Nem olajfüggés miatt vétózna Orbán, inkább a pénzek visszatartása és a jogállamisági eljárás miatt

Orbán Viktor a negyedik periódusát kezdi miniszterelnöki tisztségében, és ezúttal is kétharmados parlamenti támogatottsággal. Újabb mandátuma az EU-val való újabb konfliktussal veszi kezdetét, azzal az EU-val, amit Orbán már régen a nemzetét fenyegető legnagyobb veszélynek tekint. Ezúttal az Oroszország ellen tervezett – még megvitatás alatt álló – olajembargó a viszály tárgya. A kérdésben már széleskörű konszenzus alakult ki, de Magyarország vétózni akar – írja a Deutsche Welle.

Szijjártó Péter és Gulyás Gergely ezzel kapcsolatos megnyilvánulásait azzal ismertette a műsorszóró, hogy munkatársa is tett fel kérdéseket a magyar kormány szóvivőjének, de az nem kívánt válaszolni, pusztán az említett két politikus kijelentéseire hívta fel a figyelmet. „Nem teljesen kizárt, hogy a magyar kormány még módosítja, vagy megváltoztatja álláspontját, de most nagyon egyértelműen kitart amellett” – mutatott rá a Political Capital DW-nek nyilatkozó szakérője, Krekó Péter. 

A kormány a maga pozícióját az orosz energiahordozóktól való erős függéssel indokolja, pedig az EU tagállamai között messze nem a legfüggőbb a helyzete. A magyar éves kőolajszükséglet mintegy 58 százaléka érkezik Oroszországból, miközben Szlovákiában ez az arány 98, Litvániában és Finnországban mintegy 80 százalék. Szlovákia is átmeneti kivételt szeretne. 

A Deutsche Welle szerint a magyar vétó-tervnek más oka lehet. Az EU bizottsága eddig nem tette hozzáférhetővé az ország számára a Covid-újjáépítési alapból származó milliárdokat a magyarországi korrupció miatt, és a múlt héten beindította az új, úgynevezett jogállamisági mechanizmust is Budapest ellen. Krekó szerint ennek szerepe lehet abban, hogy a magyar kormány nem támogatja az embargót. „Mindenesetre az EU és Magyarország közötti kapcsolat mélységesen mérgezett” – mondta. A bejelentett vétó újabb politikai mérföldkő Magyarország elszigetelődésében az EU-ban és globális szinten. Magyarország az EU egyetlen olyan tagállama, amely még nem ítélte el egyértelműen az Ukrajna elleni orosz agressziót: egészen pontosan a háborút bírálta, de Putyint egyetlen szóval sem. Fogcsikorgatva támogatta a szankciókat, de nem enged át az országon Ukrajnának szóló fegyverszállítmányokat. Ez a hozzáállás már a Budapesttel való szakításra indította az EU keleti államai közötti szövetségeseit is, Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát és Szlovéniát. Közülük alighanem Lengyelország elfordulása jár majd a legfájdalmasabb következményekkel. 

Krekó szerint Magyarország külpolitikai helyzete soha nem volt olyan rossz, mint most.  „Az Orbán-kormány zsákutcába manőverezte magát” – mondta a politológus, hozzátéve: nem lát sem racionális megközelítést, sem stratégiát. „Úgy tűnik, a magyar külpolitikát kizárólag a dac és az irracionalitás határozza meg, és lefelé vezető spirálba került.” 

Ugyanakkor Ukrajna is bírálja Orbán Viktort. Legutóbb Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács elnöke vádolta Orbánt azzal, hogy be akarja kebelezni Ukrajna magyar kisebbségnek is otthont adó nyugati részét, és ezért működik együtt Putyinnal. Az állítás vihar kavart Magyarországon, ahol a külügyminisztérium és a kormányszóvivő úgy nyilatkozott, hogy ez az álhír kategóriájába tartozó hazugság, ami azért kapott szárnyra, mert Magyarország nem szállít fegyvereket Ukrajnának. Krekó Péter nem látja semmi jelét annak, hogy Magyarország ukrajnai területet akarna átvenni. Úgy tűnt, Orbán igencsak meglepte az Ukrajna elleni orosz támadás, és tény, hogy Magyarország nem szállít fegyvereket Ukrajnának, és nem küld oda katonákat – mondta, hozzátéve, „Az ilyen híresztelések azonban alaptalanok, és mindaddig igen felelőtlenek, amíg nem támasztják alá ezeket bizonyítékokkal. Mindazonáltal tény, hogy Magyarország a Putyin-barát külpolitikájával sokat árt az arculatának”.