Az enyhe február kevesebb kárt okoz, mint a márciusi fagy

Azzal, hogy melegszik a Föld klímája, egyre gyakoribbak lesznek az extrém időjárások, ami nemcsak a melegebb rekordokban fog megmutatkozni, hanem például a heves zivatarokhoz tartozó szelekben is – mondta Páll Márton, a HungaroMet Zrt. időjárás előrejelző osztály meteorológusa. Az elmúlt hét nap alatt hat rekord is megdőlt, ami azért igen ritkának számít még most is – jelentette ki a szakember, aki megjegyezte az elmúlt héten a Brit-szigetek felől örvénylő ciklon délies áramlási rendszerének volt köszönhető, hogy Magyarországon is sorra dőltek meg a melegrekordok, főleg a fővárosban. 

Az utóbbi években is előfordult már, hogy a tél közepén egyik napról a másikra tavasz lett, aztán hirtelen megint tél. De azon kívül, hogy kevesebbet kellett fűteni, gazdaságilag más pozitív hozadéka nem nagyon volt az enyhe időjárásnak. 

„Nemcsak az elmúlt hetet kell figyelnünk, mert az elmúlt évekre visszatekintve tapasztaltuk már, hogy februárban tíz fok feletti hőmérséklet volt. Ha azonban ez huzamosabb ideig fennáll, akkor válik igazán károssá a mezőgazdaság szempontjából. Az elmúlt hét enyhe időjárása még nem okoz gondot, baj akkor lesz, ha továbbra is magasan marad a hőmérő higanyszála, illetve, ha márciusban és áprilisban fagyok lesznek” – magyarázta Csősz Tibor. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsosa elmondta, a szántóföldi növényeknél és a gyümölcsösökben tud kimondhatatlanul nagy károkat okozni a tavaszi fagy. Az ültetvényeken az enyhe időjárás következtében megindulnak a növények, amelyek márciusban, áprilisban elfagyhatnak, ahogyan azt tapasztaltuk már az előző években is. 

Emellett az is gondot okoz, hogy az enyhe időszakban a károkozók is felélednek, amiért viszont sokkal korábban kell megkezdeni ellenük a védekezést. A szántóföldeken az őszi növények – szaknyelven – állományt képeznek, majd a tél folyamán áttelelnek, ezek a táblák látszanak már. A nyugalmi fázis után, tavasszal indulnak meg erőteljesebben, a búzánál beindul a kalászképződés, a repcénél a becő termések. Az enyhe idő miatt korábban kikelt kártevők pedig már célba is veszik a szántóföldi növényeket. Így a repcénél és az őszi búzánál is többszöri növényvédőszeres permetezésre is szükség lehet.  

Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kertészeti osztályának elnöke is emlékeztetett arra, hogy volt már néhány olyan hasonló évünk, amikor az enyhe idő februárban megzavarta a gyümölcsfák és a dísznövények nyugalmi idejét. Ilyenkor elindul a nedvkeringés, majd utána a rügypattanás. Jelenleg még semmilyen kárról nem beszélhetünk, de Mártonffy Béla úgy vélte: a kockázata megvan annak, hogy egy erősebb lehűlés után komolyabb rügykárosodás érheti a növényeket, ami azután a hozamokban is meg fog látszani. 

Ilyenkor mind a kis-, mind a nagyobb gazdaságok termése veszélyben van a korai virágzású csonthéjasok – kajszi-, őszibarack, cseresznye, mandula, meggy – esetében. A gazdák már nézik, hogy mennyi virág lesz a fákon – bevisznek ágakat a melegbe, azok pedig elkezdenek rügyezni –, és abból igyekeznek kikövetkeztetni, hogy mennyi termésük lesz. De azt nem tudják felmérni, hogy mikor jön olyan fagy, amely a rügyeket, később pedig a virágokat is károsíthatja. Az elmúlt időszakban volt olyan szélsőséges eset is, amikor a termés 100 százaléka is odalett, de mindenhol 60-70 százalékos fagykárok voltak. Óriási probléma és mindenki azon dolgozik, hogyan lehetne megvédeni ezektől a fagykároktól a veszélyeztetett gyümölcsösöket– mondta a NAK kertészeti osztályának elnöke.  

A technikai módszerek mellett – füstölés, szélgépek, fagyvédelmi öntözések – az időjárás változásait jobban tűrő fajtákat kellene termeszteni. Ehelyett Magyarországon a gazdák olyan fajtákat kezdtek el termeszteni, amelyek piacosnak mondottak, de nem kipróbáltak, nincs valós információ róluk, rövid mély nyugalmi idejűek és fokozottan fagyérzékenyek. Az elmúlt időszakban nagyon sok déli nemesítésű, mediterrán gyümölcs került hazánkba és lett belőle ültetvény, viszont ezek az időjárásra jóval érzékenyebbek. Ezért egy olyan nemesítési programra van szükség, amely a fagytűrésre is figyel az egyéb gazdasági értékmérők mellett. Harmadik megoldásként Mártonffy Béla azt javasolja, hogy hosszú tenyészidejű, minél későbbi virágzású fajtákat ültessenek a gazdák. „A nemesítésnek, a technológiának és a fajtahasználatnak is szüksége lenne egy-egy programra a következő években, mert a klíma nem változik vissza a régi rendhez és szélsőséges időjárásra kell számítanunk a jövőben is”. 

Az idősebb gazdák szerint a régi magyar gyümölcsfajták jobban bírták a szélsőségesebb időjárást. Nem lenne jobb, ha több lenne most is azokból a kertekben, gazdaságokban? – kérdeztük. Mártonffy Béla szerint ebben van igazság. Amióta a klímaváltozás beindult, megváltozott a fajták szerepe és a nemesítési háttere. Azokat a fajtákat, amelyek még megtalálhatóak, a nemesítés a mai mediterrán, melegebb időszakhoz szokottakkal kombinálhatja. Természetesen ez nem mehet a teljesítmény, az íz és a minőség rovására. Ezért ez a következő időszak nemesítési feladata lesz – fejtette ki a Kertészeti osztály elnöke.