Már a hazaárulás kérdése is felmerült Szijjártó orosz kapcsolatai miatt
A volt külügyminiszter nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatása, a kínai akkumulátorgyáraknak nyújtott állami támogatások, az orosz kapcsolatok és a politikai felelősség kérdése is szóba került a KlikkTV TrollKirályok című műsorában. A vendégek szerint önmagában a meghallgatás még nem jelent jogi következményt, ugyanakkor Szijjártó Péter új szerepe számos kérdést vet fel.
Szijjártó már a politikától is elhatárolódik
A beszélgetés egyik központi témája Szijjártó Péter nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatása volt. A volt külügyminisztert annak kapcsán hallgatták meg, hogy korábbi miniszteri időszakában jelentős állami támogatások és egyéb kedvezmények kapcsolódtak a BYD magyarországi beruházásához, miközben később a vállalat alkalmazottja lett. A vendégek szerint ez a politikai és üzleti szerepek összefonódásának klasszikus példája lehet.
Kukorelly Endre úgy fogalmazott, hogy már önmagában az is figyelemre méltó, hogy Szijjártó elment a bizottsági meghallgatásra, hiszen az ilyen testület esetében nem ugyanazok a megjelenési kötelezettségek érvényesülnek, mint például egy parlamenti vizsgálóbizottságnál. Lánczi Richárd ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a meghallgatás ténye önmagában jogilag még nem jelent semmit, a zárt ülésen elhangzottakról pedig a képviselők a nemzetbiztonsági szabályok miatt nem számolhatnak be.
Heiszler Ákos szerint viszont Szijjártó kommunikációja különösen beszédes volt. Amikor politikai kérdésekről kérdezték, a volt külügyminiszter arra hivatkozott, hogy már egy nemzetközi vállalat tisztségviselője, ezért belpolitikai ügyekben nem nyilatkozik. Heiszler ezt úgy értékelte, hogy Szijjártó ezzel „azonnal levedlette a külügyminiszteri mivoltát”, miközben korábban egész pályafutása a politikához kötődött.
Az orosz kapcsolatok is újra előkerültek
A műsorban nemcsak a BYD-ügy, hanem Szijjártó Péter orosz kapcsolatai is szóba kerültek. A vendégek különösen fontosnak tartották azokat a korábban nyilvánosságra került telefonbeszélgetéseket, amelyek egyikében Szijjártó Szergej Lavrovval egyeztetett a Wagner-csoport moszkvai felvonulásának idején.
Kukorelly szerint nehezen érthető, hogy a magyar külügyminiszter miért kommunikált ilyen közvetlen hangon az orosz külügyminiszterrel egy olyan időszakban, amikor az oroszországi helyzet rendkívül bizonytalan volt. A beszélgetésben az is felmerült, hogy Szijjártó 2021-ben megkapta az Oroszország Barátja kitüntetést, ami a vendégek szerint ugyancsak jelzi a magyar külpolitika Moszkvához fűződő különleges viszonyát.
Kukorelly az akkumulátorgyárak kérdését is összekapcsolta a külpolitikai és gazdasági döntésekkel. Szerinte miközben Magyarország egyes térségei vízhiánnyal küzdenek, az állam jelentős vízigényű ipari beruházásokat támogat. Úgy vélte, a forrásokat inkább a hazai kis- és középvállalkozásokra, illetve a vízgazdálkodás fejlesztésére kellett volna fordítani. A problémát szerinte súlyosbítja, hogy a vízvisszatartás helyett újabb és újabb nagyipari beruházások érkeznek.
Meddig ér a politikai felelősség?
A beszélgetés másik fontos kérdése az volt, hogy a kormányváltás után hogyan lehet számon kérni a korábbi döntéshozókat. Heiszler szerint a közpénzügyi ügyekben azért is lassú a felelősségre vonás, mert a büntetőeljárásokban szigorú bizonyítási követelményeknek kell megfelelni. Egy-egy döntés politikailag lehet vitatható vagy káros, de ez önmagában még nem jelenti azt, hogy bűncselekmény történt.
Kukorelly szerint ugyanakkor különösen furcsa az a jelenség, amikor korábbi fideszes politikusok a hatalomból való távozásuk után egyszerűen átlagállampolgárként próbálják értelmezni saját szerepüket. Egy volt országgyűlési képviselő példáját említve arról beszélt, hogy amikor politikusi időszakában meghozott döntéseiről kérdezték, azzal hárította el a megkeresést, hogy már nem politikus. „Valaki bennült két ciklust, három ciklust, nem tudom mennyit, előny származott neki ebből, volt mentelmi joga, benzinkártyája, költségtérítése, mindenfajta dolga. És onnantól kezdve vége a dolognak” – fogalmazott.
A műsorban a hazaárulás jogi kérdése is felmerült az orosz kapcsolatok kapcsán. A vendégek ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ennek bizonyítása rendkívül összetett feladat, hiszen azt kellene igazolni, hogy valaki tudatosan, Magyarország érdekeivel szemben járt el. A vita végén Kukorelly inkább a politikai következményekről beszélt: szerinte a társadalmi együttélés alapja az lenne, hogy a politikai különbségek ellenére se forduljunk egymás ellen. „Ne köpjük le egymást a villamoson” – mondta, hozzátéve, hogy szerinte sokkal inkább egymás elfogadására és a politikai indulatok mérséklésére lenne szükség.
