Az állam nem viselkedik tisztességes munkáltatóként, a szakszervezetek tiltakoznak

A Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda hétfőn társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslat változtatna a szabályokon. Eddig a munkáltató a dolgozó írásbeli kérelmére levonta a munkavállalók béréből a szakszervezeti tagdíjat, majd átutalta a munkavállaló által megjelölt szakszervezetnek vagy más érdekképviseletnek. A javaslat értelmében a törvényben ettől eltérő kivételeket határozhatna meg az állam, és önmagát gyakorlatilag mentesítené a tagdíjutalási kötelezettség alól – szúrta ki a 444.

Meg is jelölte, mely szakszervezeteknek nem utalnának tagdíjat a munkavállaló kérésére sem: a közalkalmazottak szakszervezeti vagy érdekképviseleti szervezeteinek, a kormánytisztviselők, a köztisztviselők, a honvédelmi alkalmazottak, az állami fenntartású egészségügyi szolgáltató az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló dolgozók, a köznevelésben foglalkoztatottak szakszervezeteinek. A javaslatot augusztus 15-ig, mindössze egy hétig lehet véleményezni, ami nem tűnik túl baráti lépésnek a nyaralási szezon kellős közepén. Ha ebben a formában életbe lép, akkor várhatóan a szakszervezeti tagoknak kell gondoskodniuk arról, hogy a tagdíj eljusson a szervezeteikhez, az állam ebben nem venne részt.

A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke emlékeztetett rá, már 2010 óta napirenden van az a fajta elképzelés, hogy a szakszervezeti tagdíj-levonást megváltoztassa az állam, erről már lehetett információkat hallani. Csóti Csaba szerint azt kell látni, hogy itt egy olyan típusú szemléletváltásról van szó, amiről nehéz azt mondani, hogy nem diszkriminatív. Hiszen míg a versenyszféra munkavállalói körében továbbra is kötelező marad ez a fajta szolgáltatás, csak a közszféra munkavállalói többsége számára szűnhet meg. A szöveg jelen állapotában nem tiltja meg, hogy az állam levonja ezeket a tagdíjakat, de nem is teszi kötelezővé. Magyarán pro forma egyezzen meg a szakszervezet a helyi munkáltatóval, mondjuk a tankerülettel, hogy az levonja-e a tagdíjakat vagy sem, aztán majd lesz valami. 

Az a rendszer, amelyet arra köteleznek, hogy levonja a tagdíjat – ahogy eddig is történt –, abból indult ki, hogy egy konszenzuális demokráciában a szociális partnerek együttműködnek egymással, tehát az egyik szociális partner segítséget nyújt a munkavállalói oldalnak abban, hogy ezt a fajta rendszert fenn tudja tartani. Az állam most úgy döntött, hogy ő, mint munkáltató, hoz önmagára nézve egy olyan kivételezési lehetőséget, hogy erre ne legyen kötelezhető. Az állami fellépés lényege, hogy ő maga nem viselkedik tisztességes munkáltatóként, miközben egyébként elvárja a nem állami munkáltatóktól, hogy ők tisztességesen viselkedjenek.

A SZEF mindenképpen tiltakozni fog e rendelettervezet ellen – erősítette meg az elnök. Sokatmondónak tartják, hogy ismét nem tartották be a szociális párbeszédet, nem keresték meg a közszféra szakszervezeteit, hogy egyeztessenek a javaslatról. Ehelyett úgynevezett társadalmi egyeztetést hirdettek, amit a jövő héten le is zárnak. Az eddigi gyakorlat alapján, tudjuk jól, hogy ez nem is valódi egyeztetés, hanem véleményezés – mutatott rá Csóti Csaba. Vagyis kitesznek valamit a honlapjukra, várják rá a véleményeket, aztán majd a véleményekkel lesz, ami lesz. 

A szociális párbeszéd ezzel szemben három oldalú egyeztetés, egymást követő és elhúzódó tárgyalások sorozata. „Az, hogy adott esetben ezzel kapcsolatban a tiltakozáson kívül milyen típusú döntéseket hozunk, vagy, hogy a nem szociális partneri egyeztetésben részt fogunk-e venni, ezután fog kiderülni” – mondta a SZEF elnöke. Hozzátette, amennyiben életbe lép ez a fajta szabályozás, a szakszervezeteknek át kell alakítaniuk a szakszervezeti díj beszedésű rendszerüket, ami egy elhúzódó, macerás és költséges adminisztratív feladat. Itt nem arról van szó, hogy nem lehet beszedni a tagdíjat, hanem arról, hogy egy újabb nehézséget állítanak a szakszervezetek elé. Meg lehet nézni például a pedagógusokat, akik elhúzódó sztrájktárgyalásokon vesznek részt, eközben tart a tiltakozás a magyar kormánnyal szemben, és most még a nyakukba vehetik ennek a problémának a kezelését is, szinte egyik pillanatról a másikra. A törvény január elsejével lépne életbe. Nyilvánvaló, hogy a szakszervezetek számára ez nem elfogadható szabályozás, de a következő lépésekről még csak ezután döntenek.  

