Az élhető városért szaporodnak a zebrák Budapesten
A főváros régi, több mint hatvan éves adósságát törleszti azzal, hogy az utóbbi időszakban új zebrák létesültek többek között a Blaha Lujza téren, a Nyugati téren, a Boráros téren, az Orczy úton. Ezzel indokolta a Hírklikknek a zebraépítési „lázat” Balogh Samu várostervező, a főpolgármester kabinetfőnöke. Utalt rá, hogy hamarosan akadálymentesen, kényelmesen és gyorsabban lehet majd átkelni az Astoriánál is az új, jelzőlámpás zebránál.
Miért döntött úgy a főváros, hogy ahol lehet, igyekszik kiküszöbölni az aluljárókat? Néhány évtizede ezek a forgalmas csomópontok alatti átjárók adták Budapest világvárosi jellegét.
– Igen, ezt korábban, a hetvenes években még így gondolták a főváros vezetői. Akkor az volt a cél, hogy a gépkocsiforgalom áthaladását segítsék a forgalmas csomópontokban, most azt szeretnénk, hogy a város minél élhetőbb legyen: az emberek sétálhassanak, biztonságosan át tudjanak kelni a forgalmas kereszteződésekben is.
Annak idején is a gyalogosok védelme volt a jelszó…
– Azóta megváltozott a városi közlekedés ritmusa. Nekünk is a közlekedők biztonsága a legfontosabb, de valamit kellett tennünk, mert Budapesten hetente átlagosan egy gyalogos vagy kerékpáros hal meg közlekedési balesetben. Alaposan felmértük a helyzetet, konzultáltunk a kerületek lakóival is. Az így begyűjtött javaslatok alapján ebben a ciklusban eddig ötven csomópontban alakítottunk ki új átkelőket. Ahol a forgalom megkívánta, mint például a Blaha Lujza téren, ott akár három új gyalogos átkelő is épült.
Az utóbbi években kétségtelenül jobban figyelnek a gépkocsivezetők a gyalogos átkelőkre, mégis előfordulnak a zebrákon is gázolások.
– Nagyon felgyorsult az élet. Mindig sietünk valahová. Az emberek türelmetlenek, ha messzinek találják a legközelebbi zebrát, inkább megpróbálnak átszaladni a túloldalra. Pedig ők a legvédtelenebbek, nincs se sisakjuk, se légzsákjuk, se kaszni körülöttük. A felméréseinkből kiderült, hogy a budapestiek élhető, „gyalogolható” városban szeretnének lakni, ami abból is látszik, milyen népszerűek lettek a vendéglők, a kávézók utcára telepített teraszai.
Tény, hogy az aluljárók lépcsői sokak számára kerülendő akadályt jelentenek.
– A 3-as metró felújításakor hét csomópontban tizenhét zebrát építettünk, mert számos állomásnál szükség volt erre. A Lehel tér környékén a piacra igyekvők körében napok alatt népszerű lett a felszíni átkelési lehetőség. Személyesen is beszéltem néhány önkormányzati képviselővel, akik csodálkozva mondták el, mennyire megszerették a helyiek az új zebrákat. Mostanáig egy olyan forgalmas „intézmény” – mint amilyen a Lehet piac – megközelítése macerás dolog volt a felszínen, cekkerrel, korábban babakocsival, kerekesszékkel, idős korban fájós lábbal.
Most az lesz a következő lépés, hogy betömik az aluljárókat?
– A Jászai Mari téren, a Ferencesek terén ez megtörtént, de nem gondolom, hogy program szinten kellene folytatni. Nem is lehet, hiszen csak a Klinikáknál vagy az Arany János utcánál jön a mozgólépcső egyenesen a felszínre, a többi metrókijárat valamelyik aluljáróba érkezik. Ezzel nem lehet mit kezdeni. Egy élhető, emberközeli városban az a cél, hogy gyalogosan is biztonságosan, kényelmesen lehessen közlekedni, végig tudjanak sétálni az emberek egy utcán anélkül, hogy a kereszteződésekben a föld alá kényszerítenék őket.
Nagyon sokba kerülnek ezek az új gyalogátkelők?
– Ahhoz képest, amit a laikusok gondolnak, viszonylag sokba kerülnek…
Csak fel kell festeni a csíkokat…
– Nem is gondolnák, de ezek nagyon komoly „építkezések”. A járdaszegélyeket le kell süllyeszteni, hogy akadálymentesek legyenek, ki kell építeni középszigeteket a több sávos utakon, ahol a gyalogosok megvárhatják a következő zöld jelzést. És persze sok helyen szükség van jelzőlámpák telepítésére is. Azok vezérlése, elektromos áramellátása a föld alatti alépítményekbe kerül. Mielőtt elkezdődik a kivitelezés, számos tervet be kell nyújtani engedélyeztetésre a hatóságokhoz. Mielőtt megkapjuk az engedélyt, azt is megvizsgálják, hogy kellően meg lesz-e világítva az átkelő, belátható-e a közeledő járművek számára. Hadd hozzam fel példának az egyik most futó, legfrissebb projektünket. A Rákóczi úton is épül egy új „zebra-rendszer”, amely segít majd átkelni a babakocsisoknak, a kerekesszékeseknek, a kerékpárosoknak a Múzeum körút és a Károly körút járdái között. A beruházás révén nemcsak jelzőlámpás gyalogos átkelőhely létesül a Rákóczi úton a Múzeum körút és a Károly körút járdáit összekötve, hanem süllyesztett szegélyű, figyelmeztető és tájékoztató jelekkel ellátott burkolat is segíti majd az akadálymentes és biztonságos közlekedést. Ehhez a Rákóczi úton is szükség lesz egy új középszigetre, a Blaha Lujza tér irányába tartó buszok megállója a jelenlegi helyénél előrébb kerül…
A minap éppen ezt bírálta meglehetősen éles szavakkal az egyik főpolgármester-jelölt. Mit gondol erről?
– A kampány hevében sok mindent mondanak a pályázók. Az az érzésem, az ilyen komoly dolgokba csak azok kötnek bele, akik úgy érzik, hátrányba kerültek a versenyben. Enyhén szólva is nevetséges, amit Vitézy Dávid terjeszt, mert nem ő találta ki az Astoria-projektet. Ez a budapestiek javaslata volt, ennek alapján kezdődött el a tervezés, a helyszínből adódó bonyolult engedélyeztetés, és csak most jutottunk el oda, hogy hamarosan befejeződnek a munkálatok. Szeretném bejelenteni: rövidesen hozzáfogunk az Örs vezér téren egy hasonlóan bonyolult gyalogátjáró rendszert kiépítéséhez.
