Az ársapka helyett marad még az úszósapka Budapest fürdőin – sem bezárás, sem elbocsátás nem várható

„Szeptembertől a fürdők túlnyomó többsége szükségesnek látja a szolgáltatások drasztikus korlátozását, ami tovább csökkentheti a keresletet, és így a bevételeket is. A felmérés azt is visszaigazolta, hogy a fürdők harmada vagy 50 százaléka bezárásra kényszerül a következő év első feléig" – nyilatkozta az InfoRádiónak Kántás Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség elnöke. 

Véleménye szerint amellett, hogy megnőttek az energiaárak, jelentős vendégforgalom-visszaeséssel is számolni kell – a Magyarországtól keletre fekvő országokból sokan éltek a hazánkban hozzáférhető gazdag fürdőlehetőségekkel; az utóbbi hónapokban azonban 20-50 százalékos volt a látogatószám-csökkenés a várthoz képest.  

Veszélyben van Hévíz, Bük, Sárvár, Debrecen, Hajdúszoboszló, Nyíregyháza, Harkány, Gyula, de nyilván mindenhol gőzerővel azon dolgoznak, hogy a folyamatos működés feltételeit biztosítsák – mondta. Hozzátette, a túlélés záloga lehet, ha egy-egy helyen sikeresen váltak le a földgázról, vagy a gázra és a villamosáramra vonatkozó szerződéseik a következő évben is érvényesek.

Nemzetközileg is ismert, hogy Budapest a fürdők városa – de vajon az marad 2023-ban is? 

„Bár a szerdai testületi ülésen egyelőre nem került szóba a fővárosi fürdők kérdése, de Szűts Ildikótól, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatójától kapott információk szerint a fürdők kiemelkedően sikeres első félévet zártak” – mondta a Hírklikknek Bősz Anett. Olyannyira, hogy még a fővárosi turizmus átlagszámait is jelentősen meghaladták – tette hozzá a főpolgármester-helyettes. A lebonyolított vendégforgalom még a fürdők vezetését is meglepte. „A 2019-es vendégforgalom több mint 80 százalékát már realizálták az idén. Szűts Ildikótól azt is megtudtuk, hogy a BGYH vendégforgalmánál szinte nem létezik az árérzékenység. Ez egyrészt sajnálatos tény, mivel azt jelzi, hogy a magyar vendégek visszaszorultak a látogatottságban, hiszen a magyar pénztárcához mérten borsos áron lehet belépőjegyet váltani. A külföldiek körében viszont hallatlanul népszerűek a fővárosi fürdők szolgáltatásai.”

Az idill azonban korántsem örök. Az első nyolc hónap sikere ellenére a villamosenergia- és a gázár növekedése negatív hatású, ami brutális mértékben jelentkezik 2023-ra a budapesti gyógyfürdők működésében is. 

„A már lefolytatott közbeszerzési eljárásokat követően az látható, hogy a villamosenergia ára jövőre a 2021-es ár hétszeresére, a földgáz ára pedig 18-szorosára fog nőni. Az idei évben ezen energiaárak tervezett költsége tervezetten 1,4 milliárd forint, az említett árakkal számolva 2023-ra már 4 milliárd várható” – sorolta a drasztikus növekedés adatait a főpolgármester-helyettes.

S hogy ezt ki fogja állni? Ez egy nagy kihívás – érkezett a válasz. Keresik a megoldásokat, tudva, hogy dinamikus beavatkozás szükséges. Egyet leszögeztek: nem kényszerülnek bezárni fürdőket, „de a vendégforgalom és a szolgáltatások igénybevételét kielemezve az elképzelhető, hogy egyes szolgáltatásokat időbeni korlátozással szabályoznak. Másik alternatíva a nyitvatartási idő optimalizálása.”

A területért felelős városvezetőként megnyugtató szándékként nyugtázta, hogy a BGYH részéről „senkit sem szeretnének elmozdítani az állásából. Az intézményi kollegialitást jól jellemzi egy apró gesztus, amit Szűts Ildikó osztott meg velem. Még a Covid-járvány idején például olyan költségkímélő ötletekkel álltak elő és teljesítettek is a dolgozók megtartása érdekében, mint például a fürdők kollektív, saját kezű kifestése.” 

Bősz Anett közölte azt is, hogy természetesen minden rendelkezésre álló segítséget megadnak a fürdők fenntartásához, „de azt látom, hogy nagyon szépen menedzselik a válságot” – magyarázta a Hírklikknek Bősz Anett főpolgármester-helyettes.