Az egészségügy lehet a banánhéj, amin Orbán elcsúszik

„Mostanában kezd kiderülni, hogy minek volt az egész, hiszen közjogi értelme nem nagyon volt a felhatalmazási törvénynek: Orbán – a kétharmadával – eddig is azt csinált, amit akart, és ezután is azt csinálhat” – reagált kérdésünkre Szentpéteri. Hozzátette, hogy ennek fényében érthetetlen az áterőltetése.

Az ellenzéket akarta csőbe húzni

Emlékeztetett arra, hogy amikor a közelmúltban Szijjártó Péter interjút adott a CNN-nek, az amúgy jól tájékozott sztárriporter, Christina Amanpour is annak okát próbálta firtatni, hogy ha mindenütt másutt dolgozik ebben a járványos időszakban a parlament, akkor Magyarországon miért nem. Szijjártó pedig jogosan válaszolhatta, hogy nálunk is tart üléseket, június 30-ig ülésezni is fog.

De mi szükség volt a felhatalmazási törvényre, ha a Parlament ugyanúgy ülésezik, mint eddig, akkor ugyanaz folyik, mint eddig? – tettük fel a kérdést. Szentpéteri szerint, „azok az értelmezések tűnnek igaznak, amelyek szerint a cél az volt, hogy behúzzák az ellenzéket a csőbe, mintha Orbán azért találta volna ki ezt az egészet, hogy kommunikálhassa: az ellenzék nem vesz részt az országmentő tevékenységben”. Szerinte az ellenzék  azonban nem tehetett mást, mint hogy beharapta a horgot, s leszavazta nem csak házszabálytól eltérést, hanem a törvényre is nemet mondott. „Ez egy politikai csapda volt, de jó, hogy belement az ellenzék, morálisan ez volt ugyanis az egyetlen  lehetősége” – vonta meg a tanulságot.  

A magyarok nem...

Egyértelmű, hogy Orbán első reakciója az volt, miként tud ebből a járványból politikai hasznot húzni. És ez eddig  be is jött neki, pedig még megindokolni és megmagyarázni sem tudta, hogy miért van erre szüksége. Mert ugyan nemzetközileg borzasztó károkat okozott ez a nagyon rossz szájízű törvény, s nem is lehet annyi fronton megvédeni, ahány oldalról – Jean Claude Junckertől  Ursula von der Leyenen át az Európa Tanács főtitkáráig, a Néppárt elnökéig,  Donald Tuskig, sőt, már a németekig – támadják. Nemzetközileg tehát kifejezetten hibás lépés volt Orbán számára, ugyanakkor belpolitikai téren, a 2022-es választást szem előtt tartva, a saját szempontjából jó volt. Még akkor is, ha ezzel jottányit sem segíti a koronavírus-járvány elleni védekezést.

...de a külföld már érti

De vajon visszaüthet-e? Nagyon gyakran – a tapasztalatok azt mutatják – ilyen és hasonló válságos helyzetek kezdetén, a hatalmon lévők népszerűsége nő, de utána csökkenni szokott, van, amikor egyenesen bezuhan – vetettük fel. „Valóban egy ilyen válság vagy megerősíti az autoritét kormányt vagy elveszi a legitimitását. Nem tudjuk a választ” – szögezte le Szentpéteri, aki egy – általa távolinak mondott – példával illusztrálta mondandóját. Amikor először masíroztak Sólyom László köztársasági elnöki ideje alatt a Várban egyenruhás, bakancsos kopaszok, Magyarországon csak annyi volt a reakció, hogy menjenek a Kossuth térre, a Parlament elé. Ugyanakkor másnap az egész világsajtó tele volt a hírrel, még egy melbourne-i lapban is megjelent. Mint tudjuk, ebből alakult ki utóbb a Magyar Gárda. A magyar közvélemény akkor sem értette, hogy mi készülődik, de a nemzetközi igen. Most is az van, hogy idehaza még viszonylag kevesek értik, hogy rossz irányba mennek a dolgok. A külföld azonban már érti.

Hosszú távon árthat Orbánnak

„A válaszom tehát: hosszú távon árthat Orbánnak és a Fidesznek is” – mondta. Szerinte belpolitikai téren az üthet vissza, ha a válság nincs kellően kezelve, s a miniszterelnök és a kormánya nagyon nem tűnik kompetensnek a járvány kezelésében. Eddig mindig úgy mutatta Orbán, hogy ért a kormányzáshoz, de most egész egyszerűen, nem folyik kormányzás, a válságkezelés pedig nem zajlik jól. Orbánnak csak a politikai taktikai lépéseken jár az agya, nem a válság kezelésén. Egyelőre azonban úgy néz ki, hogy a közvélemény támogatja a kormány lépéseit. Ami nem csoda, ilyen időkben az emberek általában erős kormányra vágynak. Orbánék pedig igyekeznek mutatni magukról, s van is olyan közvélemény-kutatási adat, ami szerint erősödött a támogatottságuk.

Az egészségügy lehet a banánhéj

Ugyanakkor a húsvéti ünnepek alatt, az egészségüggyel történtek közvetve emberek százezreit is negatívan érinthetik – vetettük fel, példaként említve, a saját embereiknek számító kórház-főigazgatók menesztését, az érthetetlen méreteket öltő kórházi ágykiürítéseket, a terápiák – köztük rákos betegek kezelésének – beszüntetését, a krónikus betegek – köztük idősek, magatehetetlenek és demensek hazaküldését, vagy akár a legutóbbi fejleményt: az ilyen betegeknek az amúgy is a fertőzés kiváló terepének számító idősotthonokba szállítását. „Még nem lehet kimondani, hogy ez lesz a banánhéj, de könnyen lehet, hogy ezen csúszik majd el Orbán és a Fidesz” – reagált Szentpéteri. Szerinte nagyon látható a kapkodás, például először azt kommunikálták, hogy mobilkórházakat fognak felhúzni, egy fel is épült, Orbán ott demonstratívan le is vizitált, majd azután jött az ágykiürítéses rendelet. „Kapkodás folyik, nem rendes válságkezelés, ez is azt mutatja” – húzta alá.

Egy szó, mint száz, ez az egész utóbb visszaüthet, de egyelőre még korai kimondani, hogy hová vezet Orbán és a Fidesz számára a koronavírus-járvány és annak a kezelése. Nagyon hosszú válság elé nézünk, hetekig-hónapokig eltarthat még a jelenlegi helyzet. „Egy biztos: az utcára nem fognak kimenni tüntetni a felháborodott emberek, már csak a kijárási korlátozások miatt sem. S Orbánék erre is játszanak” – fejtette ki véleményét a szakértő.