Árfolyampánik van, s csak a kormányon múlik, meddig tart

Mint mi is beszámoltunk róla, a Magyar Nemzeti Bank – valóra váltva a jelentős árfolyamgyengülésre reagáló tegnapi jelzését – durva, 200 bázispontos kamatemelést hajtott végre. A múlt hetinél ugyanis 200 bázisponttal magasabb, 9,75 százalékos kamattal hirdette meg az egy hetes betétet a mai aukciójára. Túlzottan nagy hatása nem volt a drasztikusnak nevezhető húzásnak: még maga az – amúgy kormánykritikusnak távolról sem nevezhető – MTI is azt jelentette, hogy a kamat meghirdetése után a forint néhány percre erősödött a főbb devizákkal szemben, de tíz percen belül visszaállt a reggeli árfolyamszintre: az euró 408,2 forint, a dollár 399,9 a svájci frank 412,5 forint közelében forgott. Délben már ismét 411 fölött volt az euró, és 403 fölött a dollár. 

Egyes elemzők már 450 forintos eurót „vizionálnak”. A hét elején például Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője az RTL Klub Reggeli című műsorában erről beszélt. 

Vajon hol lehet a plafon?  Reális vélemény-e, hogy az év végére elérheti akár a 450 forintot is az euróárfolyam? Vagy van-e még lejjebb? Bod Péter Ákost kerestük, akitől azt is megkérdeztük, mit szól a mai 200 bázispontos emeléshez? Van-e ennek értelme egyáltalán – hiszen a múltkor azt fejtegette a Hírklikknek, hogy „a forint erősítéséhez több kellene a kamatemelésnél”.

„Árfolyamról nem tudok mit mondani, mert nem lehet előre tudni” – szögezte le a jegybank korábbi elnöke, emlékeztetve arra, hogy két tényező befolyásolja annak alakulását. Egyrészt a fundamentumok, azaz, hogy milyen állapotban van a magyar gazdaság, másrészt pedig a politikai „izgalmak és kockázatok”. Ami az alapokat illeti: minden elemző látja, hogy azok rosszabbak, mint kormány állítja. Minden egyensúlyi mutató nagyot romlott – mondta, jelzésszerűen sorolva azokat. A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett inflációs adatot ismerjük, ugyanakkor annak mérése az elfojtott infláció miatt kétséges, tekintettel az árszabályozásra – kezdte, hozzátéve: azt azonban tudjuk, hogy a maginfláció Európában a legmagasabbak között van. Majd így folytatta: azt is tudjuk, hogy az államháztartási hiány nagy, nemcsak az uniós átlaghoz, hanem a mi ligánkhoz képest is. És amiről kevésbé szoktak beszélni az elemzők, az a folyó fizetési mérleg gyors romlása, ami már tavaly is jelentős volt, és az idén bizonyára ugyancsak az lesz. Mindezt tetézi, hogy a kormány mesterséges szinten igyekszik befagyasztani az energiaárakat a lakosság számára, kiprovokálva ezzel, hogy még nagyobb legyen a felhasználás, ami egyre többe kerül. És persze ez összefügg még a cserearány-romlással is. Az elemzők e három-négy tényező miatt mondják, hogy a magyar gazdaság sérülékeny. 

A fundamentális oldalból is az következik, hogy az ország valutája inkább gyengül, de most minden bizonnyal a politikai kockázati rész váltotta ki az izgalmakat – szögezte le a korábbi jegybankelnök, a  rendszerváltás utáni első kormány minisztere. „Pánikszerű jelenségnek vagyunk a héten tanúi, hiszen semmi olyan adat nem jött ki most, ami a gyengülést kiválthatta volna. Ez a pánik nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy nem látszik a megállapodás az Európai Unióval, miként az sem, hogy mit akar a kormány csinálni a gazdaságpolitikával” – fejtette ki

A megnyert választás óta a kormány érdemben semmit nem csinált a gazdaságpolitikában, túl azon, hogy adókat vetett ki a kipécézett ágazatokra – emlékeztetett. Ez Bod szerint óriási bizonytalanságot visz a ki nem pécézett ágazatokba is („Ki lesz a következő? Miért? Hogy-hogy nem lehet a terhet áthárítani?”). Mások kevésbé expliciten fejezik ki, de egyetértenek azzal, amit  Michael O’leary Ryanair-vezér szókimondóan mondott a kormány gazdaságpolitikájának a hitelessége kapcsán.

Mire lesz elég a két százalékpontos jegybanki kamatemelés? – kérdeztük. A közgazdász professzor szerint, ha a kormány nem mond semmit, akkor a jegybankra marad a cselekvés, aminek az egyetlen eszköze a kamatemelgetés. De ez is problematikus, hiszen megdrágít egy halom kamatkonstrukciót és nehéz helyzetbe hozza azokat a hiteleseket, akik nem rögzített kamattal törlesztenek – mutatott rá.

S hogy mi lesz? Mi lehet? „Ez a kormányon múlik” – szögezte le Bod Péter Ákos. Szerinte ugyanis a politikai kockázatot kellene csökkenteni, hiszen alapvetően az nőtt meg, és persze „valami értelmeset” kellene mondani a gazdaságpolitikáról, annak hangoztatása helyett, hogy „megvédjük a rezsicsökkentést”, ami – mutatott rá – nyilvánvalóan fenntarthatatlan és értelmetlen.  „Van egy ezermilliárdos probléma, amivel nem tudnak mit kezdeni Orbánék, se lenyelni nem tudják, se kiköpni” – emlékeztetett, majd leszögezte: „ideje lenne végre, ha mondanának is valamit, nem csak a választási szlogenjeiket ismételgetnék továbbra is!”