Amikor a püspökök belügyi spiclik is voltak
Saját püspökeinek besúgó-múltját tárja fel a Magyarországi Evangélikus Egyház, egyedüliként Magyarországon. A Háló című könyvsorozatban részletesen is bemutatják azokat a dokumentumokat, amelyekből kiderült: az egyházi személyek – időnként egymásról – ügynöki jelentéseket írtak az elmúlt rendszerben, a Belügyminisztérium III/III-as főcsoportfőnökségén belül működő belső elhárításnak. Az Evangélikus Egyház annak ellenére is vállalja a lelkészek besúgó múltjának feltárását, hogy korábban a közösségen belül ellenzői is akadtak az átvilágításnak. De a többség a vallási szervezet megtisztulásának híve, ezért évek óta, következetesen végzik ezt a munkát. A kutatás eredményéről Mirák Katalin történész nyilatkozott a ma megjelent Élet és Irodalomban Domány Andrásnak.
„Az ’56 előtti brutális egyházüldözés után, a Kádár-rendszer meghirdette, hogy aki nincs ellenünk, az velünk van. Az állam és az egyház közösen építi a szocializmust, és ezt sok lelkész el is fogadta. Néhányan mélyebben is azonosultak a gondolattal” – mondja Mirák Katalin. Ennek a helyzetnek az eredménye, hogy Káldy Zoltán püspök – aki maga is besúgó volt – azt követelte, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyházat az állam védje meg a „lázongó, reakciós lelkészektől”.
A dokumentumkötet döbbenetes részleteket is nyilvánosságra hoz: Ottlyk Ernő, aki ’67-182 között volt püspök, besúgó jelentéseiben egyenesen egyház-ellenes hangot ütött meg. Ezen még a belügyesek is elképedtek. Mint Ottlyk írta: „az egyház tanítása már önmagában is szellemi reakció és sötétség”. Mirák Katalin azt mondja: az ilyen típusú jelentéseket a hatalomvágy, a karrierépítés, vagy a kisebbrendűség érzése is diktálhatta.
A feltárás nem kímélhette a ma is élő Harmati Bélát sem, aki szintén az Evangélikus Egyház püspöke volt, s aki 25 évig jelentett a belügynek. Harmati egyébként eleinte tiltakozott a tényfeltárás ellen. Mint kiderült, beszervezésekor megfélemlítették. Később egyházát Genfben képviselte, ahol immár hírszerzőként dolgozott. Ügynökként tehát alapvetően egyházellenes ideológiájú rendszert képviselt külföldön. A hazai rendőrséggel végül megbarátkozott, a tartótisztjének még gyógyszert is hozott.
Az Evangélikus Egyház a püspökök után, a teológia professzorait is átvilágítja majd, nincs kizárva ugyanis, hogy a besúgók kulcsszerepet játszottak az akadémián is. Később pedig az esperesek, majd a lelkészek következnek.
Egyébként az evangélikus az egyetlen hazai egyház, amely elszánta magát az ilyen típusú megtisztulásra. Az interjúban csak utalás van arra, hogy a római katolikusok, vagy a reformátusok közösségében is volt hasonló kezdeményezés, de a legnagyobb hazai egyházak nem vállalták saját soraik „átvilágítását”.
