Arra a közös listára szavaznának a legtöbben, ahol Karácsony Gergely a miniszterelnök-jelölt
A Szociális Demokráciáért Intézet (SZDI) legújabb kutatása keretében 2021. február 5. és 13. között 1000 főt kérdeztetett meg, több kérdésben kikérve véleményüket az ellenzéki együttműködésről és aktuális kérdésekről.
Az SZDI kutatása szerint februárban is folytatódott az a trend, amelyet a korábbi hónapok közvélemény-kutatásai már jeleztek. Ha a Fidesz-KDNP és a hat ellenzéki párt listája (valamint a Kétfarkú Kutyapárté és a Mi Hazánké) kerülne a választók elé, az aktivizálná a párt nélküliek egy részét. Ebben a helyzetben a kormánypártok listájának támogatottsága 36 százalék, vagyis egy ilyen versenyben a pártpreferenciával nem rendelkezők öt százaléka a Fidesz-KDNP mellé állna. A hat együttműködő ellenzéki párt közös listájára most 38 százalék voksolna.
A közös listára nem szavazó ellenzékiek száma két százalékra csökkent. Ők lemorzsolódnak, de a bizonytalanoktól érkező hat százalék ellensúlyozza ezt.
Decemberben 41-37 volt a hatpárti ellenzék és a Fidesz-KDNP listák százalékos támogatottsága, ez februárban szorosabb, 38-36 a teljes népesség körében.
A biztos választóknál magasabb a különbség a teljes népességhez képest, az ellenzéki közös lista 50 százalékon áll, a kormánypártok 47 százalékot kapnának.
A legtöbb szavazatot akkor kapná a közös ellenzéki lista, ha Karácsony Gergely lenne a miniszterelnök-jelölt (36 százalék), Dobrev Klára és Jakab Péter jelöltsége esetén 34 százalékos az ellenzéki lista támogatottsága. A jelenleg bizonytalan választópolgárok köréből 14 százalék aktivizálódna a Karácsony vezette lista mellett, a többiek esetében valamivel kevesebben, 9-11 százalék közötti arányban.
Az SZDI kutatása szerint a szavazókorú lakosság kétharmada szerint rossz irányba mennek a dolgok ma Magyarországon. A Fidesz támogatói körében relatíve magas, 19 százalék azok aránya, akik szerint kedvezőtlen folyamatok zajlanak az országban. A Fidesz-szavazók tíz százalékának fordult meg a fejében mostanában, hogy mégsem a Fideszt támogatja a következő országgyűlési választáson, kilenc százaléknak pedig az, hogy lehet, nem megy el szavazni.
Az ellenzéki pártok támogatóinak bő kilenctizede szerint rossz irányba mennek a dolgok, és ezen a véleményen van a bizonytalan választópolgárok háromnegyede is. A társadalmi csoportok közül az idősek látják legkevésbé negatívan az ország helyzetét, de körükben is a többség, 58 százalék kedvezőtlen változásokat érzékel.
Az ellenzéki pártok szavazói megosztottak abban, hogy mi a választói döntésük motivációja. Fele részük alapvetően protest-szavazó, a Fidesszel szembeni véleményét fejezi ki voksával. Szinte ugyanekkora arányban – 47 százaléknyian – vannak, akik számára valamely ellenzéki párt programja vagy politikusa vonzó. Az MSZP és a Momentum táborában átlag feletti a Fidesz-ellenesség, míg a DK és a Jobbik táborában kevésbé meghatározó a Fidesz-ellenesség, jellemzőbb a vezetőkhöz és a programhoz való kötődés.
A kutatásból az is kiderül, hogy mennyire jellemző néhány jelző az egyes pártokra. A vizsgált jellemzők: modern, igazságos, problémamegoldó, újító, zöld, nyugatos, hagyományőrző, bátor, békés, szabadságorientált, építő. A kutatás megerősítette, hogy a Fidesznek sikerült teljesen átépítenie az elmúlt évtizedben imázsát. A lakosság szerint ugyanis ma a Fideszre leginkább jellemző a hagyományőrző, építő és bátor meghatározás, a legkevésbé pedig nyugatos és zöld. Az ellenzéki összefogás pártjai – együtt – pedig szinte valamennyi vizsgált jellemzőt lefedik, így az általuk alkotott koalíció potenciálisan egyszerre hagyományőrző, bátor, nyugatos és zöld. Vagyis az összefogás pártjainak közös programja – amely valószínűsíthetően eddigi programjaik egyeztetett summázata –, valamennyi NER-ellenes választópolgár számára valódi választási lehetőséget teremthet.
