Elemző: Gulyás Gergely egy fontos csatát elveszített a Fidesz-frakcióban

Az Országgyűlés megszavazta az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek része Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszűnése és a parlamenti képviselői mandátum 12 évben való maximálása is. A Fidesz és a KDNP frakciója nem vett részt a szavazáson, ahogy azt Panyi Miklós fideszes képviselő korábban a parlamentben előre jelezte.

A kormánypárti képviselők már a miniszterelnök napirend előtti felszólalásától is távol maradtak. Schlanger Márton a Népszavának úgy fogalmazott, hogy a parlamenti bojkott a Fidesz szempontjából „különösen indokolt lépés”, mert szerinte a parlamenti részvétel árt nekik, és nem találnak fogást a Tiszán. Az elemző szerint a kivonulás ugyan felületvesztéssel jár, de nem gondolja, hogy a Fidesz felület nélkül maradna.

A Népszava cikke szerint az elmúlt napokban a jogállamiság féltése lett a Fidesz egyik fő témája, múlt csütörtökön „Stop önkény!” néven tüntetést is szerveztek. Schlanger ezt kényszerpályának nevezte, és úgy fogalmazott: „Ez az egyetlen, bár a legkevésbé testhez álló ösvény, ahol nyomulni tudnak.” Hozzátette, hogy az alkotmánymódosítás egyes elemei kifogásolhatók, de szerinte ez az érvelés hamisan hangzik a Fidesztől.

Gulyás Gergely a nap folyamán lemondott a Fidesz-frakció vezetéséről. Döntését azzal indokolta, hogy „a legnagyobb ellenzéki frakciónak nem lehet olyan vezetője, aki nem indulhat közjogi korlátok miatt a következő választásokon”, utalva a 12 éves képviselői mandátumkorlátra.

Schlanger Márton a lapnak azt mondta, hogy a lemondás „a legméltóságteljesebb dolog”, amit Gulyás az elmúlt években tett, de szerinte a döntés mögött inkább az állhatott, hogy a frakcióvezető nem tudta keresztülvinni azt a felvetést, hogy a Fidesz képviselői egységesen adják vissza mandátumukat. Magyar Péter hétfői napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy információi szerint Gulyás ezt javasolta a frakciónak, de a képviselőcsoport leszavazta.

A Republikon Intézet kutatója szerint a mandátumok egységes visszaadása logikus politikai lépés lett volna, de úgy látja, a Fidesz nem tudta erre rávenni a képviselőit. Schlanger azt is állította, hogy a fideszes képviselők jelentős részének, különösen az újabbaknak, fontos motivációja a mandátummal járó pénz, amelyet elveszítenének a mandátum visszaadásával.

A cikk szerint Schlanger elképzelhetőnek tartja, hogy Gulyás szívesen kivonulna a Parlamentből, mivel nem szorul rá a képviselői fizetésre. Az elemző lehetséges új frakcióvezetőként említette Szűcs Gábort és Szentkirályi Alexandrát is, utóbbiról azonban a Népszava szerint Gulyás az ATV esti interjújában cáfolta, hogy ő követné a poszton.

A Népszava azt is megírta, hogy Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója a lapnak azt nyilatkozta: nem tudott Gulyás lemondásáról, és annak hírét megdöbbenéssel, erős ellenérzéssel fogadta, mert szerinte az a Fidesz gyengeségét sugallja. Gulyás Gergely ugyanakkor az ATV-ben azt mondta, már múlt pénteken tájékoztatta Orbán Viktort a lemondásáról.