Az egészségünk is veszélyben lehet a milliárdos károkat okozó, hamis élelmiszerek miatt

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) kommunikációs koordinátora az InfoRádióban azt mondta, csak Magyarországon évente mintegy 16 milliárd forintos bevételkiesést és több mint 270 munkahely megszűnését okozza az élelmiszer- és italhamisítás, uniós szinten pedig évente több mint 2,2 milliárd eurós veszteség éri a gazdaságot és csaknem 5700 munkahely szűnik meg a hamisítók tevékenységének következtében.

Horváth Balázs szerint az egyik legfőbb problémát az okozza, hogy az eredeti termékek gyártói komoly mennyiségű bevételtől esnek el, továbbá aggasztó jelenség, hogy a hamisítók egyre gyakrabban és egyre több termék esetében megtévesztik a fogyasztókat, akik sokszor nem a megfelelő helyen vásárolnak, hanem kétes forrásból szerzik be az árúkat.

A legtöbben azt gondolják, hogy inkább a luxustermékeket vagy a nagyon magas árú cikkeket hamisítják, de Horváth Balázs tájékoztatása szerint bármilyen élelmiszer érintett lehet, legyen szó süteményekről, édességekről, tésztafélékről, sajtokról, olívaolajról, chipsekről vagy szeszes italokról.

A hatóságok természetesen igyekeznek fellépni a hamisítókkal szemben. Tavaly az Europol és az Interpol által koordinált műveletben összesen 29 európai ország különböző bűnüldöző hatóságai – együttműködve az élelmiszer- és italgyártókkal – 22 ezer tonna élelmiszert és mintegy 850 ezer liter italt (főként alkoholos) foglaltak le mintegy százmillió euró értékben.

Az SZTNH kommunikációs koordinátora elmondta: az étel- és italhamisítás esetében alapvetően három fő probléma azonosítható a tapasztalatok alapján. Első helyen az egészségügyi kockázatokat említette meg, és figyelmeztetett arra, hogy bizonyos hamisított termékek olyan anyagokat, összetevőket is tartalmazhatnak, amelyek betegségeket okozhatnak vagy károsíthatják a szervezetet. Negatív következményként számolni kell a gazdasági károkkal is, amelyek főleg a gyártókat és forgalmazókat érintik nagyon érzékenyen.

Horváth Balázs fontos szempontnak nevezte Európa kulináris örökségét is, amely ugyancsak veszélyben van a hamisítások következtében. A boroktól a hagyományos élelmiszerekig használt földrajzi árujelzők (GI: geographical indications) segítenek a fogyasztóknak abban, hogy megbízható, minőségi termékeket válasszanak, a termelőknek pedig abban, hogy eredetükre építve, hatékonyabban értékesítsék termékeiket.

Ezek a jelölések oltalmazzák azon termékek nevét, amelyek meghatározott régiókból származnak, és minőségüket vagy jellemzőiket elsősorban a földrajzi környezetnek köszönhetik. Itthon ilyen a tokaji bor, a kalocsai paprika vagy a gyulai kolbász is.

Az Európai Unióban jelenleg több mint 3600 termék rendelkezik földrajzi árujelzővel. Az SZTNH kommunikációs koordinátora hangsúlyozta: olyan élelmiszerek, italok tartoznak ebbe a kategóriába, amelyeknek évtizedekre, évszázadokra visszamenően nagy hagyománnyal rendelkeznek Európában, és a hamisításokkal nemcsak a gazdaság vagy az előállító károsul, hanem ezeknek a termékeknek a megítélése is megkérdőjeleződhet.

Horváth Balázs úgy fogalmazott, „az éremnek két oldala van”, ezért egyrészt azt tanácsolják a gyártóknak, hogy lássák el a csomagoláson olyan megjelölésekkel a termékeiket, amelyek révén a vásárlók tudni fogják, hogy eredeti terméket vesznek. A másik oldalon pedig a fogyasztókat arra buzdítják, hogy csak ezeket a hitelesített vagy megjelölt élelmiszereket, italokat keressék.

Az EUIPO kampánya gyakorlati tanácsokat ad a fogyasztóknak azzal kapcsolatban, hogyan védhetik meg magukat a hamisított termékektől.

– Erősen ajánlott, hogy hivatalos kiskereskedőktől és forgalmazóktól, valamint a márkák saját, hivatalos weboldalain vásároljanak.
– A termék címkéjének és eredetének ellenőrzése, valamint a tanúsító védjegyek (mint például a Kiváló Minőségű Élelmiszer) megkeresése szintén segíthet a termék eredetiségének igazolásában.
– Fontos továbbá gondosan megvizsgálni a csomagolást és magát a terméket is, mivel a hamisítványok gyakran tartalmaznak kivitelezési vagy helyesírási hibákat.
– További segítséget nyújthatnak az olyan hitelesítő eszközök, mint a QR-kódok és a hologramok.

Az EUIPO jelentése rámutat arra is, hogy a hamisított termékek gyártása és forgalmazása gyakran kapcsolódik a szervezett bűnözéshez. Olyan tevékenységekhez, amelyek nemcsak aláássák a vállalkozásokat, hanem veszélyeztetik a fogyasztók egészségét és hozzájárulnak más súlyos bűncselekményekhez, mint például a pénzmosás, a kiberbűnözés vagy a csalás, sőt, a terrorizmus finanszírozásához is.