Az elkerülhető halálesetek számát akarja csökkenteni a Tisza-kormány
A betegadatok mélyebb elemzésével tennék hatékonyabbá a megelőzést és a betegségkockázatok kezelését – erről beszélt a HVG-nek Vokó Zoltán népegészségügyért felelős államtitkár és Kiss Zoltán, az MSD Pharma Hungary Kft. adatkutatási vezetője. Az interjúban szó volt a szűrések, az életmód és a hosszú távú népegészségügyi döntések szerepéről is.
A HVG-interjúban Vokó Zoltán mellett Kiss Zoltán is megszólalt, aki az MSD Pharma Hungary Kft. adatkutatási vezetője és a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense. A beszélgetés egyik központi témája az volt, hogyan lehet a betegadatok minden eddiginél mélyebb elemzésével javítani a megelőzést és a betegségkockázatok kezelését.
A cikk szerint az egészségügyi kormányzat kiemelt célja az elkerülhető halálesetek számának csökkentése, ehhez azonban lakossági szemléletváltásra is szükség van. A forrás idézi Buga Lászlót, a kórházi fekvő- és járóbeteg-szakellátásért felelős államtitkárt is, aki egy konferencián arról beszélt, hogy az egészségben eltöltött évek 80 százalékban az életmódtól, és csak 20 százalékban az ellátórendszertől függenek.
Vokó Zoltán úgy fogalmazott: a népegészségügy az egészségügy egyik legfontosabb szakterülete, és nagyon sok a tennivaló. Hozzátette, nem állítja, hogy az elmúlt húsz évben semmi sem történt, de szerinte a mindenkori kormánynak lényegesen többet kellett volna tennie ezen a területen.
A beszélgetésben előkerült a 2012-es népegészségügyi döntés is, amely betiltotta a dohányzást zárt térben. A HVG szerint szakértők ezzel hozzák kapcsolatba azt a friss HUN-CANCER EPI-kutatást, amely a Semmelweis Egyetem és az MSD együttműködésében készült, és amely szerint 13 év alatt 60 százalékkal csökkent a dohányzással összefüggő daganatos megbetegedések száma az aktív 40-59 éves korosztályban.
Vokó Zoltán erre azt mondta: a nemdohányzók védelmében hozott intézkedés világosan mutatja, milyen nagy hatása lehet egy megfelelő népegészségügyi lépésnek. Ugyanakkor szerinte éppen emiatt elkeserítőbb látni, hogy az elmúlt években és évtizedekben hány hasonlóan nagy hatású döntés születhetett volna, ha a mindenkori kormány komolyan veszi a népegészségügyet.
Arra a kérdésre, miért becsülik alá a kormányok a népegészségügy jelentőségét, Vokó Zoltán azt válaszolta: a Covid-járványhoz hasonló katasztrófahelyzeteket leszámítva a népegészségügyi intézkedések sokáig nem látványosak, az eredmények csak évek múltán jelentkeznek. Szerinte a politikusoknak nehéz elköteleződni olyan döntések mellett, amelyeknek csak öt-tíz év múlva lesz hatásuk, miközben a krónikusan alulfinanszírozott egészségügyben az akut ellátórendszeri kihívások elvonták az erőforrásokat a népegészségügyi intézkedésektől.