„A tervezet hétfőn délután került fel a kormányoldalra, a szakszervezetek pedig demokratikus szervezetek, tehát nem egy konföderációs elnök mondja meg, mi történjen. Ám a szakszervezetek számára most újra láthatóvá vált, hogy a kormány nem a konszenzuális demokrácia alapján szeretne a saját foglalkoztatottjaival viselkedni. Ezt eddig is tudtuk, de most erőteljesebbé tették” – szögezte le Csóti Csaba.   

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint ők már szembesültek a problémával, mert kimaradt az új pedagógus életpályára vonatkozó végrehajtási rendelettervezetből is. Totyik Tamás elmondta, az erről szóló egyeztetésen a szakszervezetek már jelezték is ezt. Így számukra csak az volt kérdéses, mikor akarja a kormány meglépni ezt. Egyértelmű, hogy a kormány minden eszközzel el akarja lehetetleníteni a szakszervezeteket, a működésüket olyan feltételek közé akarja szorítani, ami a tagság csökkenését eredményezi. 

A PSZ is diszkriminatívnak tartja ezt a tervezetet, számukra a kérdés az, hogy miért csak az állami szférára vonatkozóan teszi ezt a kormány. A PSZ elnöke elmondta azt is, a Magyar Államkincstár (MÁK) a szakszervezetektől két százalékot levont akkor, amikor utalta nekik a befolyt tagdíjakat, tehát anyagi kár a kincstárt nem érte. Ha a MÁK úgy érzi, keveset vont le, akkor meg is emelhette volna a kezelési költséget. De egyértelmű, hogy a kormány ki akarja vezetni a szakszervezeteket az állami szférából, a valódi szakszervezeteket a lehető leggyengébb helyzetbe akarja hozni, és a tipikusan fasiszta államra jellemző korporatív szervezeteket akarja megerősíteni. 

Totyik Tamás felidézte, hogy a szakszervezeti törvény kivéreztetése már a 2000-es évek elején megkezdődött, ez egy általános, de egyre erősödő folyamat. A jogászokkal való egyeztetés után a törvénytervezetet diszkriminatív volta miatt feltehetően az Alkotmánybíróságnál fogják megtámadni. Nemzetközi fórumokhoz is fordulnak, mert segítségükkel kívánják elérni, hogy a kormány fejezze be a szakszervezetek ellehetetlenítését. Az elnök szerint nyilvánvaló. hogy a szakszervezetek másfél éve tartó tiltakozására válaszolt ezzel a kormány. Totyik Tamás úgy vélte, miután az ellenzéket már lenullázták, a szakszervezetek az ellenállás utolsó bástyái. Még akkor is azok, ha egyértelművé tették, hogy a kormány megbuktatása a politikai pártok feladata, amihez a PSZ nem asszisztál. 

A PSZ elnöke szerint át kell majd gondolniuk, milyen szervezeti lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy továbbra is fenntartsák az érdekképviseletek működőképességét. Emlékeztetett rá, a már megkezdett országjárásuk eredményeképpen nagyon sok új belépő lett. Úgy fogalmazott, „lehet, hogy attól is megijedt a kormány, hogy ezzel megkezdődött a megerősödésük. Ez a kormányzati lépés tipikusan a szakszervezetek elleni bosszúhadjárat része, a cél a szakszervezetek jogosítványainak teljes kiürítése”. A PSZ elnöke hozzátette, a sztrájkkövetelések közé fel fogják venni a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló törvénytervezet visszavonását.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának ügyvivője kifejtette, az ő szakszervezetük tagságának fele fizeti a tagdíjat saját átutalással, és csak a másik fele úgy, hogy a munkáltató levonja azt. Épp most kezdett ez utóbbi csoport száma nőni. Ennek az az oka, hogy akik az utóbbi időben léptek be a PDSZ-be, már nyíltan vállalják ezt, már nem akarták titkolni tagságukat a munkáltató elől. Korábban ugyanis sokan tartottak attól, retorzió érheti őket, ha a munkáltató megtudja, szakszervezeti tagok. A PDSZ mindig is érezte a szakszervezet elleni hangulatot, ezért is volt a tagdíjbefizetés kezdetektől fogva alternatív. A PDSZ ügyvivője szerint egyértelmű, hogy a szakszervezeteket ezzel a törvénytervezettel a földbe akarják tiporni, ki akarják őket véreztetni. Ezt a szakszervezeti mozgalom elleni egyértelmű támadásnak tekinti.