Az Alkotmánybíróság is elutasította az eutanázia népszavazási kérdéseit

„Népszavazás: az Alkotmánybíróság nem-telen döntése” – ezzel a címmel írta azt a bejegyzését Karsai Dániel, amelyben tudatta, hogy az Alkotmánybíróság szerdán közzétett két határozatával helybenhagyta a Kúriának az aktív eutanáziáról szóló népszavazás kérdéseit elutasító döntéseit. 

Az alkotmányjogász-ügyvéd azért kezdeményezte a referendumot, hogy azok a halálos betegek, akik állapotuk miatt elviselhetetlen, az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen szenvedést élnek át, legalább haláluk idejét és módját méltósággal választhassák meg. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) arra hivatkozva, hogy az élethez való jog sérthetetlen, úgy ítélte meg, ilyen kérdés nem bocsátható népszavazásra. Az elutasító döntés ellen felülvizsgálati kérelemmel élt, a Kúria is helybenhagyta az NVB döntését. Ahogyan most az Alkotmánybíróság a Kúriáét.

A közzétett kúriai döntés szerint az emberi élet és méltóság oszthatatlan egysége miatt nem képzelhető el olyan szabályozás, amely az Alaptörvény módosítása nélkül biztosíthatná a népszavazás alapján megalkotandó törvény érvényesülését. És mivel a Kúria szerint az élethez való jog abszolút jog, ezért még az emberi méltóság védelme sem törheti át.

„Más szavakkal kifejezve: a Kúria kötelességé tette az életet. Még azok számára is, akiknek az élete csak értelmetlen szenvedés halálos betegségük miatt" – jegyezte meg Karsai Dániel. 

Tehát az Ab és a Kúria szerint is Alaptörvényt kellene módosítani az életvégi döntések jogának bevezetéséhez. „A népszavazás ezekkel a kérdésekkel ellehetetlenült” – jelentette ki az alkotmányjogász, aki szerint két esetben kell higgadtnak maradni: ha szerencse vagy balszerencse ér valakit. 

Karsai Dániel megígérte, hogy részletes elemzéssel és a további lépésekkel kicsit később, a kollégákkal való egyeztetés után fog jelentkezni. Elöljáróban annyit elmondott, hogy az ítéletekhez számos párhuzamos véleményt fűztek az alkotmánybírók. „Szinte kivétel nélkül azt kifogásolták, hogy alkotmányjogi érvelés, hát az nincs bennük” – tette hozzá. 

Nem csak emiatt kell higgadtnak maradnia Karsai Dánielnek. Ahogy arról a Hírklikk is beszámolt az alkotmányjogász a méltó életvégi döntésért folytatott küzdelmében pár nappal ezelőtt is elutasítást kapott, ezúttal Sulyok Tamástól. Karsai Dániel azt kérte az államfőtől, hogy nyilvánosan nyilatkozzon arról, kegyelemben részesíti az embertelen szenvedésnek kitett halálos betegek életvégi döntéseinek végrehajtásában segédkezőket. Sulyok döntésében arra hivatkozott, hogy ez a lépés elvonná az Országgyűlés jogalkotói és a bíróságok ítélkező hatáskörét. Az elnöki kegyelmi jogkör ilyen gyakorlása továbbá ellentétben lenne ezen hatáskör különleges, utólagos és egyedi jellegével, illetve egy ilyen nyilatkozat arra bátoríthat embereket, hogy elkövessék az öngyilkosságban való közreműködés bűncselekményét.

Az államfő álláspontjával nem értett egyet az alkotmányjogász-ügyvéd, mert szerinte a kérdéses nyilatkozat megtétele nem vonná el a kegyelem egyedi jellegét, hiszen minden ügyet önállóan meg kell vizsgálni. „Az Országgyűlés és a bíróságok hatáskör-elvonása sem megfelelő érv, ugyanis Alaptörvénybe ütköző elítélést a köztársasági elnök megsemmisíthet. Minden ügyben egyedileg döntve, de akár rendszeresen egy azonos témában. Az, hogy az elnöki nyilatkozat esetlegesen arra biztathatna egyeseket, hogy segítsenek mások életének méltó befejezésében, nem hátrány, hanem előny. Ha esetleg így lenne, kevesebben kényszerülnének emberhez nem méltó módon befejezni életüket” – írta Karsa Dániel.