Az elköltött milliárdok ellenére tragikus helyzetben van a cigányság
|
2016. október 31. 11:09
2016. okt. 31. 11:09
A magyarországi 15-64 éves roma népesség 80 százalékának még mindig csupán legfeljebb általános iskolai végzettsége van, miközben a nem roma lakosság esetében ez az arány csupán 20 százalék. 2015-ben a munkaképes romáknak 39 százaléka volt foglalkoztatott, szemben a nem romák 65 százalékos mutatójával. Az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal friss, Munkaerőpaci helyzetkép címet viselő elemzése ismerteti - írja az mno.hu.
Munkanélküliként a romák 16 százalékát tartják nyilván, míg inaktívnak 45 százalékuk számít, szemben a nem romák 4, illetve 31 százalékos mutatóival.
Az elemzés megjegyzi, hogy 2015-ben az előző évihez képest javultak a romák foglalkoztatási mutatói, igaz, ez jórészt a közfoglalkoztatás bővülésének köszönhető: a dolgozó romák 42 százaléka közfoglalkoztatás keretében dolgozott 2015-ben.
A 15-64 éves romák közel 16 százaléka még az általános iskolát sem fejezte be 2015-ben, és további 63 százalékuk is csak alapfokú végzettséggel rendelkezett. A munkaképes korú romák közül minden huszadiknak van érettségije, diplomával csak minden századik rendelkezik.
A roma népesség 52 százaléka a legkedvezőtlenebb foglalkoztatási helyzetű Észak-Magyarországon, illetve Észak-Alföldön élt tavaly, illetve a romák a teljes népességnél nagyobb arányban élnek községekben, aprófalvas térségekben, ahol eleve szűkösebb a munkahelykínálat.
2015-ben Magyarországon a nem roma gyermekek 92,6 százaléka olyan családban élt, ahol legalább egy kereső volt, a roma gyerekek körében azonban ez az arány mindössze 67,8 százalékos volt, és a dolgozó roma családfők többsége is csak igen alacsony jövedelmet biztosító munkát végzett, így közfoglalkoztatott vagy minimálbért kereső volt.
A munkaerőpia¬con a hátrányos megkülönböztetést leggyakrabban a romák szenvedik el: 52 százalékuk jelezte, hogy érte már ilyen élete során, és 45 százalékuk szerint ennek oka a származása volt.
Alacsony iskolai végzettséggel párosulva a roma származás még kedvezőtlenebb helyzetet eredményez.
Az elemzés megjegyzi, hogy 2015-ben az előző évihez képest javultak a romák foglalkoztatási mutatói, igaz, ez jórészt a közfoglalkoztatás bővülésének köszönhető: a dolgozó romák 42 százaléka közfoglalkoztatás keretében dolgozott 2015-ben.
A 15-64 éves romák közel 16 százaléka még az általános iskolát sem fejezte be 2015-ben, és további 63 százalékuk is csak alapfokú végzettséggel rendelkezett. A munkaképes korú romák közül minden huszadiknak van érettségije, diplomával csak minden századik rendelkezik.
A roma népesség 52 százaléka a legkedvezőtlenebb foglalkoztatási helyzetű Észak-Magyarországon, illetve Észak-Alföldön élt tavaly, illetve a romák a teljes népességnél nagyobb arányban élnek községekben, aprófalvas térségekben, ahol eleve szűkösebb a munkahelykínálat.
2015-ben Magyarországon a nem roma gyermekek 92,6 százaléka olyan családban élt, ahol legalább egy kereső volt, a roma gyerekek körében azonban ez az arány mindössze 67,8 százalékos volt, és a dolgozó roma családfők többsége is csak igen alacsony jövedelmet biztosító munkát végzett, így közfoglalkoztatott vagy minimálbért kereső volt.
A munkaerőpia¬con a hátrányos megkülönböztetést leggyakrabban a romák szenvedik el: 52 százalékuk jelezte, hogy érte már ilyen élete során, és 45 százalékuk szerint ennek oka a származása volt.
Alacsony iskolai végzettséggel párosulva a roma származás még kedvezőtlenebb helyzetet eredményez.
