Az állam szigorúan ellenőrzi az iskoláknak szánt adományokat is

Bár a BM-utasítás a belügyminiszter irányítása, felügyelete alatt álló szervek és intézmények részére felajánlott adományok elfogadásának rendjéről szóló szabályzat kiadásáról már az idén, június 25-én megjelent, igazából most verte ki a biztosítékot. Egy alapítvány ugyanis az iskolai csoportbontást szerette volna finanszírozni belőle, de erre nem kapta meg a Klebelsberg Központtól az engedélyt. 

De nézzük, mi is van pontosan az utasításban! Az új szabályok értelmében a tankerületi fenntartásban lévő köznevelési intézményeknek és a tankerületi központoknak szánt adományokról bruttó kétmillió forint érték alatt a tankerületi központok igazgatói dönthetnek, kivéve, ha az adományozó természetes személy, civil szervezet, illetve nem belföldi önkormányzati vagy állami többségi tulajdonban lévő gazdasági társaság.

Ha az adomány értéke meghaladja a bruttó kétmillió forintot, továbbá, ha az adományozó például természetes személy vagy civil szervezet, az adomány elfogadásáról a Klebelsberg Központ elnöke, Hajnal Gabriella dönt.

Megkérdeztük minderről a szakszervezeteket is. Totyik Tamás, a PSZ elnöke azt mondja, rendkívül felháborítónak tartja, ha az iskolának van egy alapítványa, és az 2 millió egyszázezer forintért játszótéri elemeket akar az iskolába venni, amire a szülők dobták össze a pénzt, akkor külön engedélyt kell kérni a Klebelsberg Központ elnökétől, hogy ezeket az elemeket felállíthassák az udvaron. 

A PSZ elnöke azt érti, hogyha egy iskola valamilyen alapítványi támogatásból egy ingatlant kap, vagy olyan eszközt, aminek a fenntartása plusz költséggel, többletkiadással jár, akkor ezt engedélyeztetni kell, feltételhez kötik. De az, hogy minden támogatást külön kell engedélyeztetni, utoljára a pártállam idején fordult elő.

Mindehhez azt is hozzátette, hogy most már az iskolák az alapítványokkal szokták megvetetni a fénymásolópapírt, a fénymásolót, laptopokat, okostáblákat sok esetben, és ezeket is engedélyezni kell. 

Mivel az utasítás elég homályosan van megfogalmazva, sokak számára az is aggályos, hogy esetleg például a tankerületi vezető a döntéskor azt is mondhatja, hogy nem ennek az iskolának, hanem egy másiknak adjuk, mert ott nagyobb szükség van rá. Emiatt azonban senkinek nem kell aggódnia, a Klebelsberg Központ a Népszava kérdésére közölte, a BM utasítása arra nem ad lehetőséget, hogy az adomány más intézményhez kerüljön, mint ahová az adományozó szánta. Ha az adomány célját, rendeltetését – ez tipikusan a pénzbeli adományok esetében fordul elő – az adományozó nem jelöli meg, úgy annak felhasználásáról, a kedvezményezett szerv gazdasági, pénzügyi vezetője javaslatainak figyelembevételével, az adomány elfogadására jogosult személy dönt – tették hozzá. Vagyis, ha például egy magánszemély úgy adományoz pénzösszeget egy iskolának, hogy nem mondja meg, pontosan milyen célból adja, nemcsak annak elfogadásáról, hanem a felhasználásáról is a KK dönt az iskolavezetés helyett.

Totyik Tamás szerint azzal, hogy az adományozási szándékot az iskoláknak be kell jelenteniük a tankerületeknek és a KK-nak, ráadásul nem is dönthetnek saját hatáskörben azok elfogadásáról, a BM az állam mindenre kiterjedő kontrollját akarja erősíteni.

Ezt gondolja Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője is. Szerinte folyamatosan kontrollálni akarják, hogy honnan és kik támogatnak intézményeket, és így ebbe a körbe a tankerületek is belekerültek. Mindenre rá akarnak tenyerelni, az alájuk tartozó intézmények utolsó ágára is. A kontroll a lényeg. A célja pedig az, hogy pontosan tudják, honnan jönnek be támogatások. „Infohalászatról” van szó, hogy utána lehessen majd címkézni, „már megint pénzelik a ballibsi akárkiket”.  Egyébként az utasítás megint tovább csökkenti az intézményi autonómiát. És indokolt felhívni az adományozó figyelmét is arra, hogy az adomány pontos célját meg kell jelölni, mert különben a felhasználásról a tankerület dönt.