Az emlékezet kitörlése folyik Magyarországon
A magyar kormány revizionista történelemszemléletet képvisel, amelyet apránként egyre szilárdabban bebetonoz, egyebek között emlékművekkel – szögezi le „Hol van Lukács György?” című cikkében a TAZ. A német lap szerint „a Lukácsra és életművére való emlékezéssel kapcsolatos beavatkozások, valamint a nemzetközi Lukács-kutatás határozott akadályozása felér az emlékezet kitörlésével”.
A TAZ ismerteti Lukács élettörténetét, majd megállapítja: az irodalomtörténeti, filozófiai és esztétikai írások hatalmas életművét hagyta hátra, és nyugaton is elismert tudós, politikailag nem minden vitán felül álló értelmiségiként értékelték, legismertebb tanítványa a napokban elhunyt Heller Ágnes volt. Halála után szobrot emeltek Budapesten Lukácsnak, utolsó lakásában archívumot rendeztek be. Thomas Mann csodálta Lukácsot, a tudóst és irodalmárt, és a Varázshegy című regényében az éles eszű zsidó Naphtával, mint a fundamentalista jezsuita ellenlábasával állított neki emléket.
A Lukácsra való emlékezéssel a gondok 2012-ben, két évvel Orbán Viktor hatalomra kerülése után kezdődtek. Az archívum két könyvtárosát elbocsátották, és a hagyatékot átadták a Magyar Tudományos Akadémiának, azzal az ürüggyel, hogy a lakás renoválásra szorul.
Az MTA négy évvel később bejelentette, hogy a hagyatékot és a könyvtárat megosztják, ami ellentmond minden szakmai alapelvnek és normának. Neves filozófusok mellett a Nemzetközi Lukács György Társaság is tiltakozott, és ez az akadémiát a tervei feladására kényszerítette. Ám a Lukács elleni agitáció folytatódott: Lukács, aki 1919-ben és 1956-ban kulturális miniszter volt, „kommunista gyilkos”. A szélsőjobboldali és antiszemita Jobbik párt 2017-ben elérte, hogy Lukács szobrát eltávolítsák a budapesti Szent István parkból. Egy évvel később Hóman Bálintnak állítottak szobrot, a fasiszta Horthy-rezsim értelmiségi kiszolgálójának, akinek felelősségével és segítségével több mint 400 ezer magyar zsidót deportáltak Auschwitzba.
A budapesti akadémia – amelynek költségvetését Orbán erősen csökkentette – , már egy éve bejelentette, hogy nem tudja tovább biztosítani a hozzáférést a Lukács-archívumhoz, és hogy le kell állítani a művek és levelek digitalizálási folyamatát is. Még nem világos, hogy a Nemzetközi Lukács Társaságnak sikerül-e pénzt mozgósítani az archívum fenntartásához és a digitalizálás folytatásához.
Idén június 4-én bezárták az 56-os intézetet és további kutatóintézeteket is. „A Lukácsra és életművére való emlékezéssel kapcsolatos beavatkozások, valamint a nemzetközi Lukács-kutatás határozott akadályozása felér az emlékezet kitörlésével” – írta a lap.
