az atomcsapás is indokolt lehet az ortodox hit terjesztése érdekében „Nem biztos, hogy mellé kellene állni” – jegyezte meg ironikusan, hozzátéve: Orbán vélhetően valami „emelkedettebb” indokot is fel akart hozni az orosz olajat érintő tervezett uniós importstop mellé. 

Nem lehet-e egyfajta bosszúállás Orbán részéről amiatt, mert egyrészt az Európai Unió nem küldi a támogatásokat Magyarországnak, másrészt beindította a jogállamisági mechanizmust? – kérdeztük. Felidéztük, hogy – miként a Hírklikk beszámolt róla – a Deutsche Welle éppen, hogy abban látja a magyar vétó-terv okát, hogy az EU bizottsága eddig nem tette hozzáférhetővé az ország számára a Covid újjáépítési alapból származó milliárdokat a magyarországi korrupció miatt, és a múlt héten beindította az új, úgynevezett jogállamisági mechanizmust is Budapest ellen. 

„Az biztos, hogy Orbán nagyon ki van akadva mind a pénzek elmaradásért, mind a mechanizmus beindításáért” – mondta Szent-Iványi. Nem véletlenül fogalmazott Orbán az Ursula von der Leyennek csütörtökön elküldött levelében úgy, hogy a pénzek elmaradása nehéz helyzetet teremt a számára – idézte fel. 

„Ezzel együtt is úgy vélem, hogy Orbánt nem a bosszúállás vezérli, hanem az, hogy kikényszerítse ezt is és azt is, egyszerűen javítani akarja a pozícióját – fejtegette Szent-Iványi. Nem tudni, vajon ez sikerül-e, vélekedett, leszögezve, hogy szerinte sokkal határozottabb álláspontot kellene az EU-nak képviselnie ezekben az ügyekben.