Az ELTE rektora szerint Hankó felhívta, ha oktatóik bírálták a kormányt
Darázs Lénárd, az ELTE rektora Krug Emília Szinten túl című műsorában arról beszélt, hogy szerinte az Orbán-kormányzat az elmúlt években igyekezett ellehetetleníteni az egyetemet. A rektor azt is állította: amikor ELTE-oktatók kormánykritikus hangot ütöttek meg a nyilvánosságban, Hankó Balázs felhívta őt.
Darázs Lénárdot tavaly augusztusban választották meg az ELTE élére. A Telex beszámolója szerint a műsorban azt mondta, a magyar felsőoktatási rendszer struktúrájában és finanszírozásában is a NER terméke, amit tizenhat év monolit kormányzás után nem tart meglepőnek.
A rektor úgy fogalmazott: „A felsőoktatás mindig vörös posztó volt a Fidesz-kormány szemében”, mert szerinte a felsőoktatás lételeme az autonóm működés és az oktatók autonóm rendszere. Hozzátette azt is, hogy szerinte „minden diktatórikus hatalom tagadja ezeket”.
Darázs a 2015-ben bevezetett kancellári rendszerről azt mondta, hogy a miniszterelnök által kinevezett kancellároknak szerinte az volt a feladatuk, hogy ideológiai keretet adjanak az intézményeknek. Az ELTE-ről azt mondta, szerencséjük volt, mert a kancellárjuk tiszteletben tartotta a tudományos autonómiát, az egyetem pedig eleve „renitensnek” számított.
A rektor szerint a rendszer nemcsak vagyonok átcsoportosításáról, az általa „közkeletű szóval” lopásnak nevezett jelenségről szólt, hanem az ellehetetlenítésről is. Állítása szerint azok az intézmények, amelyek nem álltak be a sorba, hátrányos helyzetbe kerültek.
Darázs Lénárd példaként említette, hogy szerinte az akkori kormányzat kimondta: az ELTE nem kaphat pénzt az uniós RRF-forrásokból, miközben a kormányhoz közel álló egyetemek több százmilliárdos pályázatokat adhattak be. A rektor állítása szerint Csák János akkori miniszter egy hivatalos vacsora közben azzal indokolta ezt, hogy az egyetem nem illeszkedik a megfelelő ideológiai vonalba, és majd akkor kapnak pénzt, ha „beállnak a sorba”.
A műsorban szóba került az is, hogy amikor ELTE-oktatók kormánykritikus álláspontot képviseltek a nyilvánosságban, Darázst felhívták, hogy ezt hogyan képzelik. A rektor példaként említette Unger Annát, akit azóta az NVVH élére neveztek ki, Polyák Gábor médiajogászt és Fleck Zoltán alkotmányjogászt. Arra a kérdésre, ki hívta fel, Darázs azt mondta: Hankó Balázs. A Telex beszámolója szerint a rektor hozzátette, hogy a hívásokat nem követték szankciók.
Darázs szerint hasonló dorgálásokat kaptak akkor is, amikor az egyetem társadalomtudósai a szegénységről vagy a cigányság helyzetéről közöltek tanulmányokat. A rektor arról is beszélt, hogy kormányzati támadás érte őket, amikor a tanítóképző karon bevezettek egy serdülők szexuális neveléséről szóló kurzust.
A rektor a legfőbb problémának azt nevezte, hogy az ELTE nem volt hajlandó feladni az értékalapú egyetemi működését, és próbálta megőrizni az autonómiáját. „Átéltük az 50-es éveket is, a 392. tanévünkben vagyunk, sok mindent láttunk, és erre tanít bennünket az egyetem” – mondta a műsorban.
Darázs Lénárd szerint ennek az ellenállásnak pénzben és infrastruktúrában is ára volt, ugyanakkor azt állította, hogy minél inkább szorította őket a magyar kormány, annál hatékonyabban működtek. A rektor arról is beszélt, hogy ha nincs kormányváltás, annak szerinte beláthatatlan következménye lett volna az egyetemre nézve.
A beszélgetésben az ELTE dolgozóinak bérhelyzete is szóba került. Darázs azt mondta, hogy miközben a magyar diplomás átlagbér bruttó 1 millió 200 ezer forint, az ELTE dolgozóinak átlagbére 750 ezer forint. Állítása szerint az ELTE-n dolgozók 60 százaléka kevesebbet keres, mint az általános iskolai tanítók átlagosan.
