Az Alaptörvény nem a tudományos viták eldöntésére szolgál
Az alkotmányban a tudomány és az oktatás szabadságának garanciái szerepelhetnek, nem pedig az állásfoglalás a tudományos vitákban. Így reagált a Hírklikknek Szentpéteri-Nagy Richard alkotmányjogász, politológus a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) biológiai osztályának a közeli napokban közzétett állásfoglalására. Ebben vitába szálltak az Alaptörvény áprilisban elfogadott 15. módosításával, amelyben a kormánypárti képviselők ismételten letették a voksukat „az ember férfi vagy nő” tétele mellett, kizárva ezzel minden lehetőséget, amely az úgynevezett köztes nemi jellegeket legalizálná. Így erősítették meg Orbán Viktor februári kijelentését, miszerint „Az ember vagy férfi vagy nő. És pont”. A tudósok viszont felhívták a figyelmet, hogy „az emberek nem elhanyagolható hányada olyan kromoszomális vagy anatómiai jellemzőkkel születik és/vagy fejlődik”, amelyek egyértelműen nem felelnek meg a „férfi vagy nő” hagyományos meghatározásának”. Hozzátették, jelen esetben még a legalacsonyabb értékekkel számolva is világszerte több millió emberről van szó. „Ha csak két biológiai nemet deklarálnánk az eltérések figyelembevétele nélkül, az marginalizálhatná azokat az embereket, akik nem illeszthetők be ezekbe a kategóriákba” – olvasható Magyarország 38 vezető biológusának közleményében.
„A biológiai nem rögzítettsége biztosítja a társadalom egészséges fejlődését és az alapvető közösségi normák fennmaradását”, érvelt a Fidesz. De helye van-e egyáltalán az Alaptörvényben egy ilyen megállapításnak?
Az alkotmányba ilyeneket nem szokás beleírni, mert a tudomány folyamatosan változik, és nem az az alaptörvény feladata, hogy eldöntsön ilyen vitákat. Egy demokratikus ország alkotmányában olyan alapvetéseket kell leszögezni, mint például az emberek közötti egyenlőséget. A szabadsághoz való jogot. Azt, hogy az állam szemében mindenki egyenlő, függetlenül attól, hogy férfi, nő, vagy akármilyen neme van. Minden ilyen kitételtől függetlenül, mindenkit egyenlőnek kell tekinteni. Nem tudom, száz évvel ezelőtt a tudomány hivatalos álláspontja még az volt, hogy a fajok között vannak különbségek, aztán eljutottunk odáig, hogy nemcsak egy emberi faj van, hanem azon belül léteznek rasszok is, mondván, hogy azokon belül a fehér rassz a felsőbbrendű. Kétszáz éve az volt a hivatalos tudományos álláspont, hogy a férfi magasabb rendű, mint a nő, mert a férfi okosabb, nagyobb az agya, és a nő nem képes bizonyos dolgokra. Mindezt csak azért említem, hogy megértsük, az emberiséget illetően is változik a tudomány hivatalos álláspontja. Ha most a tudósok szerint nemcsak két nem létezik, hanem azon belül is vannak interszexuális átmenetek, akkor ezt a jogrendszernek is illik figyelembe vennie. És itt utalnék vissza az alkotmányra: ha valaminek helye van a paragrafusok között az a tudomány és az oktatás szabadságának garanciái. Ahol ennél fontosabbnak gondolják azt leszögezni, hogy csak férfiak és nők „léteznek”, ott baj van, mert ez kizárólag csak az autoriter államokban fordul elő.
Ha Magyarországon valaki olyat mer állítani, ami a kormány álláspontjával ellentétes, azt nem veszik jó néven…
Pontosan így van. Tehát az alaptörvény kapcsán, most a kormány belemegy egy vitába, amiben úgy látszik, nem azonos álláspontot képvisel, mint a tudományos világ. Amikor kipattant az a támadássorozat, amelyet a Fidesz-KDNP a gender-őrület ellen indított, amikor az óvodások nemváltó műtétei ellen „hadakoztak”, a „csak férfi és csak nő” probléma is ugyanabba a folyamatba kapcsolódott. Ezzel csupán hangulatot akartak kelteni egy kisebbséggel szemben, akiknek ráadásul nincs is különösebben erős társadalmi támogatottságuk. Mégis úgy állítottaák be, mintha ők jelentenék a legnagyobb veszélyt az ország jövőjét illetően. Valójában nem azért támadja a kormány ezeket a „másneműeket”, mert bennük olyan politikai ellenfelet látnak, akik veszélyesek lennének a hatalmukra, és ezért le kell győzni őket, a hangulatkeltéssel többséget lehet teremteni a magyar társadalomban a szabadosság ellen, a Pride ellen. Ezekre a jelenségekre jól rezonál a magyar közvélemény jelentős része.
Aki kihúzza a talajt az ilyen hangulatkeltés alól, mire számíthat?
Valószínűleg semmi jóra. Ha az akadémia mégis vállalja ezt a konfliktust, mert úgy gondolja, hogy sérti a tudományos tényeket, akkor bátorságról tesz tanúbizonyságot, és jól teszi. Különösen, ha mondjuk ezt a nyilatkozatot nem a közgyűlés, hanem a szakma legjobbjait képviselő biológiai osztály teszi, amelynek kompetenciáját nem lehet kétségbe vonni. Ismerjük az előzményeket is, amikor most tavasszal a tudományos testület megalakulásának 200. évfordulójára készültek, az akadémikusok egy csoportja tiltakozott az ellen, hogy a miniszterelnök részt vegyen az ünnepségen. Ezt persze, hogy nem vette jónéven a kormány, amire csak rátett egy lapáttal Schmidt Mária megszólalása, aki egyenesen az akadémia „államosítását” javasolta. „Sztálinista intézménynek” minősítette az MTA-t.
Volt egy másik előzménye is: az akadémiai intézetek „megvétele”.
Így van. Az évfordulót megelőzően az állam „megvásárolta” az akadémiai intézetteket egy olyan nyomott áron, amelyet a testület kénytelen volt elfogadni. Az intézetek átkerültek a HUN REN szervezetébe, az MTA-nak ezek után már csak a „tekintélye” maradt meg.
Elképzelhetőnek tartja, hogy a tudósok érveinek hatására módosítsák az alaptörvény sokat bírált pontjait?
Ez biztosan meg sem fordul a törvényalkotók fejében. Talán egyszer, ha majd oda fogunk jutni, hogy legyen egy új, igazi alkotmányunk, akkor majd áltudományos tételeket biztosan nem fogunk beleírni. És nem arról fogunk vitatkozni, hogy kettő, három, vagy akár több nemű is lehet-e az emberiség.
Várható a mostani megszólalás után egy újabb támadási hullám az MTA ellen?
Egészen biztos vagyok benne, hogy támad majd egy újabb vita a testület és a kormány között, ami a jelenlegi belpolitikai helyzetben akár még jól is jöhet a Karmelitának. Nagy a valószínűsége, hogy valamelyik megmondó ember megkapja a feladatot, és bele fog kötni abba, hogy az akadémia politikailag nem független nyilatkozatokkal lép a nyilvánosság elé. Ebből azután kikerekedhet egy újabb vita, addig se beszélünk majd a vonatok késéséről, meg az egészségügy szörnyűséges állapotáról. Amíg rágja a közvélemény ezeket a gumicsontokat, addig sem kell kormányozni, lehet szítani a gyűlöletet, lehet ellenséget gyártani, és az ellenséget legyőzni.
